Magyarországon egy helyett már három szervezet jelezheti a platformoknak a felületeiken terjedő jogsértő tartalmakat. Köztük van az LMBTQ-jogvédelemre szakosodott Háttér Társaság is, a Facebookkal azonban még a kapcsolatfelvétel se megy zökkenőmentesen.

Idén februárban számoltunk be arról, hogy Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által fenntartott jogsegélyszolgálat, az Internet Hotline az egyetlen úgynevezett megbízható bejelentő – vagyis ők az egyetlenek, akik kiemelt szerepben jelezhetik az online platformoknak, ha jogsértő tartalmat találnak a felületeiken.

Ez azért volt érdekes, mert az NMHH maga is úgynevezett „digitális szolgáltatási koordinátor” az európai digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (Digital Services Act, DSA) szerint. Vagyis a hatóság koordinátorként a saját maga által működtetett jogsegélyszolgálatot jelölte ki a megbízható bejelentő szerepére. Bár ezzel az NMHH nem szegett szabályt, a dolog összeférhetetlenségi aggályokat vet fel, hiszen az Internet Hotline és az NMHH hierarchikus viszonyban állnak egymással: az Internet Hotline-t 2011 óta az NMHH üzemelteti a hatóságéval megegyező székhelyen.

Február óta azonban a magyarországi megbízható bejelentők névsora két szervezettel bővült: az Európai Bizottság honlapja szerint idén július 30-tól a Háttér Társaság és a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért szervezetek is megbízható bejelentői státuszt kaptak.

A Háttér Társaság a szexuális irányultságon és/vagy a nemi identitáson alapuló jogellenes online gyűlöletbeszéddel kapcsolatos bejelentéseket fogad és továbbít, a ProArthoz pedig szerzői jogi visszaéléseket lehet bejelenteni, amit a szervezet jelezhet a platformoknak.

Megkérdeztük a két új megbízható bejelentőt eddigi tapasztalataikról. Válaszaikból az derült ki, hogy sok releváns bejelentés egyelőre nem érkezett hozzájuk. A Háttér Társaság szerint a Metával nem egyszerű az együttműködés, az NMHH-val azonban pozitív tapasztalataik voltak.

Kik a megbízható bejelentők?

A megbízható bejelentők a DSA értelmében olyan szervezetek, amik szakértőnek számítanak „a jogellenes online tartalmak bizonyos típusainak – például a gyűlöletbeszédnek vagy a terrorista tartalomnak – a felderítésében”. A megbízható bejelentők feladata, hogy jelezzék a platformok üzemeltetőinek, ha ilyen tartalmakat észlelnek. Ezt egyébként minden felhasználó megteheti, a különbség az, hogy a megbízható bejelentő által tett jelzéseket a platformoknak kiemelten kell kezelniük, és „indokolatlan késedelem nélkül” döntést kell hozniuk róluk.

Azt azonban a platform üzemeltetői döntik el, hogy mit csinálnak a jelentett tartalommal, a megbízható bejelentőknek nincs jogosítványuk a tartalmak eltávolítására.

Az ilyen kiemelt bejelentőket az adott ország digitális szolgáltatási koordinátora jelöli ki. Ezt a szerepet Magyarországon az NMHH tölti be 2023. január 1. óta.

Bejelentések az Internet Hotline-hoz

Az Internet Hotline-hoz, ami 2024 októbere óta működik megbízható bejelentőként, nyolc kategóriában lehet bejelentést tenni, például online zaklatás, gyermekpornográfia, rasszista, uszító vagy adathalász tartalmak esetén. A jogsegélyszolgálat 2025-ös beszámolója szerint (25. oldal) a tavalyi évben 828 alkalommal jártak el megbízható bejelentőként. Mint írják,

„az eljárások többsége eredményesen zárult: 688 esetben a szolgáltatók intézkedést tettek az IH jelzése nyomán, míg 140 esetben az eljárás eredménytelenül zárult, mivel a szolgáltató nem adott visszajelzést az IH bejelentésére.”

Azt is hozzáteszik, hogy „az eredményesen lezárult ügyek 53 százalékában a sérelmezett tartalmat törölte a szolgáltató.”

Két új szereplő

Idén július 30. óta két másik szervezet is továbbíthatja a felhasználói bejelentéseket a platformoknak:

Buzsáki Róbert, a Háttér Társaság jogi programjának munkatársa arról beszélt a Lakmusznak, hogy korábban is végeztek már online gyűlöletbeszéd-monitorozást, és régóta foglalkoztatta őket a gondolat, hogy jelentkeznek a megbízható bejelentői státuszra. Végül 2026 márciusában nyújtották be a kérelmet az NMHH-hoz, és a hatóság egy hiánypótlási kör után július végén jelezte a Háttérnek, hogy megkapták a státuszt. Buzsáki azt mondta, az NMHH-val a folyamat során pozitív tapasztalataik voltak, a hatóság felajánlott egy személyes találkozót is, ahol konstruktív beszélgetést folytattak, és segítettek a hiánypótlásban.

A Háttérnek a felhasználók e-mailen, illetve a Jelentsd a homofóbiát! és a Jelentsd a transzfóbiát! oldalakon tehetnek bejelentést. Ezeket az oldalakat a társaság a korábbi projektjeiben is használta, megbízható bejelentőként pedig ezeket jelölték ki elsődleges csatornának.

A Háttér az elmúlt két hónapban nem kapott releváns bejelentést.

„Kaptunk orosz nyelvű, a Telegram jogellenes tevékenységére, például adathalászatra vonatkozó bejelentést. Olyan témakörben, amiben mi nem járhatunk el, általában az Internet Hotline-t ajánljuk a bejelentőnek”

– mondta Buzsáki, és hozzátette, az a tapasztalatuk, hogy az emberek többsége nem bízik abban, hogy a bejelentés célba ér, ezért sokan inkább nem is foglalkoznak vele, akkor sem, ha potenciálisan jogellenes tartalommal találkoznak az online térben.

A platformokkal a Háttérnek eddig vegyes a tapasztalata: mióta felkerültek az Európai Bizottság megbízható bejelentői listájára, 5-6 közösségi oldal kereste meg őket és osztotta meg velük, hogyan tudnak a felületeiken megbízható bejelentőként bejelentést tenni. Ezek között voltak nagyobbak, mint a TikTok és a Google, és az online gyűlöletbeszéd szempontjából kevésbé jelentősek is, mint a Vinted és az eBay.

A Facebookot és az Instagramot üzemeltető Metával azonban hiába vették fel a kapcsolatot és kértek tőlük a bejelentésre vonatkozó tájékoztatást, a platform először azt válaszolta, majd akkor osztják meg velük az információkat, ha felkerülnek a Bizottság listájára, majd a Háttér további megkeresésére nem válaszoltak.

A Háttér Társaság olyan jogszabályokba ütköző online megnyilvánulásokat vizsgálhat, amik „célja valamely társadalmi csoport, esetünkben a szexuális és nemi kisebbségek megalázása, megfélemlítése vagy a csoport tagjai elleni erőszak vagy előítéletes fellépés kiváltása, vagyis a közösség elleni uszítás vagy az internetes agresszió” – magyarázta Buzsáki. Példaként azt említette, hogy ilyen lenne, ha a Budapest Pride előtt egy közösségimédia-poszt alatt arról szóló kommentek tűnnének fel, hogy a kommentek szerzői hogyan végeznének a résztvevőkkel, hol és hogyan lehet hozzájuk csatlakozni; vagy ha egy transznemű ember videója alá olyanokat kommentelne valaki, hogy milyen formában kíván neki erőszakos halált.

Buzsáki megjegyezte, hogy megbízható bejelentőként ők csak a jogellenes tartalmakat jelenthetik, de a platformok saját belső szabályaiba ütköző tartalmakat bárki jelezheti a közösségi oldalaknak. Ezek a belső szabályok általában tágabbak, nem csupán a jogellenes tartalmakra vonatkoznak. Bár a Meta éppen hogy lazított ezeken a szabályokon 2025 januárjában, amikor például engedélyezte a felületein

a mentális betegségre és rendellenességre vonatkozó utalásokat, ha azok a nemi identitáson vagy a szexuális irányultságon alapulnak, vagy azt, hogy a nőket háztartási eszközökhöz lehessen hasonlítani.

A bejelentések a ProArthoz is lassan érkeznek. Horváth Péter, a szövetség igazgatója a Lakmusznak azt válaszolta:

„A napi gyakorlatunkban még nem meghatározó a megbízható bejelentőkénti eljárás.”

Hozzátette: „elsősorban zenei és audiovizuális tartalmakkal kapcsolatos visszaélések kapcsán kapunk jelzéseket, leginkább a ProArt alapító szervezeteitől, illetve az általuk képviselt jogosultaktól.” (Ebben az esetben a visszaélés a szerzői jogot sértő elemek, például zenék jogosulatlan felhasználását jelenti a közösségimédia-tartalmakban.)

Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója üdvözölte a döntést a két új megbízható bejelentőről. A Lakmusznak elmondta, ennek a szerepkörnek úgy van értelme, ha nem központosított a munka, több szervezet vesz részt benne, és mindenki azzal foglalkozik, amire szakosodott.

„Jó, hogy van egy jogsegélyszolgálat, ami fogadja az általános bejelentéseket, de mivel Magyarországon sok az online térben például a homofób és az LMBTQ-ellenes tartalom, jól jön a tapasztalati szakértelem, jó, hogy van egy dedikáltan ezekkel a tartalmakkal foglalkozó szervezet.”

(Címlapi kép: Budapest Pride 2025. Fotó: Bankó Gábor/444.hu)