A Fidesz elnöke tusványosi beszédében azt mondta, most már érti, Amerikában miért vetik alá pszichológiai alkalmassági vizsgálatnak az elnököt hivatalba lépése előtt. Tényleg alávetik?

„Én mindig jókat nevettem az amerikaiakon, amikor azt olvastam, hogy arrafelé hivatalba lépés előtt az elnököt pszichológiai alkalmassági vizsgálatnak vetik alá. De látva Magyarországot, most már nem nevetek, ezek az amerikaiak csak tudnak valamit”

– mondta Orbán Viktor július 25-i tusványosi beszédében.

A pszichológiai alkalmassági vizsgálattal egyértelműen Magyar Péterre utalt, közvetlenül ez előtt a rész előtt ugyanis arról beszélt, hogy Magyar a Fidesz soraiból jött, és hogy az ország az ő miniszterelnökségével „józan kiegyensúlyozottság helyett ámokfutást kapott”.

Orbán azonban tévesen írta le az amerikai rendszert.

Valójában semmilyen kötelezettség nincs arra, hogy az elnök hivatalba lépése előtt pszichológiai vizsgálaton essen át, azok az egészségügyi felmérések pedig, amiknek az eredményéről az elnökök és elnökjelöltek saját elhatározásukból kommunikálni szoktak, nem tekinthetők alkalmassági vizsgálatnak.

Nincs kötelezettség

Az amerikai alkotmány három kritériumot támaszt az elnökjelöltekkel szemben: amerikai állampolgárnak és legalább 35 évesnek kell lenniük, és legalább 14 éve az Egyesült Államokban kell élniük.

Ahogy az a Telex cikkében is szerepel, a jogszabályok nem írják elő az elnökjelölt vagy a megválasztott elnök mentális egészségének vizsgálatát, pszichológiai vagy pszichiátriai értékelését.

Jeffrey Lieberman, a Columbia Egyetem pszichiátria professzora egy 2024-es cikkben a Donald Trump és Joe Biden mentális állapotával kapcsolatos vitákra reagálva azt írta, hogy kötelező vizsgálatok hiányában nincs teljes értékű és perdöntő bizonyíték, ami alapján meg lehetne ítélni a politikusok esetleges kognitív károsodását. Ahogy arra sincs világos alkotmányos előírás, hogy mi számít fizikai vagy mentális alkalmatlanságnak egy elnök esetében.

A 90-es évek közepén Jimmy Carter korábbi elnök felvetése után felállt egy elnöki alkalmatlansággal foglalkozó munkacsoport, ami azt javasolta, hogy az elnökök egészségét egy független egészségügyi bizottság vizsgálja, de az ötletből nem lett semmi.

Az amerikai politikai vitákban azóta is visszatérően felvetődik, hogy kötelező egészségügyi alkalmassági vizsgálatnak kellene alávetni az elnököket és elnökjelölteket.

Jeffrey Kuhlman korábbi fehér házi orvos egy 2024-es cikkben például azt javasolta, hogy „minden elnökjelölt essen át egy átfogó neurokognitív értékelésen”.

De maga Donald Trump is többször kötelező vizsgálatot javasolt. Egy 2023-as Truth Social-bejegyzésben mentális és fizikai alkalmassági vizsgálatról értekezett, nemrég pedig (saját eredményeivel büszkélkedve) kötelező kognitív tesztet irányzott elő az elnökjelölteknek.

Milyen vizsgálatok vannak?

Bár kötelező előírás erre sincs, Richard Nixon elnöksége óta kialakult szokás, hogy az elnökök évente átesnek egy egészségügyi vizsgálaton, és erről kommunikálnak is, illetve gyakran az elnökjelöltek is megosztanak információkat egészségügyi állapotukról.

Ezeket a vizsgálatokat azonban nem egy független testület, hanem jellemzően a politikus saját orvosa végzi. A vizsgálatok tartalmát semmi nem szabályozza, ahogy azt sem, hogy az eredményekből mit osztanak meg a nyilvánossággal.

Trump első választási kampányában, 2015-ben például egy négybekezdéses értékelést osztott meg orvosától, ebben többek között az állt, hogy ő lesz „a legegészségesebb elnök, akit valaha megválasztottak”. Évekkel később az orvos úgy nyilatkozott, hogy az egész szöveget Trump diktálta.

Trump kampánycsapata 2023-ban is közzétett egy orvosi értékelést, ami többek között azt állította, hogy az elnökjelölt kiváló egészségnek örvend, és a kognitív teszteken elért eredményei „kivételesek”.

Hivatalban lévő elnökként Trump időnként több részletet is megoszt éves egészségügyi vizsgálatairól, a 2025-ös eredményeiben például az áll, hogy „egy átfogó neurológiai vizsgálat semmilyen rendellenességet nem mutatott ki a mentális állapotában”, illetve hogy az úgynevezett Montreal Kognitív Teszt normálisnak mutatta a kognitív funkcióit, 30-ból 30 pontos eredménnyel.

Trump a kognitív teszten elért maximális pontszámát „extrém intelligenciaként” állítja be, jóllehet a teszt a CBC által megszólaltatott szakértők szerint nem az intelligenciát méri, hanem a kognitív képességek károsodásának kimutatására szolgál, és viszonylag egyszerű kérdéseket tartalmaz.

Ki mondhatja ki, hogy az elnök alkalmatlan?

A 25. alkotmánykiegészítés értelmében, ha egy elnök úgy érzi, nem tudja ellátni a feladatait, ideiglenesen az alelnökére ruházhatja át jogköreit. Ez történt például, amikor George W. Bush-t vagy Joe Bident altatásban műtötték.

Elvileg az alelnök az elnöki kabinet vagy a Kongresszus többségével az elnök megkerülésével is kimondhatja, hogy az elnök nem tudja ellátni a feladatait, ezt a passzust azonban még sosem alkalmazták a gyakorlatban.

(Címlapi fotó: Kristóf Balázs/444)