A Fidesz szerint a baloldal úgy döntötte be a gazdaságot, hogy se háború, se válság nem volt Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt. Csakhogy ez nem igaz.

Gyurcsány augusztus 8-án arról posztolt, hogy az országban “rendetlenség lett”, nincs se orvos, se nővér, se tanár, se benzin, se pénz. A DK elnöke ma új poszttal jelentkezett, amiben már úgy fogalmaz: “Ilyen, amikor megérkezik a valóság. Végetek van. Mi meg készülünk.”

A Fidesz-frakció az MTI-nek kiadott közleményében úgy reagált a volt miniszterelnök szavaira:

“A baloldal fűt-fát ígért a magyar embereknek, de csak adó- és rezsiemeléseket hozott a nyakukra. Kormányzásuk alatt se háború, se válság nem volt, mégis bedöntötték a gazdaságot.”

Csakhogy a Fidesz frakciójának nincs igaza, ugyanis volt válság a “baloldal”kormányzása idején:

méghozzá a 2008-as, a legnagyobb válság a nagy gazdasági világválság (1929-1933) óta.

Ezt 2008-ban még maga Orbán Viktor is többször hangsúlyozta, akkor még ellenzéki politikusként. Például arról beszélt, hogy hazánkat kevésbé rázná meg a pénzügyi válság, ha az euróövezet tagja lenne. Akkor úgy fogalmazott:

“Lám, Szlovénia is könnyebben éli túl a válságot, sőt az előszobában tartózkodó Szlovákia is fölényes nagy hangon oktatgathat bennünket, csak azért, mert az euróbevezetés árnyékában érezheti magát.”

Érdekesség, hogy ugyanebben a nyilatkozatában Orbán azért is bírálta Gyurcsányt, mert az felhívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Mint mondta: nyilván senki sem kívánja Magyarországon, “hogy a pénzügyi válság eredményeképpen Magyarország orosz kézre jusson”

A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság idején ugyan valóban Gyurcsány Ferenc volt a magyar miniszterelnök (2004. szeptember 29-től 2009. március 21-i lemondásáig), ám aligha írható kizárólag az akkori kormány számlájára a recesszió.

Gyurcsány Ferenc 2009. február 18-án, nagykövetek és külföldi újságírók részére szervezett reggelin, ahol a gazdasági világválságra adott kormányzati válaszlépésekről beszélt. (Forrás: AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK)

Az akkori gazdasági világválság előzménye még 2006-ig nyúlik vissza, és az USA ingatlan- és bankszektorában kialakult pénzügyi válságtól eredeztethető. Hatásai azonban a teljes világgazdaságban tetten érhetőek voltak, az elszabaduló inflációtól egyes iparágak (például az építőipar vagy a személygépkocsi-gyártás) válsághelyzetén át a munkanélküliség drasztikus növekedésééig.

A KSH adatai szerint például a munkanélküliségi ráta világátlaga 2008-ban 5,8% volt, ez 2009-ben 6,6%-ra emelkedett, miután 27 millió munkavállaló veszítette el állását. Az Egyesült Államokban 5,3 millióval, az EU-ban 4,7 millióval, Japánban 705 ezerrel nőtt az állástalanok száma.

Kocsis Máté Facebook-posztjában némileg árnyalta a központi üzenetet, ő ugyanis úgy fogalmazott: “Ha esetleg nem lenne elég baj, hogy háború és energiaválság van, még Gyurcsány is “készül”.”

Ám azt is érdemes megjegyezni, hogy 2008-ban az energiaszektort is megreccsentette a recesszió.

Szintén a KSH összefoglalójából kiderül, hogy a nyers kőolaj és földgáz árképzésében a tőzsdei jegyzésárak és a dollár árfolyamának alakulása döntő szerepet játszik. A tőzsdei jegyzésárak emelkedésének üteme pedig 2008-ban felgyorsult, és a nyár közepén “korábban soha nem tapasztalt rekordot ért” el. “Az importált földgáz ára – az árképzés sajátosságából fakadóan – néhány hónapos késéssel követte a kőolajárszint változását” – írta elemzésében a KSH, hozzátéve, hogy ezt követően 2009 elejétől volt tapasztalható árcsökkenés.

Kép forrása: KSH, Az energiaárak alakulása, 2004–2009

A jelenlegi energiaválság okai közt pedig természetesen szerepel a háborús helyzet, illetve az abból fakadó infláció, ám valójában egy hosszabb folyamatról van szó, amelyben többek közt szerepet játszik a járványhelyzet után újrainduló gazdaság növekvő energiaigénye éppúgy, mint az extrém időjárási körülmények.

Mi volt még 2008-ban?

És bár szőrszálhasogatásnak tűnik, de azért nem lényegtelen, hogy 2008-ban volt háború is (valójában több konfliktus zajlott), köztük olyan is, amelyben Oroszország volt az egyik érdekelt fél.

Az orosz-grúz, más néven dél-oszétiai háború ugyan csak 5 napig tartott, ám előkészületei, illetve lezajlása alapján nem véletlen, hogy egyes szakértők szerint az Ukrajna ellen indított 2014-es orosz agresszió, illetve a Krím-félsziget annektálására irányuló törekvések előszobájának tekinthető.

Arról, hogy 2008-ban hogyan értékelte Orbán Viktor a 300 forint fölötti eurót, itt írtunk bővebben.

Címlapkép: Gyurcsány Ferenc 2009. február 18-án, nagykövetek és külföldi újságírók részére szervezett reggelin, ahol a gazdasági világválságra adott kormányzati válaszlépésekről beszélt. (Forrás: AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK)