Orbán Balázs azt mondta a parlamentben, a Tisza minden bizalmatlansági szavazáson támogatta Von der Leyent. Aztán helyesbítette magát azzal, hogy a tiszások valójában „bátran elsunnyogtak”. Mi derül ki a szavazási jegyzőkönyvekből?

A parlament június 16-i ülésén vita alakult ki az Európai Néppártról a fideszes Orbán Balázs és Gerzsenyi Gabriella, a Tisza EP-képviselője között.

Orbán azt az érvet is felhozta, hogy a Tisza támogatja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság néppárti elnökét.

„Amikor az Európai Parlamentben bizalmatlansági szavazás van, akkor Ursula von der Leyent ön is személyesen, meg a képviselőtársai is megszavazzák, minden alkalommal”

– mondta Gerzsenyinek címezve Orbán. A fideszes politikus szerint Von der Leyent ezért mindeddig nem sikerült „leszedni”, annak ellenére, hogy Magyarország érdekeivel ellentétes döntéseket hozott, például a dél-amerikai országokkal kötött Mercosur szabadkereskedelmi megállapodással.

Gerzsenyi Gabriella azt válaszolta Orbánnak, nézzen utána jobban a kérdésnek, mert a Tisza EP-képviselői bent se voltak a teremben az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági szavazáskor, és ezért büntetést is kaptak a Néppárttól.

Orbán Balázs végül „megkövette” Gerzsenyit, „mert valóban nem arról volt szó, hogy megszavazták Ursula von der Leyent, hanem bátran elsunnyogtak Sir Robin módjára”.

De valóban nem támogatták szavazataikkal a tiszások az Európai Bizottság elnökét?

A Von der Leyen elleni legutolsó, januári bizalmatlansági szavazáson tényleg nem vett részt a Tisza, és az is igaz, hogy erre hivatkozva szankcionálta a pártot az Európai Néppárt.

EP-képviselők azonban már korábban is többször megpróbálták elmozdítani a bizottsági elnököt, és ezeknél a bizalmatlansági szavazásoknál több tiszás képviselő támogatta Von der Leyent.

Névsorolvasás

Bár a sajtó és a közbeszéd többnyire személyesen Ursula von der Leyen elleni támadásként kezeli a bizalmatlansági szavazásokat, az Európai Parlament ezzel az eszközzel valójában a teljes biztosi kollégiumot tudja testületileg lemondásra kényszeríteni. Ehhez az kell, hogy az összes EP-képviselő fele, illetve a szavazatot leadó képviselők kétharmada megszavazza a bizalmatlansági indítványt.

Legutóbb január 22-én volt bizalmatlansági szavazás a Von der Leyen-bizottság ellen, az indítványt akkor 165 igen és 390 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett utasította el az EP.

A szavazási jegyzőkönyv szerint a tisza hét EP-képviselője közül valóban senki nem vett részt a szavazáson, és Magyar Péter már akkor arról beszélt, hogy a Néppárt emiatt megbüntette a Tiszát.

A büntetés abban áll, hogy a tiszás képviselők hat hónapig nem szólalhatnak fel a plenáris üléseken, és nem lehetnek úgynevezett parlamenti jelentéstevők sem (a jelentéstevőknek vagy rapportőröknek vezető koordinációs szerepük van az EP többségi álláspontjának kialakításában a jogalkotási eljárásban).

A januári bizalmatlansági indítványt egyébként a francia Jordan Bardella vezetésével az Európai Néppárttól jobbra álló frakciók képviselői (köztük a fideszesek) terjesztették elő. Az indítvány elsősorban az Orbán Balázs által is említett Mercosur-megállapodás miatt kritizálta a Bizottságot.

A januári bizalmatlansági szavazás már a negyedik volt a sorban, amit a Von der Leyen-bizottság túlélt. A korábbi három esetre nem igaz, hogy a tiszás képviselők egyáltalán nem szavaztak.

Az első bizalmatlansági szavazás 2025. július 10-én volt egy olyan indítványról, amit szintén szélsőjobboldali képviselők nyújtottak be, és főleg a Bizottság által kötött vakcinaszerződések átláthatatlanságára hivatkozott. Ezt 175 igen és 390 nem szavazattal, 18 tartózkodás mellett utasították el.

A jegyzőkönyv szerint a hét tiszás képviselő közül ketten szavaztak, Dávid Dóra és Tarr Zoltán. Mindketten az indítvány ellen, tehát a Bizottság mellett foglaltak állást.

2025. október 9-én aztán egy ülésen két bizalmatlansági indítványt is elutasított az EP. Az elsőt szélsőjobboldali képviselők nyújtották be, és a migráció vagy a véleménynyilvánítás szabadsága mellett említette a Mercosurral és az Egyesült Államokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodásokat is. A második a szélsőbaloldalról érkezett, és szintén szerepelt benne a Mercosur, de például a gázai helyzet is.

Mindkét szöveget nagy többséggel szavazta le a parlament, és a jegyzőkönyv szerint mindkét esetben négy tiszás képviselő adott le elutasító (tehát a Bizottságot támogató) szavazatot: Dávid Dóra, Gerzsenyi Gabriella, Kulja András és Lakos Eszter.

Eredet

2024 júliusában az EP titkos szavazással választotta újra Ursula von der Leyent az Európai Bizottság élére (401 támogató- és 284 ellenszavazattal, 15 tartózkodás és 7 érvénytelen voks mellett). A jegyzőkönyvből csak annyi derül ki, hogy a hét tiszás képviselő részt vett a szavazáson, az nem, hogy hogyan szavaztak.

Miközben a Fidesz és a Mi Hazánk a szavazás után bejelentette, hogy nem támogatta Von der Leyen újraválasztását, a DK pedig azt közölte, hogy mellette szavaztak, a Tiszától nem találtunk nyilvános állásfoglalást. Magyar Péter még a szavazás előtt közös fotót posztolt Von der Leyennel, és azt mondta, ha megválasztják, meghívja Magyarországra. Arra viszont nem tért ki a bejegyzésben, hogy saját pártja hogyan fog szavazni.

Címlapi fotó: AFP