A hivatalos adatok szerint 2010-ben és 2011-ben is többen jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe, mint idén. Az elmúlt években ezzel együtt valóban nőtt az egyetemre felvételizők száma, Polónyi István oktatáskutató szerint azért, mert jóval könnyebb lett bekerülni.

„Megdőlt minden eddigi rekord, soha korábban nem volt ilyen magas a magyar felsőoktatásba jelentkezők száma az általános és pótfelvételi eljárást együtt nézve”

- írta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) augusztus 10-én az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A minisztérium közlése szerint 16 500-an pótfelvételiztek arra a 44 magyar egyetemre és főiskolára, ami erre lehetőséget adott 2025-ben. Azt már korábban tudni lehetett, hogy az általános felvételi eljárásban 129 730-an adták be a jelentkezésüket, így a két szám összege, 146 230 jelentkező adja ki minden idők rekordját a KIM értelmezésében.

A minisztériumi közlemény a kormany.hu-n is megjelent, és számos hírportál lehozta, például a kormánypárti Origo és a Magyar Nemzet, illetve a független 24 és a Telex. A Felvi.hu, az Oktatási Hivatal által kiadott hivatalos felsőoktatási tájékoztató oldal már márciusban rekordszámú felvételizőt kiáltott az általános felvételi eljárás számai alapján.

A jelentkezési rekord azonban - ahogy arra Polónyi István oktatáskutató is rámutatott a Klubrádió Reggeli gyors című műsorának augusztus 11-i adásában - nem dőlt meg.

Cikkünkben ismertetjük a pontos jelentkezési adatokat, majd Polónyi István segítségével elemezzük a felsőoktatási jelentkezési kedv elmúlt 20 éves ingadozásait.

Korai volt rekordot kiáltani

A felsőoktatásba felvételizők számáról két helyen találunk információt a Felvi.hu-n. A 2013-tól kezdődő adatsort egy új oldalon jelenítik meg, ahol lenyitható fülön, grafikonok kíséretében lehet böngészni a statisztikát. Ha ennél korábbi adatokra is kíváncsiak vagyunk, akkor ebből a táblázatból lehet 2001-ig visszamenően megismerni a felsőoktatásba jelentkezők és felvettek számát (a táblázatot a Felvi.hu főoldaláról nem értük el, csak Google-kereséssel).

A 2013 és 2023 közötti adatok mindkét helyen szerepelnek. A két adatközlés között jelentős eltérés nincs, bár öt helyen megfigyelhetők kisebb különbségek (táblázatban listázva): 2013 és 2016 között az általános eljárásban jelentkezőknél a régebbi adatközlésben pár száz fővel kevesebben szerepelnek, mint az új oldalon, a 2014-es pótfelvételinél pedig 63 fő a különbség.

Cikkünkben a korábban publikált, táblázatos statisztikát vettük alapul 2023 februárjáig, ezt követően az új adatforrást használtuk, a 2025-ös pótfelvételinél pedig a KIM közleményében szereplő 16 500-as jelentkezői számot vettük figyelembe. Külön az általános felvételi eljárásra és a pótfelvételire (illetve a februárban induló keresztféléves képzésekre) 2008-tól vannak meg a számok, 2001 és 2007 között csak az általános eljárásról közöl adatokat a Felvi.hu.

Ha visszamegyünk a kétezres évek elejéig, akkor azt látjuk, hogy 2001 és 2005 között minden évben többen jelentkeztek csak az általános eljárásban, mint 2025-ben az általános eljárásban és a pótfelvételin együttesen. Az abszolút csúcstartó a 2004-es év 167 731 jelentkezővel.

A KIM téves állítása adódhatott a adatközlés változásából, hiszen ha csak az új Felvi.hu-s oldal 2013-tól induló adatait nézték, akkor valóban rekordnak tűnhetett az idei év jelentkezőszáma. Megkérdeztük a minisztériumot, hogy milyen adatforrásokból dolgoztak, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A felvételizők száma érzékeny a rendszer változásaira

A következő ábrán a felvételizők számához hozzáadtuk a keresztféléves jelentkezőket is, jóllehet ők a pótfelvételizőknél is kevesebben vannak, és az általános trendet nem igazán befolyásolják. Mindent egybevéve az látszik, hogy bár 2025 nem volt rekordév, a jelentkezők száma valóban megugrott 2022 után.

De nem ez volt az első látványos változás: 2008 és 2011 között is történt egy jelentős emelkedés a felvételizők számában, amit rögtön egy hasonló mértékű visszaesés követett. 2013 után alacsony szinten stabilizálódtak a felsőoktatási jelentkezések, 2019-ről 2020-ra volt még egy nagyobb visszaesés, 2022 után pedig elindult a jelentkezési kedv máig tartó újabb felfutása.

A 2010-es és 2011-es magas jelentkezőszámnak az volt az előzménye, hogy a szocialista kormány 2007-ben kísérletet tett a felsőoktatási tandíj bevezetésére, de ez a 2008-as szociális népszavazás miatt végül nem valósult meg.

„A népszavazás elvetette a bevezetendő térítési díjakat, és ennek hatására megugrott a jelentkezések száma - nyilván a tandíj hírére halasztott jelentkezések nyomán”

– mondta Polónyi István a Lakmusznak.

A 2011 és 2014 közötti kormányzati konvergenciaprogram, a Széll Kálmán-terv a felsőoktatásra is hatással volt: megvágták az államilag támogatott férőhelyek számát és pénzt vontak el az egyetemektől az államadósság csökkentése érdekében. Polónyi szerint a kevesebb férőhely és a szigorúbb feltételek miatt kezdett el csökkeni a jelentkezők száma a 2011-es csúcsról, olyannyira, hogy két év alatt elérte az addigi mélypontját.

„A kormányzati felsőoktatás-politika 2013 és 2020 között elitista megközelítésű volt, amit 2020-ban megkoronázott a felvételi követelményként bevezetett kötelező emelt szintű érettségi”

– mondta Polónyi.

A kormány arról is hozott egy jogszabályt, hogy 2020-tól a nyelvvizsga is kötelező lesz a továbbtanuláshoz, de ezt a követelményt még a hatályba lépése előtt eltörölték. Ezzel együtt a kötelezővé tett emelt szintű érettségi mellett a kötelező nyelvvizsga belengetése is szerepet játszhatott abban, hogy a jelentkezők száma 2020-ban érzékelhetően visszaesett és abszolút mélypontra került. Különösen a STEM- (természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és matematika) és a pedagógusszakok voltak érintettek.

Az elmúlt három évben ismét többen jelentkeznek a felsőoktatásba, ami összefügghet a felvételi rendszer legfrissebb változtatásaival. A kormány ezeket részben 2023-ban, teljesen azonban csak 2024-ben, a tavalyi felvételi eljárás során vezette be.

Korábban a felvételin megszerezhető maximum 500 pontból 200-at az érettségi eredményekkel, 200-at a középiskolai érdemjegyekkel, további 100-at pedig pluszpontként, például nyelvvizsgával, sporteredményekkel és e melt szintű érettségivel lehetett megszerezni (az emelt szintű érettségiért még azután is járt pluszpont, hogy 2020-tól kötelező eleme lett a felvételinek). A jelentkezőknek egy központilag meghatározott minimumponthatárt is el kellett érniük a sikeres felvételihez, alapképzés és osztatlan képzés esetén 280 pontot.

A legújabb rendszerátalakítás eredményeként mára:

Változás az is, hogy központi előírásként most már a diploma megszerzésének sem feltétele a nyelvvizsga.

„A következmény 2023-tól a jelentkezők számának megugrása és folyamatos növekedése - aminek két legfontosabb oka a gyenge középiskolai eredményekkel való bejutási esély radikális megnövekedése és az emelt szintű érettségi kikerülése a követelményekből”

– magyarázta Polónyi István.

Nem azok jelentkeznek többen, akik érettségi után rögtön hallgatók lesznek

A Felvi.hu 2013-tól rendelkezésre álló részletes adataiból kiderül, hogy a jelentkezők korosztályi összetétele is változik: az elmúlt három évben drasztikusan megemelkedett a 27 éves vagy annál idősebb jelentkezők száma. Míg 2013-ban csak 16 ezer fő, 2025-ben már 38 ezer fő jelentkezett ebből a korcsoportból az általános felvételi eljárásban, de a 27 pluszosok 2020-as számához képest is közel 20 ezer fő az idei többlet. A többi korcsoportnál közel sem látunk hasonló mértékű emelkedést.

„Az alsó ponthatár eltörlése, de különösen az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga megkövetelésének hiánya alapvetően az idősebb, korábban érettségizett jelentkezőknek kedvez”

- mondta az okokról Polónyi István.

(Címlapi kép: Kristóf Balázs/444)