A Reuters Intézet adatai alapján a hivatalos kormányzati tájékoztató oldalakban is a magyarok bíznak legkevésbé a vizsgált 48 ország közül. A tényellenőrzés viszont bekerült a köztudatba, a magyar válaszadók 24 százaléka keresne fel tényellenőrző oldalt, ha gyanús információval találkozna.

Az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Intézet évről évre kiad egy átfogó, közvélemény-kutatásra alapuló elemzést 48 ország médiafogyasztási szokásairól, trendjeiről, a médiába vetett bizalom alakulásáról. A Digital News Report a YouGov által készített online közvélemény-kutatáson alapul. Az idei felmérésben országonként mintegy 2000 embert kérdeztek meg január-februárban, az országos minták életkorra, nemre, régióra és öt ország kivételével iskolai végzettségre is reprezentatívak.

Az eredmények alapján Magyarország továbbra is – holtversenyben Görögországgal – utolsó a sajtóba vetett bizalom mértékében: a megkérdezettek 22 százaléka mondta azt, hogy a sajtó hírei általánosságban megbízhatónak nevezhetők. A tavalyi érték 23 százalék volt.

A 48 országban a bizalmi arány átlagosan 40 százalékos, sorozatban három éve. Az Európában vizsgált 25 ország közül Finnországban a legmagasabb az érték, 67 százalék, a környező országok közül Ausztriában 43, Szlovákiában 23, Romániába 26 százalék ugyanez a mutató.

ahogy arra a Telex is rámutatott korábban. Ez az érték tavaly óta 7 százalékot zuhant.

A helyi közmédiába vetett bizalom mértéke Horvátországban 52, Szlovákiában 48, Görögországban 42, Ausztriában 63, Romániában 51 százalék. A skandináv országok átlaga mintegy 80 százalék, vagyis ott öt emberből négy hitelesnek tartja az ország közmédiájának híreit.

Szintén nagyot, 7 százalékot romlott két további magyar orgánum megbízhatóságának megítélése: a Magyar Nemzeté és az Indexé. A legkisebb mértékben a 444.hu megítélése romlott tavaly óta, csupán 1 százalékot, így most 37 százalék tartja megbízhatónak. Olyan magyar orgánum nem volt, amelyik javított volna. A magyar hírforrások közül az RTL és a HVG számít a legmegbízhatóbbnak a közvélemény-kutatás szerint, a legmegbízhatatlanabb pedig a Blikk, utolsó előtti a TV2, holtversenyben a közmédiával.

Érdekesség, hogy a vizsgált európai országok közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb azok aránya, akik fizetnek online hírszolgáltatásért: csupán 8 százalék. A 25 európai ország közül csak Görögországban és Horvátországban alacsonyabb ez az arány, de például Romániában és Szlovákiában is 12 százalék, Ausztriában 22 százalék.

Bár a 170 oldalas elemzésben külön nem közölték őket, az idei kutatás a dezinformációról, a félretájékoztatásról, a hamis hírekről is tett fel kérdéseket és gyűjtött adatokat. A Lakmusz megkapta ezeket a nyers adatokat, ezek alapján állíthatjuk, hogy a tényellenőrzés bekerült a köztudatba: a megkérdezettek magyarok 24 százaléka nyilatkozta azt, hogy valamilyen tényellenőrző oldalhoz fordulna, ha gyanús hírrel találkozna. Ez lényegében megegyezik az ausztriai és szlovák aránnyal, és meghaladja a horvát értéket.

Átlagosnak mondható azok aránya is, akik saját bevallásuk szerint aggódnak az álhírek, félrevezető információk miatt.

A 48 vizsgált ország közül nálunk mondták a legkevesebben, hogy hivatalos forrást, például egy kormányzati honlapot keresnének fel ellenőrzés céljából, ha gyanús információval találkoznának az interneten. A magyarok 19 százaléka jelölte meg ezt a lehetőséget, míg a 48 ország átlaga 35 százalék volt.

Magyarországon nemzetközi összehasonlításban magas azok aránya, akik a hírportálokat jelentős fenyegetésként azonosítják a félrevezető információk tekintetében.

Viszont alacsony azoké, akik a közösségi médiát és videomegosztokat a jelentős félretájékoztatási kockázatok közé sorolják.

A 48 ország összesített médiafogyasztási adatai alapján a televízós hírforrást idén először előzte meg a közösségi média- és videoplatformok kategóriája, ami tavaly óta növekedett. Mindeközben az online hírportálok és a nyomtatott sajtó fogyasztása is csökkent.

Az elemzés kitér a mesterséges intelligencia, elsősorban csetbot alapú hírfogyasztás növekedésére is. A 48 ország átlagát véve a válaszadók 7 százaléka számolt be arról, hogy az AI-t hírfogyasztásra is használta az elmúlt héten. Magyarországon ez az arány 4 százalék.