A választások óta a Fidesz élesen bírálja Magyar Pétert és kormányát azért, mert alkotmányos tisztségeket betöltő vezetők lemondását követelik. Megnéztük, hogy az Orbán-kormányok alatt miként távolítottak el pozíciójukból közjogi tisztviselőket.

Magyar Péter a választás éjszakáján már távozásra szólította fel a köztársasági elnököt

„és az összes bábot, akit az elmúlt 16 évben az Orbán-kormány a nép nyakára ültetett".

Távozzon a Kúria elnöke, távozzon az Országos Bírói Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Médiahatóság vezetője – ne várják meg „amíg elküldjük őket", tette hozzá.

Két nappal később a választási eredményeket értékelő Patrióta-interjúban a leköszönő miniszterelnök azonnal fel is rótta Magyarnak, hogy a parlament által megválasztott köztársasági elnököt, nem tisztelve személyét, lemondásra szólítja fel.

„Az alkotmányos tisztségeket betöltő, köztiszteletben álló személyeket és közbizalmi munkát végző vezetőket, alkotmányos vezetőket nem lehet fenyegetni, nem lehet felszólítani lemondásra. Ha el akarják őket távolítani, akkor keressék meg ennek a jogi módját, ha tudják.”

– mondta.

A június 1-i parlamenti ülésen is előkerült a téma a Fidesz-KDNP soraiból. Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője Magyar Péternek címezve azt a kérdést vetette fel: miért fél attól, hogy a közjogi tisztviselők maradjanak, ha amúgy is több mint kétharmados többsége van. Majd így folytatta.

„Miért nem tud úgy kormányozni, mint ahogy mindenki más is kormányzott Ön előtt, hogy azok a közjogi tisztségviselők, akik cikluson túlmutató mandátummal rendelkeznek, azok kitöltik a mandátumukat?”

Erre a kérdésre a Tisza soraiból nevetés hangzott fel.

Egy ponton Rétvári azt is állította:

„Ilyenre Magyarországon nem volt példa a 40-es évek óta, hogy valaki egyszerre az összes közjogi tisztségviselőnek nekiugorjon és megpróbálja őket eltávolítani a hatalomból fenyegetéssel, sértegetéssel, és minden más módon nyomásgyakorlással.”

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője ugyanazon a parlamenti ülésen saját beszédében bár rövidebben, de szintén felhozta a témát. Azt mondta, közjogi tisztviselőket alkotmányozással leváltani elfogadhatatlan egy jogállamban.

Magyar Péter később reagált ezekre a felvetésekre. Egyrészt azzal érvelt, hogy itt nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt, másrészt Gulyás Gergelyre reagálva egy konkrét nevet is megemlített:

„Egy nevet hadd mondjak frakcióvezető úr, mert látom elfelejtette. Baka András nem rémlik Önnek? Ott mi történt? Baka András magától ment el vagy Önök személyre szabott jogalkotással eltávolították az akkori bírósági vezetőt?”

Baka kontra Magyarország

Az Orbán-rendszer 16 éve alatt két olyan eset volt, ahol úgy távolítottak el egy magas rangú közjogi tisztségviselőt, hogy ezt a lépést európai bíróság törvénytelennek minősített. Azt egyik Baka Andrásé.

Baka Andrást az Országgyűlése 2009. június 22-én választotta meg a Legfelsőbb Bíróság elnökének, megbízatása hat évre, 2015. június 22-ig szólt.

Miután 2010-ben kétharmados győzelmet aratott a Fidesz-KDNP, átfogó jogalkotási reformokba kezdtek. A bíróságokat érintő reformok egyes részeiről több platformon véleményt formált Baka András, például a bírák nyugdíj korhatáráról és a büntetőeljárási törvény módosításáról. Az egyik ilyen eset az volt, amikor 2011. április 11-én a bírók nyugalmazásáról szóló törvény megszavazásának a napján Baka levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz. Ebben kifejtette, hogy a törvényjavaslat szerinte megalázó és szakmailag igazolatlan, megsérti a bírói függetlenséget és diszkriminatív is, mivel kizárólag a bírói karra vonatkozik.

2011. április 25-én az alaptörvény megváltoztatta a Legfelsőbb Bíróság elnevezést Kúriára. Bár Gulyás Gergely azt mondta az Inforádiónak, hogy az elnök pozíciójában nem lesz változás, novemberben kormánypárti országgyűlési képviselők mégis több módosító javaslatot is benyújtottak a kérelmező Legfelsőbb Bíróság elnöki megbízatásának megszüntetésére:

A törvénymódosításokat az országgyűlés elfogadta, így a Legfelsőbb Bíróság elnökének, Baka Andrásnak a megbízatása 2012. január 1-jén, három és fél évvel a várt időpontnál korábban megszűnt.

Baka ügye egészen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig jutott, ahova Baka András nyújtott be kérelmet 2012-ben. Azzal indokolta beadványát, hogy belföldön megtagadták tőle, hogy bírósághoz forduljon az ügyével, és szerinte a bíróságok átalakításáról formált véleménye miatt távolították el a pozíciójából. Mindezt az Emberi Jogok Európai Egyezmény tisztességes tárgyaláshoz való jogról szóló 6. cikkének 1. bekezdésére és a véleménynyilvánítás szabadságról 10. cikkére hivatkozva tette.

Az ítéletben leírják, hogy a Baka kontra Magyarország ügyben 2014. május 27-én a Szekció Kamarájának nevezett testület megállapította mindkét hivatkozott cikkely megsértését. Ez azonban még nem jelentett végleges döntést: a magyar kormány 2014 augusztusában kérelmezte, hogy a Nagytanács elé terjesszék az ügyet. Végül 2016-ban született ítélet az ügyben:

az intézkedéssel Magyarország megsértette az Egyezmény 6. és 10. cikkét, vagyis Baka András eltávolítása a bírói testület éléről törvénytelen volt, mivel sértette a szabad véleménynyilvánításhoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jogát.

Az ítélet így azt is tartalmazta, hogy a kritikákra adott reakcióként szüntették meg Baka megbízatását.

Százezer euró, akkori árfolyamon 31 millió forint kártérítést ítéltek meg Baka Andrásnak.

Az Euronews azon kérdésére, hogy szerinte visszaél-e a Tisza-kormány a kétharmaddal, ha eltávolít állami vezetőket Baka András 2026 júniusában azt felelte:

„A hagyományos magyar alkotmányos gondolkodás kétségkívül erősen védi a ciklusokon átnyúló mandátumú tisztségviselők helyzetét. Ugyanakkor ezt a húszéves alkotmányjogi gyakorlatot az előző rendszer áttörte, erőszakkal elmozdított tisztségviselőket és a helyükre kinevezetteket rendszerint hosszabb mandátummal bebetonozta. Úgy vélem, hogy Magyarországon 2026-ban nem pusztán kormányváltás történt, hanem annál több. (...) Egy ilyen történelmi helyzetben egyes tisztségviselőknek – és itt hangsúlyoznám, hogy ez csak egy nagyon szűk kört érinthet – az elmozdítása elsősorban politikailag indokolható. Az ő tevékenységük még a jelen Alaptörvény szabályaival sem volt összhangban és fennáll a lehetőség, hogy politikai kinevezettként a szükséges változások útjába állnak. De hangsúlyozom, az elmozdítást én egyszeri és utolsó alkalommal, rendkívül szűk körben tartom indokoltnak, amelynek célja nem a magyar alkotmányos gyakorlat megtörése, hanem éppen annak helyreállítása lehet.”

Jóri András, a leváltott adatvédelmi biztos

2012. január 1-től nemcsak a bírákkal kapcsolatos szabályozás változott, hanem az a döntés is hatályba lépett, hogy az adatvédelmi biztos helyébe a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság lép. Ezért Jóri András adatvédelmi biztos megbízatása is véget ért annak ellenére, hogy mandátuma 2008 szeptemberétől 2014 szeptemberéig tartott volna.

Az Európai Bizottság az adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetése miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

2014-ben az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy Magyarország uniós jogot sértett idő előtt véget vetett adatvédelmi biztosának hivatali idejének.

A döntésről készült sajtóközleményben leírják, hogy a függetlenség biztosítása érdekében biztosítani kell az adatvédelmi hatóságok vezetőinek teljes hivatali idejük letöltését, és a hivatali idejük lejárta előtt csak az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően távolíthatók el tisztségükből. A mandátumuk csak nyomós és objektíven igazolható okok miatt szüntethető meg a hivatali idő lejárta előtt. Az Európai Unió Bírósága azonban nem talált ilyen okot Jóri András esetében.

A fentiekhez képest más kategória, de érdekességként említhető, hogy a Fidesz-KDNP utóbbi négy ciklusa során több példa volt arra is, hogy állami pozícióból eltávolítottak munkavállalókat különböző törvénymódosításokkal, több esetben szabálytalanul és az eredeti mandátum idejüket figyelmen kívül hagyva.

(Címlapi kép forrása: Németh Dániel/444)