Magyar Péter azzal érvelt a rendelkezés módosítása mellett, hogy az el sem érte a célját, nem csökkentette a terhességmegszakítások számát. Bár a KSH adataiból első ránézésre máshogy tűnhet, valóban nem javult az abortuszhelyzet 2022 óta.

Saját maga által történelminek nevezett intézkedéseket jelentett be a magyar nők védelmében Magyar Péter miniszterelnök november 12-én.

Facebook-videójában elmondta, hogy a kormány átfogó büntetőjogi csomagot vezet be, vény nélkülivé teszi az esemény utáni tablettát, kezdeményezi az Isztambuli Egyezmény ratifikálását és módosít az úgynevezett szívhangrendeleten.

Utóbbiról Magyar úgy fogalmazott, hogy

„az Egészségügyi Minisztérium széleskörű párbeszéd után arra tesz javaslatot, hogy módosítsuk a szívhangrendeletet. Semmi sem igazolta az előző kormány által az egészségügyi szakma és az érintettek megkérdezése nélkül bevezetett rendelkezések hatékonyságát a terhességmegszakítások számának csökkentésében”.

Míg az Orbán-kormány által 2022 szeptemberében bevezetett rendelet kötelezővé tette, hogy az orvos az abortusz előtt megmutassa a terhes nőnek a magzat szívhangját (egészen pontosan „a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt”), Magyar szerint az új javaslat értelmében az érintett nők maguk dönthetnek majd arról, élni kívánnak-e a lehetőséggel.

De igaza van a miniszterelnöknek abban, hogy a szívhangrendelet nem csökkentette hatékonyan az abortuszok számát?

Ugyanebben a kérdésben csapott össze júniusban a parlamentben Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter és Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője. Hegedűs azt mondta, a szívhangrendelet nem csökkentette az abortuszok számát, Rétvári viszont azt, hogy 1300-zal lett kevesebb a terhességmegszakítás a rendelet 2022-es bevezetése óta.

Mint akkori tényellenőrzésünkben írtuk, a kérdésre adott válasz attól függ, melyik statisztikát vesszük alapul.

Az abszolút számokat tekintve kevesebb abortuszt végeztek 2025-ben, mint 2021-ben, a szívhangrendelet előtti utolsó évben.

Azonban közben az élveszületések száma is jelentősen csökkent. Így a relevánsabb, az abortuszok gyakoriságát kifejező mutató, ami az élveszületésekhez viszonyítja a terhességmegszakítások számát, valamelyest még nőtt is.

Három adatsor

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az abortuszok nyers számában a Rétvári által említett 1300-asnál is nagyobb csökkenés volt 2021 és 2025 között. 2021-ben 21 907 abortuszt végeztek, 2025-ben 20 411-et, a különbség így körülbelül 1500 darab terhességmegszakítás. 2010 óta egyébként folyamatos a csökkenő tendencia.

Ugyanakkor közben élveszületésből is jelentősen kevesebb lett. 2021-ben körülbelül 93 ezer gyerek született Magyarországon, tavaly már csak alig több mint 72 ezer.

Mivel az élveszületések száma meredekebben csökkent, mint az abortuszoké, az abortuszok tényleges gyakoriságát kifejező mutató, a száz élveszületésre jutó terhességmegszakítások száma még nőtt is a kérdéses időszakban, 23,5-ről 28,3-ra.

2010 óta egyébként folyamatosan csökkent az abortuszok élveszületésekhez viszonyított aránya, ez a tendencia pont a szívhangrendelet bevezetésének évében, 2022-ben fordult meg.

Persze ebből az adatsorból még nem következik, hogy a rendelet miatt lettek gyakoribbak az abortuszok, de az biztos, hogy a KSH adatai nem igazolják, hogy a szívhang meghallgattatása hatékony módszer volt a terhességmegszakítások számának csökkentésére.

További olvasnivaló

A Lakmuszon az abortusszal kapcsolatos további állításokat is ellenőriztünk korábban, például Novák Elődnek, a Mi Hazánk alelnökének azt a kijelentését, hogy a magyar nők „fogászati beavatkozás szintjén” kezelik az abortuszt, és nem kapnak előtte megfelelő tájékoztatást.

Júliusi cikkünkben bemutattuk, hogy ha a terhes nő súlyos válsághelyzetre hivatkozva kezdeményezi a terhességmegszakítást, akkor két tanácsadáson kell részt vennie, és az első a jogszabály szerint kifejezetten „a magzat megtartásának érdekét” szolgálja.

Magyar Péter friss bejelentésének talán legnagyobb visszhangot kiváltó részletével, az Isztambuli Egyezmény lehetséges ratifikálásával is foglalkoztunk 2025 júniusában. A fideszes Gulyás Gergely akkor azt mondta, azért nincs szükség az egyezményre, mert a magyar jog ugyanolyan erős védelmet biztosít a nőknek az erőszak ellen.

Elemzésünkben ugyanakkor arra jutottunk, hogy ha csatlakoznánk az egyezményhez, akkor a büntető tényállásokon és egyes eljárási szabályokon is módosítani kellene, a ratifikálás továbbá bekapcsolná Magyarországot egy alapos nemzetközi ellenőrző rendszerbe.

(Címlapi fotó: Németh Dániel/444)