Többet költ a Megafon a Facebookon, mint Szlovákia összes politikai hirdetője együttvéve
2024. április 19. 14:31
Ezt a cikket 2024
áprilisában írtuk.
A benne lévő
információk azóta elavulhattak.
Három hónap alatt közel 300 millió forintot reklámoztak el. Európai összehasonlításban is kimagaslóan sok pénzt költünk politikai hirdetésekre, de míg nálunk a Megafon és a CÖF, máshol inkább pártok, cégek vagy független NGO-k a legnagyobb hirdetők.
A Megafon és a CÖF online hirdetési költései európai viszonylatban is jelentős tételnek számítanak. Egy korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a CÖF Magyar Pétert „dollárbaloldali politikusnak” címkéző videós reklámja év elejétől számítva a legdrágább Google-hirdetés volt az egész Európai Unióban.
Ebben a cikkben a Meta platformjain (a Facebookon és az Instagramon) feladott politikai hirdetéseket vizsgáljuk az EU tagállamaiban egy idén január és április közé eső 90 napos időszakban.
Legfontosabb megállapításaink:
- Az EU 27 tagállamából Magyarországon kötötték el a hirdetők a hatodik legmagasabb összeget úgynevezett „társadalmi kérdésekről, politikáról vagy választásokról” szóló hirdetésekre.
- A lakosságszám arányában csak két országban költöttek többet ilyen hirdetésekre, mint Magyarországon.
- A kormánypárti Megafon központ egymaga több pénzt költött, mint számos európai ország összes politikai hirdetője.
- Míg nálunk a Megafon és a CÖF uralja a politikai hirdetések piacát, más országokban inkább pártok, független civil szervezetek vagy üzleti vállalkozások tartoznak a top hirdetők közé.
Megafonosok 2024. március 13-án, a Petőfi-film vetítése előtt. Fotó: Németh Dániel
Uniós élmezőny
Összesítésünk szerint Magyarországon január 15. és április 13. között több mint 2,1 millió eurót,
közel 827 millió forintot költöttek politikai hirdetésekre, ami a hatodik legmagasabb összeg az EU-ban Németország, Olaszország, Belgium, Lengyelország és Svédország után.
A Magyarországon elköltött összegek meghaladják olyan, nálunk jóval nagyobb lakosságszámmal rendelkező országok költéseit is, mint Franciaország vagy Spanyolország.
Kiszámoltuk a lakosságarányos, 100 ezer lakosra vetített költéseket is az Eurostat 2023-as népességadatai alapján.
Magyarországon 100 ezer lakosra több mint 22 ezer eurós hirdetési költség jön ki, ami a harmadik legmagasabb lakosságarányos érték Dánia és Svédország után.
Érdemes hozzátenni, hogy a Meta „társadalmi kérdésekről, politikáról vagy választásokról szóló hirdetés” kategóriája szélesebb kört ölel fel, mint amit hagyományosan politikai hirdetésnek szoktunk tekinteni.
Mivel a Meta törölheti a nem megfelelően kategorizált hirdetéseket, a hirdetők sokszor inkább biztosra mennek. Így gyakran üzleti vállalkozások is a “társadalmi kérdésekről, politikáról vagy választásokról szóló hirdetés” kategóriába sorolják reklámjaikat, ha azoknak bármilyen társadalmi üzenete van.
Magyarországon a legnagyobb hirdetők – mint azt mindjárt látni fogjuk – klasszikus politikai hirdetők, de például Németországban a vizsgált időszakban a LichtBlick nevű napelemes cég költötte a második legmagasabb összeget a „politikai” kategóriában, Svédországban pedig egy energiavállalat, a Vattenfall volt a legnagyobb hirdető.
Megafon-uralom
Magyarországon 90 nap alatt a CÖF oldalának tartalmait hirdették a legtöbb pénzért, több mint 82 millió forintért (211 ezer euró).
A 10 legtöbbet hirdető oldal között hat megafonos influenszert találunk – Bohár Dánielt, Szarvas Szilvesztert, Deák Dánielt, Apáti Bencét, Trombitás Kristófot és Ibolya Csengét. Rajtuk kívül a Mediaworks két kiadványa (az Origo és a Magyar Nemzet), illetve Orbán Viktor oldala fért még be a legnagyobb hirdetők közé.
A hat TOP 10-es szereplő mellett a Megafon további öt oldal tartalmait promotálta fizetett hirdetésként a Meta adatai szerint (Korondy Tamás, Déri Stefi, A kopasz oszt, Hortay Olivér, Abrakovits Joca).
Összességében a Megafon közel 298 millió forintot (764 ezer eurót) költött 90 nap alatt, ami magasabb összeg, mint amit jópár európai országban összesen politikai hirdetésre fordítottak.
Szlovákiában például biztosan tudjuk, hogy a hirdetők elköltöttek 543 ezer eurót politikai hirdetésre. Emellett szerepel még 803 szlovákiai oldal a Meta adatbázisában, amelyekről azt tudjuk, hogy 100 eurónál nem magasabb összeget költöttek.
Ez legfeljebb 80 ezer euróval emelheti meg a tényleges költéseket, vagyis ezzel együtt is biztos, hogy a Megafon egyedül többet költött politikai hirdetésekre, mint az összes szlovákiai hirdető együttvéve. Pedig Szlovákiában a vizsgált időszakban (márciusban és áprilisban) tartották az elnökválasztás két fordulóját, és a két topjelölt, Peter Pellegrini és Ivan Korčok a legnagyobb hirdetők között volt.
Mindenki másképp csinálja
Annak érzékeltetésére, hogy a „politikai hirdetések” piaca más uniós tagállamokban nagyon eltérő képet mutathat, mint Magyarországon, közelebbről is megnéztük a legtöbbért hirdető oldalakat a lakosságarányosan magas költést produkáló országokban, Magyarország mellett Dániában, Svédországban és Belgiumban.
Míg Magyarországon lényegében a kormánypártok kiszervezett kampányát tükrözik a top hirdetők, az összehasonlításhoz használt három másik államban maguk a politikai pártok, független civil szervezetek vagy reklámjaikban társadalmi kérdéseket is érintő profitorientált vállalkozások tartalmait hirdették a legmagasabb összegért.
Dániában például így néz ki a legtöbbet hirdető oldalak TOP 10-es listája: Røde Kors (Vöröskereszt); Danmarks Naturfredningsforening (zöld NGO); Andel (energiavállalat); DSB (dán vasút); Psykiatrifonden (a mentális egészségért dolgozó alapítvány); Læger uden Grænser (Orvosok Határok Nélkül); Liberal Alliance (politikai párt); Anders Vistisen (politikus); Ældre Sagen (időseket segítő szervezet); Dagbladet Information (médiacég).
Svédországban így: Vattenfall (energiacég); Sverige för UNHCR (ENSZ menekültügyi szervezet); Systembolaget (állami tulajdonú italbolthálózat); Hjärt-Lungfonden (orvosi kutatásokat támogató szervezet); Hyresgästföreningen (albérlőket összefogó szervezet); Världsnaturfonden WWF (állatvédő NGO); Läkare Utan Gränser (Orvosok Határok Nélkül); Röda Korset (Vöröskereszt); Diakonia (vallási alapú segélyszervezet); Act Svenska kyrkan (vallási alapú segélyszervezet).
Belgiumban pedig így: Vlaams Belang (politikai párt); N-VA (politikai párt); Les Engagés – Mouvement participatif (politikai párt); Vooruit (politikai párt); PVDA (politikai párt); Tom Van Grieken (politikus); Vlaamse overheid (a flamand kormány hivatalos oldala); Visit European Parliament (az Európai Parlament látogatóközpontja); Melissa Depraetere (politikus); Parti Socialiste (politikai párt).
(Nyitókép: Németh Dániel/444)
A szerzőről

Teczár Szilárd
2025 márciusától a Lakmusz főszerkesztője. 2022 októberében csatlakozott a Lakmuszhoz, előtte 10 évig a Magyar Narancs újságírója volt. A European University Institute Global Executive Master programjának hallgatója.
Kövess minket
Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!
Ajánlott cikkeink

Orbán belbiztonsági főtanácsadója nehezen értelmezhető számokkal bizonygatta az M1-en, hogy elakadt az EU migrációs csomagja

Orbán az ukránozás közben túlzó kijelentést tett az európai országok adósságáról
