A magyar kulturális szcéna elégedetlen a nemrég benyújtott 2027-es költségvetési tervezettel, az Orbán-korszak kulturális-emlékezetpolitikai intézményeinek továbbélését kérték számon a Tisza-kormányon. Megnéztük, a legutóbbi Orbán-kormány alatt odaítélt összegeket és azt, hogy ehhez képest hogyan változna a bírált intézmények támogatása a tervezet szerint.

A kulturális élet szereplői erős kritikákat fogalmaztak meg, miután október 30-án a kormány nyilvánosságra hozta a 2027-es költségvetés tervezetét, amiből kiderült, hogy továbbra is jelentős pénzeket kapnak az Orbán-kormányok által létrehozott vagy favorizált különböző kulturális intézmények.

„Megnéztem a 2027. évi állami költségvetés tervezetét - és elszörnyedve láttam, hogy az orbánista emlékezetpolitikai intézmények állami támogatása lényegében változatlan lesz jövőre. A Magyarságkutató, a Veritas, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala, a Nemzetstratégiai Intézet, a Nemzeti Örökség Intézete és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért együttes állami támogatása kb. 7,4 milliárd forintra rúg.”

– írta Rainer M. János Széchenyi-díjas történész Facebook-posztjában, amire rámutatva a Vörös Neon Cabaret Színház pedig „Hankó Balázs II.”-nek nevezte Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert.

Závada Pál Kossuth- és József Attila-díjas író is csatlakozott a költségvetési tervezet felülvizsgálatát sürgetők köréhez, Facebook-bejegyzésében medöbbentőnek nevezte, hogy a tudomány, kultúra és társadalmi kapcsolatok területén „továbbra is változatlanul sok pénz jut például az Orbán-rendszer propagandáját szolgáló, torz értékrendjét élvező emlékezetpolitikai intézetekre”.

A hazai kulturális szakmai szervezetek pedig közös nyilatkozatban bírálták a költségvetési tervezetet, amiért abban „alig van nyoma a kormányváltásnak”, ugyanis az előző intézményi és finanszírozási struktúráknak a további működését biztosítja.

Magyar Péter miniszterelnök azóta a parlamentben jelezte, hogy a kormány 2027-re vonatkozó költségvetési törvényjavaslatát még módosító indítványokkal alakítani fogják, és ez érinteni fogja a kultúra területét is.

Ebben a cikkben arra nézünk rá, honnan indul a parlamenti vita a költségvetésnek erről a részéről: a posztokban emlegetett Magyar Művészeti Akadémia, Magyarságkutató Intézet, Veritas Történetkutató Intézet, Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala, Nemzetstratégiai Intézet, Nemzeti Örökség Intézete és Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért pontosan mennyi közpénzt kaptak az éves központi költségvetésből az előző ciklus alatt, és ehhez hogy viszonyulnak a 2027-re tervezett büdzsé eddig ismert számai.

A kritikák által említett intézmények közül három esetében valóban emelkedett a 2027-es központi költségvetésből tervezett ráfordítás összege, viszont további négy szervezetnél, ha minimálisan is, de csökkent a finanszírozás mértéke.

(A 2023-2026-os adatok az összehsonlíthatóság kedvéért mindig az adott évre elfogadott költségvetési törvényben szereplő számokat jelentik.)

Emelések

1. Magyarságkutató Intézet

2019-ben felállt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) alá tartozó, Kásler Miklós miniszter kezdeményezésére létrehozott Magyarságkutató Intézet, amit többek között a honfoglalás előtti magyar történelem és a magyar őstörténet kutatására hoztak létre.

Az egykori EMMI-miniszter, később a Magyarságkutató vezetője gyakran hangoztatott a magyar őstörténettel kapcsolatban áltudományos felvetéseket. Maga a 100 fős stábbal működő, állami finanszírozást évről-évre bezsebelő Intézet is többször megkapta az áltudományos jelzőt: Molnár Antal történész például úgy fogalmazott a VálaszOnline-nak, hogy a Magyarságkutató finanszírozása olyan, „mintha vírustagadókat támogatna az állam.”

2023 óta a Magyarságkutató központi költségvetésből történő finanszírozása kis mértékben, de évről évre nő. Ezt a mintát követi már a Tisza által benyújtott 2027-es költségvetési tervezet is.

2023-ban 1 milliárd 6 millió forintot kapott az intézet a központi költségvetésből, nagyrészét működési kiadásokra, egy kis részét pedig felhalmozási kiadásokra, vagyis különböző fejlesztésekre. Ez az összeg 2024-re 6, 2025-re még 10, 2026-ra pedig 20 millió forinttal nőtt. Az utóbbi egy évnél kisebb, 13 millió forintos, de mégis konzisztens emelést terveznek 2027-re a költségvetési tervezet alapján.

2. Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala

A második Orbán-kormány idején, 2014-ben létrehozták a Nemzeti Emlékezet Bizottságát (NEB) a kommunista állambiztonság múltjának feltárására. Sokan a bizottságtól az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát várták, de tagjai szerint teljes ügynöklista összeállítása nem lehetséges és úgy vélték, nem feladatuk az ügynökök megnevezése.

A NEB Hivatalának a 2023-as költségvetésből 1 milliárd 303 millió forintot ítéltek a működésükre és 21 millió forintot fejlesztésre. A finanszírozásuk költsége a következő évre minimális emelkedett, a következő évre viszont 250 millió forinttal megemelték. Ezt az 1,5 milliárd feletti összeget tartották a 2026-os költségvetésnél is.

A 2027-re tervezett költségvetésben pedig közel 29 millió forinttal tovább emelték a támogatásukat.

Csökkenések

1. Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) Orbán Viktor exminiszterelnök javaslatára jött létre, 2018-ban, a „családok évében” kezdte működését. Az intézet a mindenkori családpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt működik, elemzéseket és kutatásokat készít, amelyek megalapozhatják „a családok és a népesedés ügyét szolgáló intézkedéseket”. A Népszava cikkében úgy fogalmaz, a KINCS „kritikusai szerint sokkal inkább ideológiai műhely, mintsem független tudományos intézet volt”.

A Lakmuszon korábban többször írtunk az intézet Demográfia és versenyképesség az Európai Unióban című, 2024-es tanulmányáról, amely alapul szolgálhatott a Fidesz bejáratott sikermantrájának, miszerint családpolitikai intézkedéseinek köszönhetően 178 (vagy 180) ezerrel több gyermek született Magyarországon kormányzásuk alatt. Az intézet 2022-ben videósorozatot is indított a YouTube-on a család- és népesedéspolitika eredményeinek bemutatására.

2020-ban a rászoruló gyerekeket üdültető Erzsébet-táborokban az intézet „Véleményed Kincs!” nevű kérdőívét töltették ki gyerekekkel, amelyekben a gyerekeknek osztályozniuk kellett a szüleiket, testvéreiket, tanáraikat, osztálytársaikat úgy, hogy a kérdőíven a gyerek adatai, életkora, lakóhelye is szerepeltek. Júniusi menesztéséig Fűrész Tünde vezette az intézetet. Fűrész 2014-2016 között család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár volt, később a „genderideológia” ellen is kiállt.

2023-2024 között a KINCS működésére ugyanakkora összeget, évi 928,4 millió forintot, felhalmozási kiadásaira további 57 millió forintot irányzott elő az előző kormány.

A 2027-es költségvetési tervezet alapján a Tisza-kormány a működési és felhalmozási kiadásokat is csökkentené a KINCS esetében.

A működésére 783,3 millió, felhalmozási kiadásokra 47,2 millió forintot irányoztak elő.

2. Nemzetstratégiai Kutatóintézet

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), az előző kormány rendelettel hozta létre 2013 februárjában. Feladata hivatalosan „a magyarság kiemelkedő szellemi, kulturális és tudományos eredményeinek, hagyományainak, valamint társadalmi és gazdasági helyzetének” elemzése és kutatása, valamint a „határokon átnyúló nemzeti összetartozás erősítése érdekében” a magyarság nemzeti erőforrásainak kutatása volt. A sajtóban és a kisebbségkutató szakmában azonban fantomintézet néven híresült el. Elnöknek Szász Jenőt nevezték ki, aki korábban Székelyudvarhely polgármestere, és a Magyar Polgári Párt elnöke is volt, a HVG Kövér László régi barátjaként hivatkozott rá. Idén szeptemberben adta be felmondását, miután a Tisza-kormány Tarr Zoltán elmondása szerint az intézet átvilágítása során „a háttérintézményi működésben és a tudományos munkában is számos rendezetlenséget talált”.

A HVG 2013-as cikke szerint az intézmény kezdetben nem volt megtalálható a megadott elérhetőségen és hivatalos székhelyén, az Átlátszó szerint 2015-ig honlapja sem volt. Közérdekű adatigényléssel megszerzett 2018-as szerződéseiről pedig azt írta az Azonnali (megszűnése miatt HVG szemléjét idézzük), hogy az intézet 2018-ban focipálya-felújításra, gyógynövény-adatbázisra és mangalicatenyésztő-találkozóra is költött.

Az Orbán-kormány 2023-ban körülbelül 1,2 milliárd forintot irányzott elő az NSKI működésére a központi költségvetésből, további 31,7 millió forintot pedig az intézet felhalmozási kiadásaira.

2024-2026 között évente ugyanakkora összeget, 1 milliárd 356,2 millió forintot irányoztak elő a működésére, és 31,7 millió forintot felhalmozási kiadásra.

A Tisza-kormány a költségvetési tervezet szerint csökkentené a NKSI támogatását, az intézet működésére azonban így is több mint egymilliárd forintot irányoztak elő.

Az NSKI működésére 1 milliárd 9,3 millió, felhalmozási kiadásokra 25,4 millió forint szerepel a tervezetben.

3. Nemzeti Örökség Intézete

A Nemzeti Örökség Intézetét (NÖRI) 2013-ban kormányrendelettel hozta létre az Orbán-kormány, a nemzetpolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó, önálló költségvetési szervként. A NÖRI feladata a „nemzeti emlékezet ápolása, a nemzeti és történelmi emlékhelyek népszerűsítése, műemlékileg védett temetők működtetése és ismertebbé tétele”. A Fiumei úti sírkert fenntartója és vagyonkezelője.

2021-ben a NAV bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt kezdett nyomozni a NÖRI-t érintően. Miután a Miniszterelnökség értesült a nyomozásról, a NÖRI akkori főigazgatója, Radnainé dr. Fogarasi Katalin közös megegyezéssel távozott az intézet éléről. A Baranya Megyei Főügyészség 2023-ban 18 személlyel szemben emelt vádat jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt. Az ügyészségi közlemény nem nevezte meg a NÖRI-t, de az ügy paramétereiből egyértelmű volt, hogy az intézetet érintő esetről van szó. Az ügyészség szerint a vádlottak több mint kétmilliárd forint kárt okoztak az intézetnek azzal, hogy az intézet két vezetője egy baráti cégre szabta a temetőfenntartási közbeszerzéseket, amiket a cég el is nyert és túlárazva végezte el a munkákat.

A NÖRI működésére előirányzott költségvetési összeg 2023-2026 között évről évre kismértékben nőtt. 2023-ban 1 milliárd 957,2 millió forintot, 2026-ban már 2 milliárd 247,6 millió forintot irányzott elő erre a célra az előző kormány. A felhalmozási kiadásokra 2023-2026 között minden évben 229,5 millió forintot irányoztak elő.

A jövő évi költségvetési tervezet alapján a Tisza-kormány körülbelül 390 millió forinttal kevesebbet, 1 milliárd 850,5 millió forintot fordítana az intézet működésére, és a felhalmozási kiadásokra előirányzott összeget is csökkentené (183,6 millió forintra).

4. Veritas Történetkutató Intézet

2013 végén az Orbán-kormánya az akkori Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Lázár János irányításával létrehozta a Veritas Történetkutató Intézetet, aminek célját többek között úgy határozták meg, hogy „az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeinek hiteles (...) feldolgozása.”

Az intézet kezdetektől még a mai napig pozícióban lévő főigazgatója az azóta Széchenyi-díjas Szakály Sándor történész több kritikát kapott azon kijelentése miatt, hogy idegenrendészeti eljárásnak minősítette a magyarországi zsidók deportálását, majd később azért, mert azt nyilatkozta, nem tartja jogfosztó törvénynek az 1920-as numerus clausust.

A Veritas 2023-ban és 2024-ben is 755,5 millió forintot kapott a központi költségvetésből működésük fenntartására és évente 15,4 millió forintot fejlesztésekre. 2025-ben és 2026-ban már csak működésre kaptak pénzt, de a teljes összeg így is 144,6 millió forinttal emelkedett.

A 2027-re tervezett finanszírozásuk 58,4 millió forinttal lecsökkent, de még így is magasabb szinten van mint a 2024-es összeg.

A Magyar Művészeti Akadémia szerepe

A jobboldali-konzervatív művészeket összefogó Magyar Művészeti Akadémia (MMA) státusza több szempontból eltér a fenti intézményekétől, ugyanis már 1992 óta működik, de 2011-ben jelentősen megerősítették, amikor a második Orbán-kormány kezdeményezésére egy törvénnyel a Magyar Tudományos Akadémia mintájára kiemelten autonóm köztestületté alakította a Fidesz. Ezt egy évvel később a 2012-es új Alaptörvénybe is beleírták („Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát.”), amivel delegálási és vétójogot, illetve költségvetési védettséget is kaptak.

Az MMA költségvetése a többi vizsgált szervezethez képest sokkal nagyobb: 2023-ban 13 milliárd 215 millió forint volt, ez 2024-ben minimálisan csökkent, majd évről-évre jelentős összegekkel emelkedett, beleértve a 2027-re tervezett központi költségvetést is.

Nem végleges

Magyar Péter miniszterelnök részletesen reagált a fent bemutatott számokból kiinduló kritikákra. A november 2-i parlamenti ülésen azt mondta:

„változtatni fogunk több területen és ennek a költségvetésben is nyoma lesz”,

és hozzátette, mivel a költségvetési tervezet a hatályos törvények szerint készül, a még jogi formát nem öltött változtatási szándékokat nem jeleníti meg.

Az MMA-val kapcsolatban azt mondta, „a kormánytól független köztestületként” működő intézmény költségvetési javaslatát a saját közgyűlése hagyja jóvá, ez az összeg szerepel a költségvetési javaslatban. Ez azonban „nem jelenti az MMA finanszírozási igényének végleges jóváhagyását”, mert „a Tisza frakció módosító javaslatokkal készül” a parlamenti vitára. Magyar továbbá arra hivatkozott, hogy az MMA átalakítása alaptörvény-módosítást és mintegy „150 jogszabály átírását igényli”, ezt a munkát „elkezdték”.

Az „avítt rendszer” kutatóintézeteit emlegetve pedig azt mondta, a Magyarságkutató Intézet és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet új nevet és új feladatokat fognak kapni a jövőben. A költségvetésen azért szerepelnek a régi néven, mert „ez még nem öltött jogi formát”.

A miniszterelnök után Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is reagált a kulturális költségvetés-tervezetet ért kritikákra: a Kossuth Rádió Felkelő című műsorában nehéz, időt és türelmet igénylő folyamatnak nevezte a kulturális rendszer átalakítását, és bizalmat kért a kormánynak.

Az MMA költségvetésének emelkedését pedig azzal indokolta, hogy ők is érvényesítik a kulturális szférában végbemenő béremelést, illetve „a minimálbér és az egyéb meghatározottságok változása mind hatással vannak azokra a pénzekre, amiket az MMA igényel.”

Magyar Péter parlamenti felszólalásában tehát nem említette a kritikákban és a cikkünkben szereplő többi intézetet, csak a Magyarságkutató Intézetet és a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet nevezte meg, mint átnevezés és átszervezés előtt álló intézményt. Az átszervezés ütemezése sem derült ki a miniszterelnök beszédéből, és Tarr Zoltán is csak annyit mondott erről a Kossuth Rádiónak, hogy időt igényel jogállami kereteket belül átalakítani egy ilyen rendszert, de „nem fog nagyon hosszú időbe telni, míg a formális változások is lezajlanak, akár a Művészeti Akadémia, akár más szervezetek esetében.”

Megkérdeztük a Miniszterelnökség sajtóosztályát, pontosan mely intézményeknél lehet számítani átszervezésekre, és ezeket még a költségvetési törvény elfogadása előtt, vagy már csak utána tervezi lefolytatni a kormány. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz a kérdéseinkre.

Az MMA esetében minden esetre valóban fennáll az a körülmény, amire Magyar Péter is utalt a beszédében:

A kormány elvileg nem írhatja át egyszerűen az államháztartás egyensúlyára hivatkozva azt a költségvetést, amit a törvény szerint „önálló költségvetési fejezetet alkotó” MMA saját költségvetési szerve szavazott meg. Ez a szerv ugyanis nem tartozik az irányítása alá.

Mivel a döntést végső soron az országgyűlésnek kell kimondania a 2027-es költségvetésről, az MMA-ról szóló és az államháztartási törvényekben azt írják elő, hogy ha a kormány csökkenteni akarja az MMA-költségvetési igényét, a döntést nyilvánosan meg kell indokolnia, és megszavaztatnia az országgyűléssel.

A cikk elkészítésében közreműködött: Pálos Máté

(Címlapi kép forrása: Szabad Művészek/Facebook)