Baka bírói tevékenységét egy 1956-os és egy 2006-os ügyben hozott ítélet miatt is kritizálja az ellenzék. Megnéztük, miről szóltak a részvételével született döntések.

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelölte a Tisza-frakció köztársasági elnöknek augusztus 8-án. A tervek szerint az államfőt kedden délután választja meg az országgyűlés.

Az ellenzéki pártok közül csak a Mi Hazánk próbált ellenjelöltet állítani (Tóth Máté energiajogászt), a Fidesz-KDNP bojkottálja az elnökválasztási folyamatot. Az ellenzéki pártok Baka András személyét is véleményezték, többek között azzal, hogy alkalmatlan és a Tisza-többség bábja lesz.

Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője például azt írta, hogy „Baka András a saját hazáját perelte be nemzetközi fórumon lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte” – utalva arra, hogy Bakát 2011-ben törvény- és alkotmánymódosítással távolították el a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjáról, három és fél évvel mandátumának lejárta előtt. Baka ezután kérelmet nyújtott be a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára, és ahogy korábban a Lakmuszon is írtuk, a bíróság úgy találta, hogy eltávolítása a bírói testület éléről törvénytelen volt, mivel sértette a szabad véleménynyilvánításhoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jogát.

Az ellenzéki politikusok két olyan bírósági ügyet is elővettek Baka András köztársasági elnöki jelölése kapcsán, amiben bíróként járt el.

Cikkünkben bemutatjuk, milyen bírói szerepe volt Baka Andrásnak az 1956-os forradalom alatt századosként tevékenykedő Korbely János, és a 2006-ban letartóztatott egyetemista, Dukán Dániel ügyében.

Nem a százados bűnössége volt a kérdés

Az ellenzéki politikusok mellett például Deák Dániel és a Mandiner által is emlegetett '56-os eset Korbely János ügye, aki százados volt az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése alatt.

Korbely Jánost és csapatát 1956. október 26-án a tatai rendőrkapitányságra vezényelték, mivel a felkelők korábban elfoglalták az épületet, és elvették a rendőrök fegyvereit. A kapitányság udvarán szóváltás alakult ki a felkelők és Korbely egysége között. Az egyik felkelő, Kaszás Tamás, a kabátjába rejtett pisztolyért nyúlt, vélhetően azért, hogy letegye a fegyvert, de ekkor Korbely tüzet vezényelt és maga is elkezdett lőni. A lövöldözés során két személy meghalt, ketten megsebesültek. Két további felkelő kimenekült a kapitányság udvarából, de az épülettől néhány méterre őket is elkapták: egyikük meghalt, másikuk súlyosan megsebesült.

Korbelyt tettéért csak a rendszerváltás után vonták felelősségre. A Legfelsőbb Bíróság 2001 novemberében ötéves szabadságvesztésre ítélte az akkor 72 éves volt századost. A kihirdetett jogerős ítéletében a bíróság Korbely János tettét „több emberen szándékos emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntettnek” minősítette, amire Hoffmann Tamás nemzetközi jogász szerint azért volt szükség, mert az emberiség elleni bűncselekmények, ellentétben például a sima gyilkossággal, nem évülnek el.

Korbely a 2001-es ítélet után az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult, ahol akkoriban Baka András is bíró volt.

Korbely János beadványának lényege az volt, hogy emberiség elleni bűncselekmény miatt ítélték el, miközben az elkövetéskor hatályos jogszabályok alapján nem volt előrelátható, hogy tette ilyen bűncselekménynek minősülhet.

Az EJEB 2008 szeptemberi ítélete kihangsúlyozza, hogy a strasbourgi bíróságnak nem feladata, hogy a kérelmező büntetőjogi felelősségéről döntsön, mivel ezt a kérdést elsődlegesen a hazai bíróságoknak kell értékelniük. Az európai bíróság mindössze azt vizsgálta, hogy elkövetésének időpontjában Korbely cselekménye olyan bűncselekményt valósított-e meg, amelyet a hazai vagy a nemzetközi jog kellő hozzáférhetőséggel és előreláthatósággal határozott meg.

Az EJEB az ítéletben arra a következtetésre jutott, hogy:

„nem került bizonyításra, hogy előrelátható volt, hogy a kérelmező cselekményei a nemzetközi jog alapján emberiség elleni bűncselekményt valósítanak meg.”

A bíróság így megállapította, hogy Korbely emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélésével Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Az ítélet – annak öszefoglalója szerint – két körülményt emelt ki. Egyrészt a magyar bíróság nem vizsgálta kellő részletességgel, hogy Korbely akciója egy a civil társadalom ellen irányuló, szisztematikus állami politika részét képezte-e, ami pedig feltétele az emberiség elleni bűncselekménynek. Másrészt az emberiség elleni bűncselekményt csak olyasvalaki ellen lehet elkövetni, aki nem vesz részt a harcokban, vagy részt vesz ugyan, de leteszi a fegyvert. A bíróság szerint nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy a Korbely által lelőtt Kaszás Tamás letette a fegyvert, mivel a tűzparancs éppen azután született, hogy a fegyveréért nyúlt a kabátjába.

A Baka András által is támogatott ítélet tehát nem mentette fel Korbelyt, nem a büntetőjogi felelősségét vizsgálta, hanem azt állapította meg, hogy az elkövetés idején fennálló jog alapján cselekményének emberiség elleni bűncselekményként minősítése nem volt kellően megalapozott.

Az EJEB ítélete ráadásul nem változtatott a magyar Legfelsőbb Bíróság döntésén: 2009-ben végül jóváhagyták az akkor már 80 éves Korbely János ötévés szabadságvesztéséről szóló ítéletet.

A 2006-ban letartóztatott egyetemista esete

A 2006-os ügyről Juhász Hajnalka KDNP-s politikus azt írta, hogy a Kúria Baka András által vezetett tanácsa „még 2018-ban is elutasította a 2006-os rendőri támadás egyik áldozatának kárigényét.” Deák Dániel Fidesz-közeli influencer pedig arról posztolt, hogy egy Dukán Dániel nevű egyetemista kártérítési igényét utasította el a Baka vezette kúriai tanács, ráadásul Baka a Dukán felmentéséhez vezető semmisségi törvényt is bírálta.

A Népszava 2017-es cikke azt írta az ügyről, hogy Dukán Dániel egyetemista 2006. szeptember 20-án egy szórakozóhelyről tartott hazafelé, amikor rendőrök támadtak rá, őrizetbe vették, és felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak miatt indítottak ellene eljárást. Első fokon 2,5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, ezt másodfokon enyhítették és felfüggesztett szabadságvesztésre változtatták.

Magyar Attila István a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen írt doktori értekezésében Kormos Valéria Embervadászat utasításra című könyvére hivatkozva további részleteket írt az esetről. Magyar tanulmánya szerint szeptember 19-én, mielőtt a szórakozóhelyre ment, Dukán Dániel részt vett a Kossuth téri tüntetésen, az eljárás pedig azért indult ellene, mert a rendőrök azt állították, hogy eldobott egy könnygázgránátot.

A Dukán Dániel elleni ítéletet a 2006 őszén történt tömegoszlatási sérelmek orvoslására létrehozott semmisségi törvény alapján 2013-ban eltörölték. Baka András valóban kritikát fogalmazott meg a 2006-os őszi zavargások után született ítéleteket visszamenőlegesen felülbíráló semmisségi törvénnyel szemben, mert szerinte ezzel a parlament beavatkozott a független bíróságok munkájába.

A büntetése eltörlését követően Dukán kártérítést kért a rendőrségtől, a bíróságtól és a büntetés-végrehajtástól. A rendőrségtől arra hivatkozva kért 4,5 millió forintot, hogy a rendőrök megsértették a jogait azzal, hogy földre teperték, bántalmazták, és 54 órán át fogva tartották.

A Fővárosi Törvényszék a Népszava cikke szerint első fokon elutasította a rendőrség ellen benyújtott keresetet, mert úgy ítélte meg, a semmisség nem vonatkozik a jogerős büntetőítélet meghozatalát megelőzően folyt büntetőeljárásra, továbbá a tényállásban rögzítették, hogy Dukán hangoskodott, tüntető jelszavakat kiabált, amikor a rendőrök megpróbálták elfogni.

Dukán fellebbezett, de a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, és perköltség, illetve fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte a férfit. Az indoklásban hangsúlyozták, hogy Dukán azt tette keresete tárgyává, hogy vele szemben a rendőrök az intézkedés során erőszakosan léptek fel, megverték, de bíróság arra jutott, nincs bizonyíték arra, hogy az őrizetbe vétel szükségtelen vagy aránytalan intézkedés lett volna az egyetemistával szemben, aki maga is elismerte, hogy amikor a rendőrsorfallal találkozott, „nem egyszerű szemlélő volt” .

Sajtóbeszámolókat a Kúria másodfokú döntést helybenhagyó ítéletéről nem találtunk, viszont Gaudi-Nagy Tamás, Dukán Dániel ügyvédje, volt jobbikos képviselő arról számolt be egy blogposztban, hogy „a Kúria 2018. november 28-án hozott felülvizsgálati ítéletével elutasította Dukán rendőrségi meghurcolása miatti kárigényét”. Azt is megemlítette, hogy „a Kúria dr. Baka András vezette tanácsának abszurd ítélete megtagadta tőle a tisztességes jóvátételt” – csatolva egy videót, amiben Baka is feltűnik a tárgyalóteremben. Gaudi-Nagy szerint „dr. Baka András tanácselnök bíró indokolásában azt fejtette ki, hogy az általuk kialakított bírósági gyakorlat szerint a semmiségi törvény kártérítést előíró rendelkezései csak az elítélés utáni kényszerintézkedésekre terjednek ki.”

Gaudi-Nagy arról is írt ebben a bejegyzésében, hogy szintén a Kúria Baka András vezette tanácsa utasította el 2018 tavaszán Dukán büntetés-végrehajtási szervekkel szembeni kártérítési igényét, Gaudi-Nagy szerint elévülésre hivatkozva.

A harmadik perben viszont kétmillió forint kártérítést kapott Dukán Dániel a Fővárosi Ítélőtábla döntése értelmében, amiről szintén Gaudi-Nagyék tettek közzé egy videót. A videó alapján ez a döntés a bíróságok ellen indított kártérítési perben születhetett, mert az hangzik el az ítélet indoklásában, hogy az előzetes letartóztatás elrendelésével sértették meg Dukán személyi szabadsághoz fűződő jogát.

(Címlapi kép forrása: Péter Kőhalmi / AFP)