Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos szerint máshogy kezeljük a tanárhiányt, mint a többi európai ország. Valójában a magyar szabályok szerint olyanok is foglalkozhatnak a gyerekekkel, akiknek nincs pedagógus végzettségük. Az iskolák, óvodák élnek is a lehetőséggel.

Balatoni Katalin, a családbarát oktatási környezetért felelős miniszterelnöki biztos február 4-én az M1 műsorában beszélt a tanárhiányról.

„Nincs olyan tagállam, ami ne küzdene a problémával, hogy hogyan tudja pótolni a pedagógusait. Nyilván mindenkinek erre valamilyen választ kell kitalálnia, a mi célkitűzésünk az volt, hogy újra vonzóvá tesszük a pedagóguspályát. Vannak olyan tagállamok, ahol például háromhetes képzéssel valaki pedagógus lehet teljesen más szakmából. Mi igyekszünk a végsőkig kitartani ebben, a szakma és a képzés minőségéből nem engedünk”

– mondta Balatoni.

Azt nem fejtette ki a kormánypárti politikus, hogy szerinte melyik európai országokban lehet valakiből három hét alatt pedagógus, megkeresésünkre pedig nem reagált.

Cikkünkben ezért a magyar helyzetet vizsgáltuk meg közelebbről, de az Eurydice európai oktatási hálózat jelentése alapján néhány külföldi példát is bemutatunk.

Az előző tanévben több mint ötezren dolgoztak a közoktatásban pedagógus képesítés nélkül.

Kiskapuk a képzetlenebb munkaerő előtt

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikai évkönyvében található adatok szerint a 2024/2025-ös tanévben 5019 pedagógus és oktató dolgozott az oktatásban pedagógus képesítés nélkül. Ez az összesen több mint 166 ezer pedagógus 3 százaléka. A részletes bontás szerint közülük 3131 fő „tanító, tanár, oktató” besorolásban, 1792 fő „egyéb beosztású pedagógus, oktató” munkakörben, míg 96 fő „vezető vagy vezetőhelyettes” pozícióban dolgozott.

Az előző tanévekhez képest valamivel több lett a képesítés nélküli pedagógus. A 2022/2023-as tanévben 4442 főt, a 2023/2024-es tanévben 4627 főt alkalmaztak ilyen módon.

A pedagógusok foglalkoztatásának szabályait a pedagógusok új életpályájáról szóló státusztörvény és annak végrehajtási rendelete, a szakképzésben pedig a szakképzési törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

Egyes munkaköröknél már az általános foglalkoztatási szabályok sem várják el a pedagógus végzettséget.

Több kivételszabály is van arra az esetre, ha az iskolák nem találnak megfelelő végzettségű jelentkezőt egy pozícióra. Ilyenkor pedagógus diplomával nem rendelkező vagy más szakra specializálódott tanárokat lehet alkalmazni.

Alternatív útvonalak a tanári pályára

Az egyik ilyen az „újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés”, amelyet a Felvi tanárképzési tájékoztatója részletez. A leírás szerint ilyen képzésre nemcsak tanári oklevéllel rendelkezők jelentkezhetnek, hanem például tanító, szakoktató vagy más, pedagógus munkakörre jogosító végzettséggel rendelkezők is – vagyis a rendszer könnyebb továbbtanulást kínál egymásra épülő képzésekkel.

Léteznek rövidített vagy „rövid ciklusú” tanári mesterképzések is: az ELTE tanári képzési központja például azt írja, hogy a 2023 szeptemberétől indítható rövid ciklusú (2, 3 vagy 4 féléves) egyszakos közismereti tanári mesterképzés kifejezetten olyanoknak szól, akik már rendelkeznek a szakterületükön mesterdiplomával, vagy meglévő tanári szintjüket emelnék. A Pécsi Tudományegyetem rövid ciklusú tanárképzéseket bemutató oldalán lehet találni olyan lehetőséget is, amely egy adott alapszakkal rendelkező diplomásnak mindössze két féléves képzéssel ad egyszakos tanári diplomát.

Európa-szerte hatalmas probléma a tanárhiány

A 2023-as Education and Training Monitor (az Európai Bizottság éves jelentése az uniós oktatási és képzési rendszerekről) megállapította, hogy a tanárhiány Európa-szerte tapasztalható növekedése komoly aggodalomra ad okot. A probléma egyik legfőbb okaként a tanári kar elöregedését említették: az Eurostat 2025-ös összeállítása szerint 2023-ban az EU-ban a tanárok 40 százaléka 50 év feletti volt, miközben mindössze 8 százalékuk volt 30 év alatti.

Magyarországról az Európai Bizottság 2025-ös oktatási jelentése azt írta, hogy a tanárhiány a vidéki térségekben a legsúlyosabb, és a sok hátrányos helyzetű diákkal foglalkozó iskolákban a képzettség nélküli tanárok aránya 2–3-szor magasabb, mint a nem hátrányos helyzetű iskolákban.

Az Eurydice 2023-as jelentése szerint az európai oktatási rendszerek körülbelül felében működnek alternatív tanárképzési útvonalak, köztük Magyarországon is. Háromfajta alternatív útvonalat különböztetnek meg: szakmai orientációjú képzéseket, munka melletti képzéseket és a tanári képességeket igazoló tanúsítványokat.

A szakmai orientációjú képzés elsősorban a pedagógiai végzettséggel nem rendelkező diplomásoknak szól, vagy azoknak, akik képesítés nélkül, ideiglenesen tanítanak.

Dániában például a legalább két év szakmai tapasztalattal rendelkező alapszakos diplomások 150 kredites képzésben szerezhetnek tanári képesítést az általános iskolai és alsó középiskolai szintekre. Hollandiában egyes alapszakok hat hónapos pedagógiai programmal kiegészítve az alsó középiskolai szinten jogosítanak fel oktatásra, Szlovákiában pedig bizonyos tantárgyaknál kétéves pedagógiai mesterképzés vezet tanári képesítéshez.

A munkavégzés melletti képzés lényege, hogy a jelöltek már tanítanak az iskolában, miközben párhuzamosan pedagógiai képzésben és mentorálásban részesülnek. A programok rendszerint egy-két évesek, és gyakran komoly kiválasztási eljárás előzi meg őket. Ilyen például a dán „Teach First” kezdeményezés, vagy az olasz modell, ahol a három év szakmai tapasztalattal rendelkező és egy szóbeli vizsgát sikeresen letevő tanárjelöltek egyéves szerződéses időszak és képzés után kaphatnak végleges állást.

Észtországban azok a mesterdiplomások, akik tanúsítványt kapnak arról, hogy rendelkeznek a tanításhoz szükséges képességekkel, további képzés nélkül tanítani kezdhetnek.

(Címlapi fotó: Osztályterem a nyíregyházi Zelk Zoltán Általános Angol-Német Kéttannyelvű Iskolában 2020. március 16-án. MTI/MTVA/Balázs Attila)