„Én nem állítok hazugságot, bárki megnézheti a híradóban, ez lement” – így védekezett a műsorvezető Magyar Péter emlékezetes M1-es interjújának egy pontján. A Lakmusz cikkeiből mutatunk pár példát arra, hogy ha valamiről beszámol a közmédia, az nem garancia az információ igazságtartalmára. Sőt.

Magyar Péter szerdán hosszú idő után bemehetett a közmédiába, választási győzelme harmadnapján interjút adott a Kossuth Rádiónak és az M1-nek. Az interjúkban szóváltás alakult ki arról, hogy igazak-e a közmédia híradásai, részét képezik-e a kormánypropagandának.

„Én nem állítok hazugságot, bárki megnézheti a híradóban, ez lement!”

– mondta a parázs vitává alakuló beszélgetés egy pontján az M1 riportere, miközben szócsatába keveredett a leendő miniszterelnökkel arról, hogy releváns-e egy zöldpárti EP-képviselő nyilatkozata a befagyasztott uniós pénzek feloldásáról.

(A műsorvezetőnek egyébként igaza volt abban, hogy zöldpárti képviselők arról beszéltek, a pénzek feloldásánál nem lehet biankó csekket adni az új magyar kormánynak. Magyar Péternek viszont abban volt igaza, hogy ezt félrevezető „Brüsszel válaszaként” beállítani, hiszen a pénzek feloldásáról nem az Európai Parlament dönt. Ráadásul a Tisza sem állítja, hogy a feltételek teljesítése nélkül akar pénzhez jutni.)

A konkrét kérdésen túllépve ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy ha valami „lemegy a híradóban”, az mennyire garantálja, hogy igaz is.

A továbbiakban néhány, a Lakmusz által részletesen dokumentált példát elevenítünk fel. Korábban azt is kimutattuk, hogy a Hirado.hu az orosz–ukrán háborút inkább orosz szemszögből mutatja be, és arról is írtunk, hogy az elmúlt években nagyot zuhant, nemzetközi összevetésben pedig sereghajtó a magyarok közmédiába vetett bizalma.

Az ellenkezője volt igaz annak, amit a közmédia hírportálja írt

A Hirado.hu április 7-én közölte a „Felcsuti megerősítette, hogy a Tisza eltörli a rezsicsökkentést, az anyák szja-mentességét és a 14. havi nyudíjat” című cikket, egy az egyben a Mandiner írására alapozva. Ezzel szemben az igazság az volt, hogy Felcsuti Péter közgazdász pontosan az ellenkezőjét mondta, vagyis azt, hogy: „nem gondolom, hogy a Tisza hozzányúlna a rezsicsökkentéshez vagy a 14. havi nyugdíjhoz”.

Ahhoz, hogy az ellenkezőjét állíthassák a valóságban elhangzottaknak, egy idézetet kiemeltek a kontextusából: azt, amikor Felcsuti azt mondta a KlikkTv-nek adott interjújában, hogy ostobaságnak tartja a Fidesz-kormány felsorolt intézkedéseit. Erre húzták rá azt az értelmezést, hogy ezzel megerősítette a Tisza állítólagos terveit. Pedig a közgazdász arról beszélt hogy bár ő maga ostobaságnak tartja az említett intézkedéseket, nem gondolja, hogy a Tisza kormányon eltörölné őket.

Felcsutit egyébként a kormányközeli média következetesen a „Tisza-csomag szerzőjének” nevezte, és azt is állították, szerepel az aláírása az Index által a Tisza gazdasági javaslataként bemutatott dokumentumon. A Tisza számos helyreigazítási perben a bíróságon vitatja, hogy a pártnak köze lenne a dokumentumhoz. Felcsuti azt állította, ezt a dokumentumot nem olvasta, és nincs köze hozzá, ahogy a Tisza Párthoz sincs. Ezek az információk kimaradtak a Hirado.hu cikkéből.

Idézet, ami el sem hangzott

Februárban a Hirado.hu ezzel a címmel közölt egy cikket: „Kapitány István: Miután megnyertük a választást, világosan elmondjuk, mik a céljaink”. Csakhogy ezt a mondatot Kapitány soha nem mondta, hiába írt erről a Hirado.hu mellett Orbán Balázs kampányfőnök és Rétvári Bence is.

A cikk egy 24.hu által készített Kapitány-interjú telexes szemléjére hivatkozik, ami egyébként néhány óráig valóban tévesen szerepeltette ezt a mondatot. Később a Telex frissítette a cikket és elnézést kért a hibáért.

Kapitány István az eredeti interjúban egyébként így fogalmazott:

„Nem tartom szerencsésnek, ha egy gazdasági vezetés állandóan a külső tényezőkről beszél, és nem arról, mi mit teszünk azért, hogy javítsunk a helyzetünkön. Miután megnyertük a választást, azt szeretném, ha olyan kultúra alakulna ki a gazdasági vezetésben, hogy világosan elmondjuk, mik a céljaink, és el is érjük azokat.”

Orbán levadászása?

Szintén februárban a Hirado.hu arról is írt, hogy egy Jevhen Karasz nevű ukrán katona Orbán Viktor levadászásáról beszélt. A cikk alapja egy Magyar Nemzet által bemutatott 39 másodperces videófelvétel volt, amin Karasz azt mondja: „Mit fog csinálni Orbán, ez a kis csahos? Most egyetlen 128-as dandár két perc alatt odaérhetne, ha Orbán hirtelen azt mondaná: KGB ügynök vagyok, nézzétek, usankában vagyok.”

Karasz azonban ezzel nem Orbán levadászására vagy egy Orbán elleni merényletre utalt, ez egyértelműen kiderült, amikor megtaláltuk a videó valamivel hosszabb változatát az interneten.

A rövidebb változatból éppen azt a részt vágták le, amiből kiderül: Karasz azután említette meg Orbánt, hogy Ukrajna szomszédainak lehetséges jövőbeli területi igényeiről beszélt. Vagyis egy elképzelt jövőbeli támadás esetére lengette be az egyébként Munkácson állomásozó 128-as dandár bevetését.

Saját magukat is túlzó állítással fényezték

A közmédia rádiója decemberben arról posztolt egy grafikont, hogy a különböző sajtótermékek Facebook-oldalai mennyi interakciót generáltak december 1. és 7. között, napi átlagban. A grafikon bármiféle további magyarázat nélkül a Hirado.hu honlapján és Facebook-oldalán is megjelent.

Az adatok forrásaként a közmédia a Fanpage Karma-t adta meg, ami egy fizetős közösségimédia-figyelő és adatelemző program. A közmédia által megosztott adatok szerint a Hirado.hu Facebook-oldala interakciók tekintetében megelőzte a Telexet, míg a Kossuth Rádió Facebook-oldala felülmúlta a 444, a 24.hu, a Hvg, és az Index Facebook-oldalát is.

Mivel a Fanpage Karmához nincs hozzáférésünk, egy másik közösségimédia-figyelő eszközzel, az Esuittel hívtuk le a Facebook-oldalak interakciós adatait ugyanabból az időintervallumból.

A saját mérésünk első négy helye a következő sorrendet mutatta:

A mi eredményünk szerint a Telex Facebook-oldala 103,4 ezer átlagos napi interakcióval mintegy 14 ezerrel több reakciót gyűjtött, mint a Hirado.hu Facebook-felülete. A Kossuth Rádió és a 444 közötti sorrend viszont nem változott: előbbi 56,8 ezer interakcióval a harmadik, míg a 444 56,3 ezerrel a negyedik helyen végzett.

Nagy különbség a Hirado.hu, a Telex és a 444 Facebook-bejegyzései között, hogy a Hirado.hu sokkal gyakrabban terjeszti tartalmait fizetett hirdetés formájában. A Hirado.hu a vizsgált héten a Facebook hirdetéstára szerint mintegy 130 hirdetést adott fel. A Kossuth Rádió Facebook-oldala 20, a Telex 17, a 444 pedig 18 hirdetést futtatott.

A nem létező stratéga

„Zelenszkij újévkor bejelenti lemondását, ezt az ukrán elnöki hivatal egyik vezető stratégája nyilatkozta, akit az elnök és Andrij Jermák barátjaként tartanak számon”

– így indult az M1 híradójának bejátszása, amit a Hirado.hu és a Kossuth Rádió Facebook-oldala is közzétett december elején. A folytatás szerint „Volodimir Petrov egy videóban közölte, hogy az elnök december 15-ig tűzszünetet köt, szilveszterkor pedig távozik. Az elemző szerint ezekre az állításokra ugyan nincsenek bizonyítékai, de mégis úgy látja, hogy Zelenszkij távozni készül.”

A közlés eredeti kontextusának vizsgálata után a Lakmusz kiderítette, hogy a videó nem az ukrán elnöki hivatal egy munkavállalójának hivatalos „nyilatkozata”, hanem egy ellentmondásos online médiaszemélyiség szubjektív prognózisa, amiben az is elhangzik, hogy a beszélő reméli, Zelenszkij kitart.

Az ukrán nyilvánosságban piszkos kampányfogásokra specializálódott provokátornak tartott Volodimir Petrov gyakran osztja meg személyes véleményét az ISLND TV nevű közösségimédia-felületen, arról viszont nincs elérhető információ, hogy az ukrán elnöki hivatal vezető stratégája lenne.

Az egy ideje Zelenszkij-párti véleményeiről ismert figurát hivatalos elnöki stratégának a magyar közmédia előtt orosz kötődésű szervezetek és oldalak nevezték, például a dél-afrikai orosz nagykövetség és a Pravda orosz dezinformációs hálózat egyik oldala. A Zelenszkij lemondását jósoló videót szintén főként megbízhatatlan orosz híroldalak és álhíreket terjesztő oroszpárti X-oldalak terjesztették.

Annak ellenére, hogy Petrov mostanság Zelenszkij-párti véleményt közvetít, januárban az ukrán nemzetbiztonság (SZBU) hazaárulás gyanújával indított ellene vizsgálatot.

Kiábrándult transzneműek?

Novemberben a Hirado.hu cikke megállapította: „Lecsengőben a transzgenderhullám: felére csökkent az identitásukban bizonytalan amerikai fiatalok száma”. Ellenőrzésünk során kiderült: egy olyan vitatott kutatásra hivatkoztak, ami hibásan egyenlőségjelet tett a tarnszneműek és a nem binárisok közé, így az adataiból nem lehet az amerikai transznemű fiatalok számának csökkenésére következtetni.

ráadásul egyetlen hivatkozott kérdőíven sem szerepelt az a szó, hogy transznemű. Más felmérések, amelyek kifzetten a transzneműségre kérdeznek rá, nem igazolják a megállapítást.

Mamdani és az iszlamista vád

„A demokrata színekben induló szocialista-iszlamista jelöltet, Zohran Mamdanit választották New York polgármesterévé” – ezzel a címmel adott hírt a Hirado.hu november 5-én a New York-i polgármester-választás eredményéről. A cikkben nem indokolták meg, miért nevezik a magát egyébként demokratikus szocialistaként meghatározó Mamdanit iszlamistának. A Hirado.hu egy november 4-i cikke viszont Mamdani „szélsőséges iszlamista körökkel” való kapcsolatáról írt, és kiemelte kapcsolatát Sirah Wahhajjal, akiről a közmédia azt állította, hogy régebben „úgy emlegették”, mint aki segédkezett az 1993-as World Trade Center (WTC) elleni merényletben.

Mamdani a kampánya során több mecsetet is meglátogatott, és valóban találkozott Sirah Wahhajjal, aki 1981 óta a brooklyni Masjid At-Taqwa mecset imámja. Mamdani a találkozót nem titkolta, az X-en közös képet posztolt az imámmal, és arról írt, hogy az ország egyik legjelentősebb muszlim vezetőjével találkozott. Wahhaj Mamdanit támogatta a demokrata előválasztáson is.

Az 1993-as WTC-merénylet azért jött a képbe, mert a hat ember halálát okozó bombatámadást kivizsgáló hatóságok információkat közöltek arról, hogy a Masjid at-Taqwa mecsetben a merénylet előtti vagy utáni időszakban a merénylettel összefüggésbe hozott személyek is megfordultak.

Egy 2018-as New York Times-cikk szerint a merénylet kivizsgálása során a hatóságok 1995 februárjában készítettek egy listát a lehetséges háttérszereplőkről, szellemi szerzőkről, és ezen szerepelt Wahhaj is, mintegy 150 név között. A lap szerint viszont a listát később éppen azért kritizálták, mert túl tág volt, túl sok név szerepelt rajta. Az eredeti dokumentum bevezetőjében az ügyész hangsúlyozza, hogy a felsorolt személyeket nem vádolták meg. Wahhaj-t később sem vádolták meg az üggyel összefüggésben.

(Címlapi kép forrása: Magyar Péter/Facebook)