Orbán Balázs szerint Magyar Péter korábban arra kérte a tiszásokat, ne szavazzanak az olasz antifa Ilaria Salis mentelmi jogának ügyében. Csakhogy a kérés valójában egy másik szavazásra vonatkozott.

Két megállapodás is kiesett Orbán Anita magyar és Marco Rubio amerikai külügyminiszter október 29-i találkozójából. Az egyik földgáz- és kőolajipari fejlesztésekről, a másik Rubio megfogalmazásában „a szélsőbaloldali terrorizmus” elleni közös fellépésről szól.

Utóbbi megállapodást Orbán Anita így tálalta a washingtoni találkozó után tartott memorandum-aláíró ceremónián (2:41-től):

„Fontos, hogy a már meglévő rendészeti együttműködés keretében fokozzuk az információmegosztást annak érdekében, hogy megelőzzük, felderítsük és büntetőeljárás alá vonjuk az olyan szélsőbaloldali csoportok által elkövetett erőszakos cselekményeket, mint az Antifa Ost, mind az Egyesült Államokban, mind Magyarországon.”

A megállapodást bal- és jobboldalról is érték kritikák.

Jámbor András baloldali politikus, a Szikra Mozgalom korábbi országgyűlési képviselője az Orbán-rendszer ideológiailag és pártpolitikailag vezérelt terrorizmus elleni fellépését látja folytatódni a döntésben, és a baloldali Tisza-szavazók arcul csapásaként értékelte a megállapodást.

Fideszes politikusok viszont kétszínűséggel vádolják a Tisza-kormányt.

Orbán Balázs fideszes EP-képviselő vetette fel először, hogy Orbán Anita úgy írt alá megállapodást az Egyesült Államok kormányával „a szélsőbaloldali terrorizmus” elleni fellépésről, hogy közben Magyar Péter tudatosan távol maradt attól a szavazástól, amivel az olasz antifa Ilaria Salis mentelmi jogáról döntött az Európai Parlament. Sőt – állítja Orbán Balázs –, a többi tiszás képviselőt is erre buzdította.

„A probléma csak az, hogy az Európai Parlamentben mindössze egyetlen szavazaton múlt, hogy ne függesszék fel Ilaria Salis mentelmi jogát. Magyar Péter pedig saját bevallása szerint nem vett részt a szavazáson, sőt, a Tisza Párt többi képviselőjét is arra kérte, hogy tartózkodjanak, vagy ne szavazzanak. Vagyis amikor egyetlen szavazat is döntő jelentőségű lehetett volna, Magyar Péter tudatosan a távolmaradást választotta”

– fogalmazott a fideszes politikus.

Ilaria Salist a magyarországi antifa-perben azzal vádolják, hogy 2023 februárjában társaival Budapest több pontján súlyosan összevertek embereket, akikről azt feltételezték, hogy a neonáci Kitörés túra résztvevői. Salis több mint egy évet töltött magyar börtönben, és az eljárás továbbra is folyik ellene, de 2024 júniusában az Olasz Zöldek és Baloldali Szövetség listájáról bekerült az európai parlamentbe, így szabadon engedték.

Salis EP-képviselői mentelmi jogának felfüggesztéséről valóban szavaztak az Európai Parlament 2025. október 7-i plenáris ülésén. Magyar Péter pedig az akkor még ellenzéki Tisza Párt EP-képviselőjeként valóban nem vett részt a szavazáson.

De Orbán Balázs a posztjában elhallgatott egy fontos részletet, amely alapjaiban változtatja meg az ügy optikáját.

Magyar ugyanis valójában a saját mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló szavazással kapcsolatban jelentette ki előre, hogy nem fog részt venni rajta, és párttársait is kifejezetten ezen a szavazáson buzdította távolmaradásra vagy tartózkodásra.

Jegyzőkönyvbe vették

2025. október 7-én, amikor Ilaria Salis ügyében szavazott az Európai Parlament, más képviselők, többek között Magyar Péter, illetve a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, Dobrev Klára mentelmi jogáról is döntöttek. Ez világosan kiderül az aznapi sajtóhírekből és az ülésnapról szóló hivatalos jegyzőkönyvből is. (A jegyzőkönyvben azért szerepel három indítvány is Magyar mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatban, mert ezt három különböző eljárásban is kezdeményezték. Az egyik az ötkertes „telefonlopás” ügye, amikor Magyar Dunába dobta valaki mobilját. A másik kettő becsületsértés. Simonka György volt fideszes képviselő azért jelentette fel Magyart, mert egy interjúban bűnözőnek nevezte, a Mi Hazánk pedig azért, mert a Fidesz szatellitpártjának nevezte őket, és azt állította, hogy Dúró Dóra rendszeresen egyeztet Kocsis Mátéval, a Fidesz frakcióvezetőjével.)

Magyar Péter aznap egyértelműen a személyéről szóló szavazással kötötte össze a távolmaradását, és a Tisza többi EP-képviselőjét is a saját mentelmi jogának ügyében kérte tartózkodásra vagy távolmaradásra. A következőt posztolta:

„Rövidesen szavaz az Európai Parlament a mentelmi jogom kapcsán. Lezárul a Fidesz vergődésének egy újabb szakasza. Ahogy korábban is jeleztem, bármilyen döntés is születik ma, azt tudomásul veszem. Jómagam nem veszek részt a szavazáson, a TISZA többi képviselőjétől azt kértem, hogy vagy tartózkodjanak, vagy ne nyomjanak gombot."

Az Európai Parlament jogi bizottságának 2025 szeptemberi döntése nyomán az EP elé Magyar, Dobrev és Salis ügyében is a mentelmi jog felfüggesztésének elutasításáról szóló javaslat került, amelyet mindhárom képviselő esetében megszavaztak a képviselők, vagyis egyikük mentelmi jogát sem függesztették fel.

Ilaria Salis esetében 306 képviselő szavazott igennel a javaslatra, azaz utasította el az olasz képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, 305-en pedig nemmel, azaz a mentelmi jog felfüggesztésére szavaztak (17 képviselő tartózkodott). Így valóban csak egy szavazaton múlt, hogy Salis mentelmi jogát végül nem függesztette fel az Európai Parlament. Magyar Péter pedig tényleg nem vett részt a szavazáson, sőt a teljes ülésnapról távol maradt. (Magyart már akkoriban azzal támadták jobboldalról, hogy „néma árulóként” távolmaradásával hozzájárult, hogy Salis szabadlábon maradhasson.)

Mivel a szavazás titkos volt, a jegyzőkönyvből csak az látszik, mely EP-képviselők adtak le szavazatot a kérdésben, az nem, hogy ez igen, nem vagy tartózkodó szavazat volt.

A szavazók között Magyar Péteren kívül az összes akkori tiszás EP-képviselő neve megjelenik: Dávid Dóráé, Gerzsenyi Gabrielláé, Kollár Kingáé, Kulja András, Lakos Eszteré és Tarr Zoltáné.

Ahogyan a Patrióták Európáért képviselőcsopotban ülő összes fideszes képviselő is szavazott Salis ügyében.

Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának fenntartásáról egyébként kézfeltartásos módszerrel szavaztak az EP-képviselők, így itt csak a mentelmi jog felfüggesztését elutasító előterjesztés elfogadásának tényéről készült feljegyzés.

(Címlapi fotó: Borsos Mátyás)