A Takács Péter államtitkár és a Belügyminisztérium kommunikációjában „800 ezerhez közelítő" ápolói átlagbér valójában bruttó 740 ezer forint, pluszjuttatásokkal. Az óriásinak beállított béremelés már nem is olyan nagy, ha az inflációt is figyelembe vesszük: reálértéken nem egészen 2,5-szeres a növekedés.

Június végén írtunk cikket a Kulja András tiszás EP-képviselő és Takács Péter egészségügyi államtitkár között lezajlott vitáról, amin az ápolók bruttó bérével kapcsolatban is elhangzottak konkrét számok – legalábbis az államtitkár részéről, aki azt mondta:

„Amikor mi kezdtük a kormányzást, akkor a bruttó átlagkeresete egy ápolónak 170 ezer forint volt, most közelít a 800 ezer forinthoz az ápolók bruttó bére. Ez nem alapbér, ebben benne vannak a műszakpótlékok.”

Amikor utánanéztünk ezeknek a számoknak, az derült ki, hogy az állítás nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján ellenőrizhetetlen, ugyanis a vonatkozó adatsorokat csak 2018-ig közölték az állami szervek.

Takács Péter korábban is többször említette a 800 ezres átlagbért, egy márciusi Facebook-videóban például úgy fogalmazott, hogy „az ápolók bruttó átlagbérét több mint négyszeresére, 170 ezer forintról 800 ezer forintra emeltük 2010 óta.”

A Takács-Kulja vita után néhány nappal Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is a Takács által bemondott számokról osztott meg egy bejegyzést a Facebook-oldalán, hozzátéve, hogy az ápolók jövedelme 368 százalékkal (vagyis több mint 4,5-szeresére) emelkedett 2010 óta. Friss adatok hiányában ez az állítás szintén ellenőrizhetetlen volt – eddig.

Mivel az átlagbérekre vonatkozóan korábban (2018-ig) az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) közölt adatokat, közérdekű adatigényléssel fordultunk az állami szervhez, hogy megismerjük a 2018 utáni számokat is.

Az OKFŐ most elküldte a kért, 2019 és 2024 közötti adatokat. Ezek alapján megállapítottuk, hogy

A 740 ezret közel 800 ezernek nevezni – nem nyilvános adatok alapján – túlzás, de a különbség 10 százalékon belül van.

Rétvári egyébként 2025-ig tartó béremelésről beszélt, Takács pedig arról, hogy „most” közelít a 800 ezer forinthoz az ápolók átlagbére. Elképzelhető, hogy a kormánytagoknál vannak az OKFŐ 2024-es éves átlagánál frissebb, esetleg havi adatok. Ha így is van, ezek biztosan nem nyilvánosak; a kiindulópontként vett 2010-es 170 ezer forint pedig teljes évre vonatkozó adat, így azt a 2024-es éves adattal, tehát az OKFŐ által közölt bruttó 740 ezer forintos átlagbérrel érdemes összehasonlítani.

Fontos megjegyezni: ez nemcsak az ápolók átlagbére, hanem az összes egészségügyi szakdolgozóé. És nem is az alapbérük, a bruttó 740 ezer forintba a pótlékok is beletartoznak.

Ráadásul az, hogy az ápolók keresete 14 év alatt négyszeresére emelkedett, vagy – ahogy Rétvári fogalmazott – 368 százalékkal növekedett, csak nominálisan stimmel. Inflációval kiigazítva, tehát reálértéken számolva

Ki kicsoda és mi alapján kapja a bérét?

Az OKFŐ honlapján elérhető egy dokumentum, amiben megtalálhatjuk a „Teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók egy főre jutó havi bruttó keresete fő munkaköri csoportok szerint, Ft/fő/hó” elnevezésű ábrát (119.oldal).

Az OKFŐ három csoport bruttó átlagbérét adja meg 2018-ig: az orvosokét, az egészségügyi szakdolgozókét és az egyéb egészségügyi dolgozókét. Az orvosok átlagbérének alakulásáról már részletesen írtunk egy korábbi cikkünkben, most a másik két csoportra vonatkozó 2018 utáni adatokat kértük ki.

Az egészségügyi szakdolgozók (ide tartoznak többek között az ápolók is) bértábláját, ugyanúgy, ahogy az orvosokét, a 2020. évi C. törvény mellékletében találjuk. A bérük legutóbb 2024. március 1-jén emelkedett, és akkor változott a bértábla rendszere is: míg korábban a szintek, az évek és a fizetési kategóriák is differenciáltabbak voltak, addig az új bértábla öt fizetési osztályt hozott létre, többek között az egészségügyi szakdolgozó végzettségének megfelelően. Minden fizetési osztályon belül van kiemelt kategória a tapasztaltabb, szakterülethez értő munkavállalóknak.

Az egészségügyben dolgozók viszont hosszú évekig kimaradtak a béremelésekből, végül 2023 nyarán kaptak emelést: egy intézmény személyenként 57 600 forintot igényelhetett béremelésre, amit úgy osztott el, ahogy akart, nem volt köteles mindenkinek egyenlő mértékben megemelni a fizetését. Ebből lettek aztán azok az egyenlőtlenségek és kavarodások, amikről mi is beszámoltunk.

Mennyivel nőttek az átlagbérek?

Mivel az OKFŐ csak 2018-ig közölte nyilvánosan az adatokat, közérdekű adatigénylést adtunk be: így most már a teljes, 2024-ig tartó adatsorok is megvannak, a politikusok kijelentései pedig egyszerűen ellenőrizhetők.

Az egészségügyi szakdolgozóknál az átlagbér a következőképpen alakult 2010 óta:

Ez alapján, ha a közel 800 ezer forint túlzás is, az stimmel, amit Takács Péter a növekedés mértékéről mondott:

Rétvári Bence 368 százalékos növekedése 4,68-szoros emelkedésnek felelne meg, ami valamivel felette van annak, amit a 2024-es valós adat alapján kalkuláltunk.

Az egészségügyi szakdolgozók bére ugyanakkor több elemből áll, az alapbérük mellett számos pótlékot és pluszjuttatást kaphatnak attól függően, hogy milyen osztályon, milyen beosztásban és mikor dolgoznak. Az OKFŐ-adatok – ezt maga Takács Péter is elismerte az ATV-s vitán –, nem az alapbért mutatják, ebben már benne vannak a pótlékok is.

A 4,33-szoros emelkedés továbbá csak nominálisan igaz, vagyis akkor, ha kihagyjuk a számításból, hogy 2010 óta az élet is jelentősen drágább lett. Ahhoz, hogy az egészségügyi szakdolgozói átlagbérek reálértékének alakulásáról kapjunk képet, figyelembe kell vennünk a fogyasztóiár-index változását, vagyis az inflációt.

A 2011 és 2024 közötti évek inflációs adatainak összeszorzásával megkapjuk a kumulált inflációt, ami 84,5 százalék volt a vizsgált 14 év alatt. Ezzel kiigazítva a 2010-es egészségügyi szakdolgozói átlagbért, 315 357 forintot kapunk. Vagyis ennyinek felelne meg mai árakon az egyészségügyi szakdolgozók 2010-es bruttó keresete.

Az egészségügyben dolgozók bruttó átlagbére 2010 és 2024 között a következőképpen alakult az OKFŐ-től kapott adatok szerint:

Az átlagbérük nominálisan mintegy 3,8-szorosára nőtt 14 év alatt, bruttó 150 ezer forintról bruttó 565 ezerre. Reálérteken a változás viszont csak kétszeres: az infláció figyelembevételével az egészségügyben dolgozók 2010-es bruttó átlagbére 277 877 forintnak felelne meg mai árakon.

Címlapi kép: Egészségügyi szakdolgozók és orvosok tüntetnek Budapesten, 2015. május 12-én. Fotó: Árpád Kurucz / ANADOLU AGENCY / Anadolu via AFP