A brit laphoz kötött két választási előrejelzés is körbefutott a magyar nyilvánosságban, ráadásul mindkettőt félreértelmezték. Az Economisttal együtt dolgozó kutatócég vezetője segített eligazodni a számokban.

„A Fidesz kapja jövőre a több listás szavazatot, 55:43 arányban” – írta a Mandiner december 31-én a Good Judgment nevű cég „szuperjósainak” az Economistban közzétett számításaira hivatkozva.

A cikknek azt a címet adták, hogy „Az Economist nem kertel: nem az a kérdés, hogy a Fidesz megnyeri-e a 2026-os választást, hanem az, hogy mekkora fölénnyel”. Bár a Mandiner írásában némileg ellentmondásos az 55:43-as arányszám jelentése, a nyilvánosságban a cikk alapállításával összhangban az az értelmezés terjedt el, hogy az Economist az áprilisi választáson várható listás szavazatarányokat tippelte meg.

Erről posztolt a Facebookon többek között Vitályos Eszter kormányszóvivő, a megafonos Szarvas Szilveszter és a mandineres Szilvay Gergely is.

Ugyanezekben a napokban körbefutott a magyar nyilvánosságban egy másik választási felmérés is, amit szintén a brit gazdasági laphoz kötöttek. A Magyar Nemzet december 30-án írt arról, hogy az Economist folyamatban lévő szavazása szerint a válaszadók 52 százaléka a Fidesz győzelmére számít 2026-ban.

A Telex egy nappal később arról számolt be, hogy változtak a szavazati arányok, és a válaszadók többsége (57 százaléka) már a Fidesz vereségére számít. Január elején pedig már arról posztoltak különböző tiszás Facebook-oldalak, hogy az Economist olvasóinak 77 százaléka szerint nem a Fidesz fogja megnyerni a választást.

A lappal együttműködő kutatócég, a Good Judgment vezérigazgatójának segítségével vizsgáltuk meg az egymásnak ellentmondó állításokat, és a következőkre jutottunk:

Mit mondanak a szuperjósok?

A Mandiner az Economist november 12-én megjelent cikkére hivatkozott, amiben a lap a Good Judgment úgynevezett szuperjósainak (superforecasters) előrejelzését közölte kilenc 2026-ban várható eseményre, köztük a magyar választásokra.

A Good Judgment cég egy kutatási projektből nőtt ki, aminek az volt a célja, hogy olyan embereket azonosítsanak, akik különös tehetséggel jelzik előre különböző geopolitikai események valószínűségét, még akkor is, ha az nem a szűken vett szakterületükhöz tartozik. Őket nevezi a Good Judgment szuperjósoknak. Warren Hatch, a cég vezérigazgatója a Lakmusznak elmondta, hogy jelenleg körülbelül 180 szuperjóssal dolgoznak együtt, az ő előrejelzéseik összesítésével készült „szuperelőrejelzéseket” pedig szolgáltatásként árulják. A szuperjósok teljes listája nem nyilvános, de néhányukat bemutatják a Good Judgment oldalán.

A Good Judgment évek óta készít előrejelzéseket az Economist megbízásából is, ezek eredményeiből született a brit lap november 12-i cikke.

A magyar választásra vonatkozó kérdés úgy szólt, hogy a Fidesz pártlistája nyeri-e a legtöbb mandátumot 2026-ban. Négy válaszlehetőség volt: a Fidesz abszolút többséget szerez, relatív többséget szerez (vagyis övé lesz a legtöbb képviselői hely, de nem szerzi meg a mandátumok többségét), nem szerez többséget, vagy nem is tartanak választást 2026-ban.

A Mandiner a válaszlehetőségek melletti arányokat úgy értelmezte, hogy a szuperjósok szerint 55:43 arányban a Fidesz kapja majd a több listás szavazatot. Egy másik ponton „válaszarányokról” beszél a Mandiner cikke, amiből inkább az az értelmezés következne, hogy a szuperjósok 55 százaléka számít a Fidesz (abszolút vagy relatív) többségére, 43 százalék pedig arra, hogy a Fidesz nem szerez többséget.

Az Economistban közölt eredményeket tehát úgy kell olvasni, hogy

Ezeket a százalékos arányokat nem lehet lefordítani konkrét szavazatarányra, a szuperjósok erre vonatkozó tippet nem is adtak, csak a négy választási kimenetel valószínűségét becsülték meg.

Érdemes hozzátenni, hogy a szuperelőrejelzés szerint viszonylag jelentős, 23 százalékos valószínűsége van annak, hogy a Fidesz csak relatív többséget szerez (vagyis nem szerzi meg a mandátumok többségét), míg a 12 százalékpontos különbség a Fidesz és a Tisza között a 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora szerint közel kétharmados többséget jelentene (a kalkulátorral 55:43-as eredményt nem lehet lefuttatni, mert az túl kevés szavazatot adna a kis pártoknak, ezért 54:42-vel végeztük el a tesztet).

Az sem következik a Good Judgment előrejelzéséből, hogy a szuperjósok 55 százaléka számít a Fidesz többségére, 43 százalék pedig arra, hogy nem a Fidesz kapja a legtöbb szavazatot. A modell ugyanis nem úgy működik, mint egy közvélemény-kutatás, amiben minden résztvevő megjelöl egyet a négy lehetséges kimenetel közül. Hanem úgy, hogy minden szuperjós saját valószínűségeket rendel mind a négy kimenetelhez, és ezek összesítésével áll elő a szuperelőrejelzés. Vagyis a négy felajánlott kimenetel egymáshoz viszonyított valószínűségét adja meg az előrejelzés, százalékban kifejezve.

„Nem mindegy, hogy 20 százalék esély van a havazásra, vagy az időjósok 20 százaléka mondja azt, hogy havazni fog”

– érzékeltette az előrejelzés és a közvélemény-kutatás közötti különbséget Warren Hatch.

Hatch azt is elmondta a Lakmusznak, hogy a szuperelőrejelzéseket rendszeresen frissítik, azzal párhuzamosan, ahogy a szuperjósok finomítanak egyéni tippjeiken. A frissítéseket egy előfizetős honlapon lehet követni. Hatch január 3-án azt írta a Lakmusznak, hogy a magyar választási előrejelzésük csak minimálisan módosult az Economist novemberi cikke óta: jelenleg 33 százalék esélyt adnak a Fidesz abszolút többségére, 24 százalékot a relatív többségre, 42 százalékot arra, hogy nem a Fidesz szerzi a legtöbb mandátumot, és 1 százalékot arra, hogy nem lesz választás 2026-ban.

Hogyan változott a közönség előrejelzése?

A Good Judgment és az Economist együttműködésében feltett kérdéseket minden évben kiposztolják egy mindenki számára elérhető előrejelző platformra, a Good Judgment Openre is. Itt egy regisztráció után bárki megválaszolhatja a kérdéseket, vagyis, hasonlóan ahhoz, ahogy a szuperjósok dolgoznak, valószínűségeket rendelhet a megadott válaszlehetőségekhez. A felhasználók tippjeit itt is összesítik.

A magyar választásról szóló kérdéshez cikkünk írásáig 340-en küldtek előrejelzést. Az alábbi képen például az látható, hogy egy felhasználó a platformon 20 százalékos valószínűséget rendel a Fidesz abszolút többségéhez, 40 százalékot a relatív többséghez és 39 százalékot ahhoz, hogy nem lesz többsége a Fidesznek.

Warren Hatch a Lakmusznak küldött válaszában a nyílt platform céljaként az előrejelzés iránt érdeklődő emberek megszólítását jelölte meg, illetve azt is elárulta, hogy sokszor a platformon aktív felhasználókból lesznek később a szuperjósok. A platformon látható eredmények azonban nem tekinthetők a Good Judgment hivatalos szuperelőrejelzéseinek.

Erre a nyílt platformra hivatkozott a Magyar Nemzet „az Economist folyamatban lévő szavazásaként”. December 30-án valószínűleg tényleg azt mutatta az összesített eredmény a magyar választásnál, hogy 52 százalék esély van a Fidesz valamilyen (abszolút vagy relatív) többségére. Ezt a Magyar Nemzet is tévesen értelmezte úgy, hogy a válaszadók 52 százaléka szerint lesz többsége a Fidesznek.

Az összesített valószínűségek aztán december 30. után gyorsan változni kezdtek, ahogy azt a Telex cikke és a tiszás oldalakon pörgő több Facebook-bejegyzés is jelezte. Január 5-én már azt mutatta az összesített előrejelzés, hogy csupán 9 százalék esély van a Fidesz abszolút és 11 százalék a relatív többségére, míg 77 százalék a valószínűsége annak, hogy a Fidesz nem szerez többséget.

A megnövekedett aktivitást Warren Hatch is érzékelte. Azt mondta, a magyar választási kérdésre sok olyan új felhasználó adott le előrejelzést, aki más kérdésekkel egyáltalán nem foglalkozott. Hatch hozzátette, hogy mivel az összesítés a nyílt platformon mindig az előrejelzések legfrissebb 40 százalékán alapul, ezeknek a felhasználóknak a tippjei, ha nem frissítik őket, később kieshetnek a kalkulációból.

(A címlapi képhez használt fotók forrása: Frederick Florin / AFP)