Míg a KDNP frakcióvezetője szerint egyre több házaspár vár az örökbefogadásra, a KSH-tól kapott adatok ennek az ellenkezőjét mutatják. A Tisza az azonos nemű párok számára is kinyitná a rendszert, de nagyon nem mindegy, hogyan csinálják.

A kormányváltás egyik fontos társadalompolitikai kérdése az LMBTQ-közösség jogegyenlőségének rendezése. Korábban részletesen írtunk arról, hogy az Orbán-kormányok 16 éve alatt hogyan csorbultak a közösség jogai, és hogyan korlátozták az LMBTQ-emberek láthatóságát.

Ennek a folyamatnak az egyik lépése volt, amikor a Fidesz egy 2020-as törvénymódosítással lényegében ellehetetlenítette, hogy az azonos nemű párok gyereket fogadhassanak örökbe. A módosítás óta egyedülállók csak kivételes esetben, a mindenkori családügyi miniszter engedélyével fogadhatnak örökbe. Mivel az azonos nemű párok korábban sem párként lettek örökbefogadó szülők, hanem úgy, hogy a pár egyik tagja egyedülállóként vette magához a gyereket, a módosítás egyértelműen ellenük irányult.

Magyar Péter miniszterelnök szeptember 12-i sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre arról beszélt, hogy a Tisza-kormány biztosan változtat ezen a szabályozáson. Magyar úgy fogalmazott, „egyértelmű”, hogy meg fogják változtatni a rendszert, ugyanis nem a miniszternek kell döntenie az örökbefogadásról, hanem szakembereknek.

Magyar Péter állásfoglalása felháborodást váltott ki az ellenzéki politikusok körében. Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője egy Facebook-bejegyzésben azt írta, Magyarországon egyre több házaspár vár arra, hogy örökbe fogadhasson, és egyre több a meddő házaspár is. Rétvári szerint az ilyen házaspárok gyermekvállalási lehetőségeit csökkenti a Tisza-kormány azzal, hogy „helyettük” az azonos nemű pároknak adna örökbe gyerekeket.

Hasonló elképzeléssel állt elő Toroczkai László a parlamentben szeptember 14-én, amikor arról beszélt, a Mi Hazánk határozottan ellenzi, hogy a kormány lehetőséget adna az azonos nemű pároknak az örökbefogadásra, „miközben rengeteg olyan család várakozik az örökbefogadás lehetőségére, ahol az apa férfi, az anya pedig nő”, és a meddő párok száma is emelkedik.

Magyar Péter erre reagálva azt mondta, hogy a néhány évvel ezelőtti helyzethez képest, amikor többen vártak arra, hogy örökbe fogadhassanak, mint ahány örökbefogadható gyerek volt, mostanra megfordult az arány, és több gyerek vár örökbefogadó szülőre, mint amennyi örökbefogadó szülő van.

Cikkünkben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett, illetve eddig nem nyilvános, a Lakmusznak kiadott adatok alapján értékeljük a politikusok állításait, az örökbefogadási rendszert és az azonos nemű párok diszkriminációját pedig Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője segítségével elemezzük.

Főbb megállapításaink röviden:

Több a gyerek, mint ahányan örökbe fogadnának

A KSH örökbefogadások, örökbefogadható gyermekek és örökbefogadók számát tartalmazó adatsora minden évben december 31-én rögzíti, hány örökbefogadásra alkalmas szülő, valamit örökbefogadható gyerek szerepel a nyilvántartásban. Az örökbefogadásra alkalmas személyek közé tartoznak az egyedülállók, illetve (egy személynek számolva) a házaspárok is.

Az adatokból az látszik, hogy az örökbefogadásra váró szülők száma 2019 óta folyamatosan csökken, így az elmúlt két évben – Magyar Péter állításának megfelelően – az örökbefogadható gyerekek száma már meghaladta az örökbefogadó szülőkét.

A legfrissebb, 2025 decemberi adatok szerint 2416 örökbefogadható gyerek és csaknem ezerrel kevesebb, 1478 örökbefogadásra alkalmas személy szerepelt a rendszerben. 2024 végén még 2 095 örökbefogadható gyerek és 1 902 alkalmas örökbefogadó szerepelt a nyilvántartásban. Vagyis ekkor még csak 193-mal haladta meg a gyerekek száma a szülőkét.

Az adatsorból az is látszik, hogy 2015 és 2023 között fordított volt a helyzet: ekkor valóban magasabb volt az örökbefogadó szülők száma az örökbefogadható gyerekekénél.

Az adatok tehát nem igazolják Rétvári Bence félelmét, hogy a Tisza-kormány a házaspárok „helyett” az azonos nemű pároknak adná örökbe a gyerekeket. Mivel az örökbefogadási nyilvántartásban több a gyerek, mint a szülő, a rendszer megnyitása az azonos nemű párok előtt nem jelentené azt, hogy egyes házaspároknak nem jutna gyerek.

Mivel Rétvári kifejezetten azt állította, hogy egyre több házaspár vár az örökbefogadásra, kíváncsiak voltunk, hogy a nyilvántartásban szereplő örökbefogadó szülők között hány házaspár és hány egyedülálló van. A KSH nem közli az adatokat ilyen bontásban, kérésünkre azonban a hivatal 2009-ig visszamenőleg elküldte a részletesebb adatokat.

Az adatsorból kiderül, hogy Rétvári állításával ellentétben a 2019-es tetőzés óta mind az örökbefogadásra váró egyedülállók, mind a házaspárok száma jelentősen csökkent. A házaspárok esetében ráadásul sokkal nagyobb volt az abszolút csökkenés.

2019-ben 2824 házaspár és 362 egyedülálló szerepelt a nyilvántartásban, 2025-re a házaspárok száma 1410-re, az egyedülállóké 68-ra csökkent.

Az abszolút csökkenés így a házaspárok esetében 1414, az egyedülállóknál 294 fő.

Arányaiban az örökbefogadásra váró házaspárok száma nagyjából a felére esett vissza, az egyedülállóknál pedig 81 százalékos volt a csökkenés.

A bontott adatokból az is látszik, hogy az egyedülállók (köztük az azonos nemű párok tagjai) már a miniszteri jóváhagyás 2020-as bevezetése előtt is csak egy kis szeletét adták az örökbefogadóknak. 2025-ben a nyilvántartásban szereplő örökbefogadásra alkalmas személyek 94 százalékát a házaspárok tették ki, de 2019-ben, a szigorítás előtt is 89 százalékban házaspárok szerepeltek a statisztikában.

A Szociális és Családügyi Minisztérium által kiadott gyermekvédelmi jelentés szerint az örökbefogadható gyerekek és az alkalmas örökbefogadók arányának megfordulása az egyedülállók lehetőségeit korlátozó 2020-2021-es jogszabályváltozásokkal függ össze.

Kérdésünkre, hogy ezt az összefüggést mire alapozzák, a minisztérium közölte, hogy miközben az örökbefogadáshoz alkalmassági kérelmet beadó házaspárok száma 2018 óta nagyjából egyenletesen alakult, az egyedülállóké a harmadára esett vissza (a konkrét számokat nem ismertették, és a tendenciát nyilvános adatforrásból nem tudtuk ellenőrizni).

Emellett azt is hangsúlyozta a minisztérium, hogy az örökbefogadások száma a 2020-2025 közötti időszakban jelentősen emelkedett, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy egyre kevesebb házaspár vár örökbefogadásra. A KSH adatai is megerősítik, hogy míg 2020-ban csak 917 örökbefogadás történt Magyarországon, tavaly már 1416.

Előnyben a házaspárok

A statisztika alapján tehát számszerűleg bőven jut gyerek minden örökbefogadónak. Rétvári és Toroczkai ettől még mondhatja, hogy az azonos nemű párok beengedése a rendszerbe konkrét, a házaspárok által egyébként kívánt gyerekeket „venne el” előlük.

Azonban ha a Tisza csak annyit csinál, hogy eltörli a miniszteri jóváhagyás intézményét, ez a forgatókönyv is kizárt, mert a jogszabályok már a miniszteri jóváhagyás bevezetése előtt is a házaspároknak kedveztek.

Az örökbefogadási folyamat alapvető szabálya, hogy a gyermekvédelmi szakdolgozók mindig a gyereknek keresnek megfelelő szülőt, nem pedig fordítva. A nyilvántartásban szereplő örökbe fogadni szándékozók közül a jelentkezési sorrend figyelembevételével a gyereknek legmegfelelőbb örökbefogadót választják ki. A kiválasztott szülők elutasíthatják a gyereket, akit örökbefogadásra ajánlanak nekik.

Ebben az úgynevezett illesztési folyamatban a magyar jog kifejezetten előnyben részesíti a házaspárokat. Titkos örökbefogadás esetén, vagyis amikor nem a biológiai szülő választ konkrét örökbefogadó szülőt, gyakorlatilag utolsó lehetőségként jönnek szóba azok, akik egyedül szeretnének örökbe fogadni. (Az egyedüli örökbefogadás kategóriája nem jelzi egy az egyben az örökbefogadó családi állapotát, mert egyedülállók mellett élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élők, és házasságban élők is jogosultak egyedül örökbe fogadni.)

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy „a kiskorú gyermek érdekében a gyámhatóság elsősorban a házasságban élő örökbefogadók általi örökbefogadást engedélyezi”, vagyis előírja, hogy amikor egy gyereknek szülőt keresnek, a házaspárokat kell először számításba venni.

A gyermekvédelmi intézmények működésének részletszabályait meghatározó rendelet alapján pedig az ország összes, rendszerben szereplő örökbefogadásra jelentkező házaspárját számításba veszik, mielőtt egyáltalán szóba jöhetne egy egyedüli örökbefogadó.

A rendelet azt írja elő, hogy először egy alkalmas házaspárt kell a szakembereknek keresniük abban a megyében, ahol a gyerek intézményben tartózkodik. Ha a megyében nem találnak alkalmas szülőt, országos szinten kell egy megfelelő házaspárt keresniük. Csak abban az esetben jöhet szóba egyedüli örökbefogadó, ha az egész országban nem találnak alkalmas házaspárt az adott gyerek örökbefogadására.

Ezt a konstrukciót szintén 2020-ban vezették be, de azelőtt is a házaspárok fogadhattak leghamarabb örökbe: 2020 előtt az volt a gyakorlat, hogy ha a megyében élő házaspárok között nem találtak alkalmasat az örökbefogadásra, akkor rögtön a megyében örökbefogadásra váró egyedüli örökbefogadók következtek.

Egy 2024-es törvénymódosító csomag miatt 2027 januárjától az örökbefogadás szabályairól is rendelkező gyermekvédelmi törvény úgy módosul majd, hogy a megyei gyermekvédelmi szerv helyett az országos szerv választja ki a gyerekhez az örökbefogadó szülőt. Ezzel a megyén belüli szülőkeresési szakasz megszűnik, és már első lépésként országosan keresnek megfelelő szülőt.

A házaspárok előnye ugyanakkor megmarad. Bár egy másik megyében élő házaspárt már a keresés elején örökbefogadónak választhatnak majd, az egyedüli örökbefogadók így is csak akkor jöhetnek szóba, ha az egész országban nem találnak megfelelő házaspárt.

A Háttér Társaság kutatása alapján egyébként az LMBTQ-emberek viszonylag nagy arányban fogadnának örökbe olyan gyerekeket, akiknek hagyományosan nehéz örökbefogadó szülőt találni. Így az ő lehetőségeik bővítése potenciálisan azoknak a gyerekeknek is segíthetne, akik eddig nem kerültek örökbefogadó családhoz.

Az Örökbe.hu cikke szerint a legtöbb örökbefogadó szülő fehér bőrű, egészséges újszülöttet szeretne, és lánygyermeket is többen szeretnének, mint fiút. A 24.hu tavalyi cikke szerint, bár hivatalosan a gyerekek származását nem regisztrálják, minden ötödik örökbefogadó szülő kiköti, hogy nem szeretne roma gyereket. Mindeközben a szakemberek elmondása szerint az intézetis gyerekek nagy arányban roma származásúak.

Magyar Péter többször is beszélt a gyermekvédelmi rendszerben lévő roma gyerekekről, és azzal érvelt az azonos nemű párok örökbefogadási lehetősége mellett, például a Toroczkai Lászlónak adott szeptember 14-i válaszában, hogy ők roma származású gyerekeket is szívesen örökbe fogadnának.

A Háttér Társaság több mint háromezer LMBTQ-személy bevonásával készült 2023-as kutatásának eredményei azt mutatják, hogy a gyermekvállalást tervező megkérdezettek többsége, 61 százalék fogadna örökbe roma származású gyereket.

Emellett 25 százalék fogadna örökbe súlyos egészségügyi problémával rendelkező gyereket, 17 százalék pedig fogyatékossággal élő gyereket. A megkérdezett LMBTQ-emberek 47 százaléka 6 évesnél idősebb gyereket is örökbe fogadna.

Mit hozna a Tisza?

Magyar Péter a szeptember 12-i sajtótájékoztatón csak annyit állított, hogy a kormány eltörli a miniszteri jóváhagyást az egyedüli örökbefogadásnál. Kérdésünkre több konkrétumot a Szociális és Családügyi Minisztérium sem árult el arról, pontosan hogyan nyitnák ki az örökbefogadást az azonos nemű párok előtt.

Pedig a kormány többféleképpen is átalakíthatja a rendszert. Annak megértéséhez, hogy milyen lehetőségeik vannak, érdemes részletesebben is végigvenni az egyedüli örökbefogadás folyamatát 2020 előtt és után.

Mivel azonos neműek nem házasodhatnak Magyarországon, a bejegyzett élettársak számára pedig nincs lehetőség közös örökbefogadásra, az azonos nemű párok 2020 előtt is csak azt a kiskaput kihasználva tudtak örökbefogadni, hogy a pár egyik tagja egyedüli örökbefogadóként kérvényezte az örökbefogadást. Az örökbefogadási folyamatban részt vehettek együtt, de sikeres örökbefogadás esetén csak a pár egyik tagja vált a gyerek szülőjévé, a párja nevelő- vagy mostohaszülő lehetett.

Az örökbefogadási folyamat első, a konkrét gyerekhez történő „illesztést” megelőző szakasza az alkalmasság megállapítása, ami egyedül örökbefogadóknak és a házaspároknak is a következő lépésekből áll:

2020 novemberében Varga Judit akkori igazságügyi miniszter nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely kimondta, hogy a családpolitikáért felelős miniszternek is hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a gyámhivatal alkalmassá nyilvánítson egy egyedüli örökbefogadót. Varga ekkor nyújtotta be azt az Alaptörvény-módosítót is, amellyel az alkotmányba bekerült, hogy „az anya nő, az apa férfi.

Bár a 2021 márciusától alkalmazott új jogszabály nem zárta ki teljesen a szexuális és nemi kisebbségekhez tartozó személyeket az egyedüli örökbefogadás lehetőségéből, a valóságban ellehetetlenítette az LMBTQ-emberek hozzáférését az örökbefogadási eljáráshoz.

A Háttér Társaság tapasztalatai alapján a jogszabályváltozás után nem a miniszteri jóváhagyásnál buktak el az általuk képviselt kérelmezők, hanem már a folyamat korábbi pontján, a gyámhatóság szintjén állt meg az eljárásuk. A Háttér jelentése szerint 2021 óta olyan joggyakorlat alakult ki, amelyben a gyámhatóságok következetesen megtagadták az azonos nemű párkapcsolatban élők örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánítását, holott ez a jogszabályból nem következett.

Dombos Tamás, a Háttér ügyvivője arról beszélt a Lakmusznak, hogy a gyámhatóság minden általuk ismert esetben alkalmatlannak nyilvánította a kérelmezőket, annak ellenére, hogy a TEGYESZ az alkalmasság megállapítására tett javaslatot. Kiemelte, hogy ez nemcsak az új rendszerben kérelmezőkre igaz: azoknál, akik még a jogszabályváltozás előtt indították el az eljárást, nem lett volna szükség a miniszteri hozzájárulásra az alkalmasság megállapításához. Azonban a gyámhatóság ezeket a kérelmezőket is alkalmatlannak minősíette.

A Háttér Társaság jogsegélyszolgálata hét azonos nemű párkapcsolatban élő, egyedül örökbefogadni szándékozó személy jogi képviseletét látta el, közülük senki nem ment át a gyámhatóság szűrőjén.

Dombos Tamás szerint a gyámhatósági ügyintézők több esetben az Alaptörvényre hivatkoztak.

„Eleinte változó volt, mire hivatkoznak. Volt, hogy arra, hogy az Alaptörvény azt mondja, az anya nő, az apa férfi, ennek pedig nem felel meg az azonos nemű kérelmező családja. De volt olyan, akinek azt mondták, hogy azért alkalmatlan az örökbefogadásra, mert azonos nemű pár tagjaként nem tudná keresztény szellemben nevelni a gyereket, pedig az Alaptörvény ezt is előírja”

– mesélte tapasztalatait Dombos.

Emellett előfordult, hogy a 2021-es gyermekvédelminek nevezett törvénymódosítással indokolták a döntést. A törvénymódosítás megtiltotta a szexuális és nemi kisebbségek megjelenítését és „népszerűsítését”, például az iskolákban, könyvesboltokban, reklámokban. Dombos Tamás szerint a gyámhatóság azzal érvelt, hogy egy azonos nemű pár nem tudja biztosítani, hogy a gyerek ne férjen hozzá homoszexualitást bemutató tartalomhoz. Az is felmerült érvként, hogy az azonos nemű pár miatt az ellentétes nemű szülői szerepminta hiányzik, és az is, hogy nincsen a pár felkészülve arra, hogy a gyereket esetleg zaklatás éri majd a szülei szexuális irányultsága miat.

Dombos elmondta, hogy a gyámhatóság döntését a bíróságon meg lehetett támadni, ezzel pedig éltek is a párok.

A Háttér Társaság jelentése szerint az elutasító döntéseket a bíróságok kivétel nélkül jogellenesnek minősítették. Ennek ellenére a gyámhatóságok, a bírósági ítéletek figyelmen kívül hagyásával, újra és újra alkalmatlanságot megállapító döntéseket hoztak.

Ilyenkor az ügy jellemzően újra a bíróság elé került. Volt olyan eset, ahol végül nem is a gyámhatóság, hanem a bíróság mondta ki az alkalmasságot. Volt olyan eljárás, ahol a bíróság egy külön eljárásban milliós bírsággal sújtott két gyámhatóságot, mert azok többedszerre nem tettek eleget az ítéletben foglaltaknak.

Dombos beszámolója szerint az évekig húzódó, miniszteri hozzájárulást igénylő ügyekben a 2026-os választás után történt előrelépés, az általuk követett ügyek csak idén jutottak el a családügyi minisztériumhoz, és az érintettek végül megkapták az alkalmassági határozatot.

Dombos Tamás azt is kiemelte, hogy a következetes alkalmatlannak nyilvánítás mellett leginkább elrettentő hatással bírt a 2020-as jogszabály-módosítás.

„Nagyon sok olyan esetről tudunk, ahol el se indult az eljárás, mert annyira elbátortalanították, gyakorlatilag elüldözték a rendszerből az ilyen párokat, hogy bele se vágták a folyamatba”

– fogalmazott.

Dombos Tamást arról is kérdzetük, hogy milyen változtatásokra lenne szükség az azonos nemű párok örökbefogadási lehetőségeinek bővítéséhez.

Szerinte nem lenne elegendő a 2020-as szigorító rendelkezések eltörlése. A miniszteri hozzájárulás megszüntetése önmagában nem változtatna azon, hogy egy azonos nemű párnak csak az egyik tagja válhat örökbefogadó szülővé. Ahhoz, hogy mindkét fél szülői jogállást kapjon, lehetővé kellene tenni a közös örökbefogadást.

Ennek egyik módja az lenne, ha a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők számára is lehetővé tennék a közös örökbefogadást.

Dombos szerint ez nem jelente tökéletes megoldást, de jelentősen megkönnyítené az azonos nemű párok életét, különösen, ha a Polgári Törvénykönyv, a gyermekvédelmi törvény és az örökbefogadási folyamatot részletező rendelet házaspárokat előnyben részesítő rendelkezéseit is módosítanák.

A valódi megoldást az azonos nemű párok házasságának legalizálása jelentené. Ezzel kapcsolatban Dombos Tamás azt mondta: fontos lenne, hogy az örökbefogadásban is ugyanolyan jogaik legyenek az azonos neműeknek, mint a különnemű házaspároknak.

(Címlapi kép: MTI/Vajda János. A kép egy miskolci gyermekotthonban készült 2025 decemberében.)