Utánanéztünk, miért állítja a fideszes sajtó és a párt egyik parlamenti képviselője, hogy a kormány hazudott az uniós pénzek hazahozataláról, és mi történik most, hogy Vitézyék bejelentették, határidőre megcsináltak mindent az RRF-források lehívásához.

A kormányzati kommunikáció egyik fő témája az elmúlt napokban az uniós források hazahozatala volt. Nem véletlenül: augusztus 31-én járt le az a határidő, ameddig az uniós tagállamoknak, köztük Magyarországnak teljesíteni kellett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) nevű pénzügyi alaphoz való hozzáféréshez szükséges mérföldköveket.

Hogy ezt a határidőt Magyarországnak is sikerült betartani, miközben a május elején megalakult Tisza-kormánynak mindössze három hónapja volt az összes feltétel teljesítésére, azt Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter jelentette be augusztus 31-én délután 1 óra magasságában a Facebook-oldalán. Őt bízta meg korábban Magyar Péter miniszterelnök a források hazahozatalával kapcsolatos kormányzati munka irányításával.

Két órával Vitézy után Magyar Péter miniszterelnök is ünnepelt egy Facebook-poszttal:

„A vállalásunknak megfelelően, a mai határidőre minden feltételt teljesítettünk az uniós ezermilliárdok hazahozatalához. Jöhetnek a brüsszeli pénzek. Köszönöm mindenkinek! Ez férfimunka volt.”

– írta, a projekten dolgozó női kormánytisztviselők, sőt Forsthoffer Ágnes tiszás házelnök nagy sajnálatára. (Forsthoffer rövid Facebook-kommentben igazította ki Magyart: „Férfi és női”.)

Szűcs Gábor, a Fidesz exmegafonos parlamenti képviselője viszont azt írta szeptember 1-jén az elmúlt időszak kormányzati sikerkommunikációjáról, hogy:

„Magyar Péter hazudott az uniós források hazahozataláról! Az Európai Bizottság hivatalos levélben cáfolta a kormány állítását: Magyarországra eddig egyetlen euró sem érkezett meg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF), a feltételek teljesítését még csak most fogják vizsgálni, a kifizetések pedig akár a jövő év végéig is elhúzódhatnak.”

Később arról is posztolt, hogy még Vitézy saját minisztériuma, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium is megerősítette, hogy a miniszter és Magyar Péter „hazudtak, valójában nem hozták haza az uniós forrásokat”.

Megnéztük, mi igaz ezekből a vádakból.

Az állítást, miszerint „Magyar Péter hazudott az uniós források hazahozataláról”, hiszen még nem érkezett RRF-pénz Magyarországra, és „a feltételek teljesítését még csak most fogják vizsgálni”, a fideszes politikus két szeptember 1-jén megjelent, felépítésében nagyon hasonló Magyar Nemzet-cikkre hivatkozva fogalmazta meg. A cikkek azzal vádolják a kormányt, hogy „hetek óta” félrevezeti a lakosságot és a sajtót, amikor úgy mutatja be a helyzetet, „mintha a pénzek hazahozatala már tényként kezelhető, lezárt folyamat lenne”. A Magyar Nemzet az Európai Bizottság és a Közlekedési és Beruházási Minisztérium válaszaiból idéz, amelyek kimondják: konkrét kifizetés még nem történt. A cikkek ezt állítják szembe azzal, hogy a komány lezárt folyamatként közölte a pénzek hazahozatalát.

Csakhogy ez az állítás a kormányzati kommunikáció egészére semmiképpen sem igaz.

A kormány az ügyben leginkább illetékes tagjai május 29., a források hazahozataláról kötött első brüsszeli megállapodás napja óta többször is nagy nyilvánosság előtt elmondták, hogy az uniós források tényleges megérkezéséig vannak még hátra lépések.

Hazahozták, mégis…

Magyar Péter és Ursula von der Leyen május 29-én állt ki Brüsszelben az újságírók elé, hogy bejelentsék, a magyar kormány és az Európai Bizottság politikai megállapodást kötött 16 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításáról. (A 16 milliárdból 10 milliárd az RRF keretében, további 6 milliárd pedig az azzal együtt felszabaduló kohéziós alapokból lehívható pénz.)

A sajtótájékoztatón elhangzott, milyen reformok megvalósításában egyeztek meg a pénzek hazahozatalához. A kormány vállalta, hogy Magyarország

Minderre a határidő augusztus 31. volt. A sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen hangsúlyozta: a reformok végrehajtásával párhuzamosan eddig a határidőig az RRF-ből finanszírozni tervezett beruházásokat is meg kell valósítani, az EU ugyanis csak a megvalósult beruházások után tud fizetni. Magyar ugyanakkor hozzátette, hogy az Európai Bizottság kellő flexibilitással fogja kezelni a helyzetet ahhoz, hogy a 10,4 milliárdos Helyreállítási Alapra vonatkozó augusztus végi határidőt tartani tudják.

Elhangzott az is, hogy a kormány olyan projekteket is el tud majd számolni az RRF keretein belül, amelyek már megvalósultak, vagy épp megvalósítás előtt állnak.

Magyar ezek után állította Vitézy Dávidot az uniós források hazahozatalával kapcsolatos munka élére.

Új fejlemény aztán július 10-én történt ebben a folyamatban: az EU-tagállamok pénzügyminisztereinek tanácsa, az ECOFIN tárgyalta és jóváhagyta az RRF-források elköltésére vonatkozó magyar tervet. Ilyen terve már korábban is volt Magyarországnak, a Tisza-kormánynak azért kellett újat benyújtania, mert a határidő szűkössége miatt Vitézyék az Orbán-kormány által kidolgozott tervnek mindössze körülbelül negyedét találták időben megvalósíthatónak.

Az ECOFIN jóváhagyó döntését Magyarországon Kármán András pénzügyminiszter jelentette be.

Az erről szóló minisztériumi közleménynek júliusban valóban azt a félrevezető címet adták, hogy „Hazahoztuk az EU-s forrásokat”.

A közlemény szövegében pedig azt állították, hogy az ECOFIN jóváhagyásával „minden uniós akadály elhárult az elől, hogy a 10 milliárd eurós RRF-forrás hazánkba érkezzen”, pedig ekkor még bőven zajlott a munka a mérföldkövek teljesítésén és a projektek megvalósításán, és azt is tudni lehetett, hogy az Európai Bizottságnak a folyamat végén még jóvá kell hagynia a megvalósult beruházásokat, mielőtt kifizeti utánuk a támogatást.

Nézzük, hogyan tálalta a mérföldkövekkel és a projektekkel kapcsolatos munka határidőn belüli sikeres elvégzését Vitézy és Magyar.

Három hónap alatt el kell bírálni

A miniszterelnök korábban idézett „férfimunkás” posztja pontosan fogalmaz, amikor feltételes módban azt írja, „teljesítettük a feltételeket, jöhetnek a pénzek”. A Vitézy posztjához csatolt képen azonban szerepel a folyamatot befejezettként bemutató „Hazahoztuk az uniós pénzeket!” jelmondat, és a poszt terjedelmes szövegéből sem derül, ki, hogy az uniós forrásokat továbbra sem utalta át Magyarországnak az Európai Bizottság.

A miniszter viszont aznap este Rónai Egonnál is járt az ATV Egyenes beszéd című műsorában, ahol Rónai kérdésére („Mikor jön a pénz? Ez mennyire automatikus, vagy mennyire tárgyalás kérdése?”) ezt a témát is tisztázta. Felmondta azt folyamatleírást, ami egyébként ebben az európai bizottsági iránymutatásban is világosan szerepel.

Eszerint a magyar kormánynak most kifizetési kérelmeket kell benyújtania az egyes megvalósult beruházások után, a kérelmek értékeléséhez szükséges összes bizonyítékkal együtt. Ennek határideje 2026. szeptember 30., a Bizottságnak ezután három hónapja van elbírálni ezeket a kérelmeket, és ezek alapján az összes kifizetést 2026. december 31-ig teljesítenie kell. (Ezeket a határidőket a bizottsági iránymutatás 3. pontja taglalja.)

A Rónainak adott interjúban Vitézy Dávid azt állította, az Európai Bizottsággal már a teljesítési folyamat közben, informálisan leegyeztette a magyar kormány, hogy „minden stimmel-e” az egyes mérföldkövek és projektek teljesítésével.

Nem sikerült eltalálni

Utánanéztünk a Szűcs Gábor posztjában elhangzó további állításoknak is, és azt találtuk, hogy ezek sem teljesen pontosak.

A Vitézy által is összefoglalt hivatalos uniós dokumentumokban szereplő bizottsági folyamatleírásban nyoma sincs olyan információnak, ami igazolná Szűcs Gábor állítását, miszerint az uniós források kifizetése „akár jövő év végéig is” elhúzódhat. A kifizetésekre a határidő 2026 vége.

Tényszerűen az sem igaz, hogy Magyarország ne kapott volna még egy forintot se az RRF-ből: az Európai Bizottság 2024 októberi keltezésű jelentése szerint Magyarország addigra már 919,6 millió euró előfinanszírozást kapott az RRF-tervében szereplő, kifejezetten a fosszilis energia kiváltását, így közvetve az orosz gázról és olajról való leválást támogató REPowerEU-fejezethez. (Ezt az állítást is a Magyar Nemzet cikkéből vette Szűcs, csakhogy nem pontosan: a lap azt írta, az RRF befagyasztott részéből nem kapott még egyetlen eurocentet sem Magyarország.)

(Címlapi fotó: Kovács Márton/MTI)