Magyar Péter a kampányban még arra szólította fel Orbánt, hogy haladéktalanul csökkentse a benzint terhelő áfát, most viszont azzal érvel, hogy az Unió ezt nem engedi. Mit írnak elő pontosan az európai szabályok?

A július 16-i miniszterelnöki sajtótájékoztatón az RTL Klub arról kérdezte Magyar Pétert, tervez-e a kormány adócsökkentést a benzinárak emelkedése miatt.

Magyar válaszában két adóra, a jövedéki adóra és az áfára tért ki. A jövedéki adóról azt mondta, hogy közel van az EU-s minimumszinthez, így a csökkentésére nincs túl nagy mozgástér. Az áfával kapcsolatban a következő választ adta:

„Az áfatartalma nagyon magas a benzinnek és a gázolajnak, de ott pedig uniós előírások miatt jelenleg nem alakítható ki egy külön újabb áfasáv, úgyhogy ott nem tudunk csökkenteni.”

A sajtótájékoztató után Bohár Dániel tett közzé egy Facebook-videót arról, hogy Magyar Péter korábban a benzin áfájának csökkentését szorgalmazta, most viszont azt mondja, nem tudják csökkenteni. Az RTL Híradó is azt emelte ki, hogy a miniszterelnök a kampányban még áfacsökkentést követelt az Orbán-kormánytól.

Megnéztük, mit írnak elő a kérdésben az EU-s szabályok, és arra jutottunk, hogy azok alapján a benzin áfáját csak úgy lehetne csökkenteni, ha a más termékekre érvényes 27 százalékos áfakulcsot is lejjebb vinnék.

Magyar Péternek tehát igaza van abban, hogy külön áfakulcs nem alakítható ki a benzinre. Más kérdés, hogy a kampányban még sokkal egyszerűbbnek állította be az áfacsökkentést.

Az uniós áfaszabály

Az EU-ban az áfaszabályokat a 2006-os áfa irányelv (hivatalos nevén hozzáadottérték-adó irányelv) hangolja össze. Az irányelv lefekteti, hogy a tagállamoknak kötelező áfát kivetniük, és azt is kimondja, hogy az általános áfakulcs nem lehet alacsonyabb 15 százaléknál. Magyarországon az áfa általános kulcsa jelenleg 27 százalék, a legmagasabb az EU-ban.

A jogszabály megengedi, hogy a tagállamok két kedvezményes, de legalább 5 százalékos áfakulcsot is alkalmazzanak vagy akár áfamentességet vezessenek be, de nem bármire, csak bizonyos termékekre.

A kedvezményes kulccsal adóztatható termékeket az irányelv melléklete sorolja fel. Ide tartoznak például az élelmiszerek, a gyógyszerek, a könyvek, újságok és folyóiratok, a kulturális előadások és sportesemények belépői vagy a fodrászati, éttermi és szállodai szolgáltatások.

A benzin nem szerepel a mellékletben, amiből az következik, hogy az uniós szabályozás szerint a benzinre az általános áfakulcsot kell alkalmazni, ami nem lehet alacsonyabb 15 százaléknál.

Magyarországon tehát az uniós szabályok szerint bőven lehetne csökkenteni a benzin 27 százalékos áfáját, de csak úgy, hogy az általános kulcs szerint adózó többi termék áfáját is lejjebb viszik, vagyis magát az általános kulcsot csökkentik. Ez nyilván komoly bevételkiesést jelentene a költségvetésnek.

Márciusban egyébként Spanyolország és Lengyelország az uniós előírások ellenére ideiglenesen csökkentett áfakulcsot vezetett be az üzemanyagokra (10, illetve 8 százalékosat), és az Európai Bizottság szóvivője áprilisban jelezte is, hogy ez nem összeegyeztethető a szabályokkal. Mivel július 1-től mindkét ország megszüntette az ideiglenes intézkedést és visszatért az általános áfakulcshoz a benzinnél, a Bizottság nem indított formális kötelezettségszegési eljárást.

Magyar a kampányban

Magyar Péternek tehát igaza van abban, hogy az uniós szabályok értelmében célzottan a benzin áfáját nem lehet csökkenteni.

A kampányban ugyanakkor többször a benzinárakra hivatkozva követelt áfacsökkentést az Orbán-kormánytól, és még ha ezt konkrétan nem is mondta ki, a szavaiból úgy tűnhetett, mintha lehetséges volna külön a benzin áfáját csökkenteni.

Egy 2025. januári Magyar Infón például azt a kérdést tette fel, mit tesz Orbán abban a helyzetben, amikor egyes kutakon már 700 forintnál is drágább egy liter benzin.

„Nem csökkenti a jövedéki adót vagy csökkenti az üzemanyagokat terhelő extrém magas áfatartalmat, hanem (...) elfogadhatatlannak nevezi a helyzetet” – válaszolt saját felvetésére az akkor még ellenzéki politikus. Hozzátette, „nem Facebook-videókat kell kitenni, miniszterelnök úr, bár tudom, hogy az egyszerűbb, hanem az üzemanyagokat terhelő adókat kell csökkenteni”.

2026 februárjában sárbogárdi fórumán Magyar azt üzente Orbánnak, hogy „ha a benzin ára miatt aggódik (...), akkor lesz szíves csökkenteni az áfakulcsot, vagy lesz szíves csökkenteni a jövedéki adót”.

Egy márciusi nyílt levélben Magyar szintén felszólította Orbánt, hogy „a benzin árának további emelkedését megakadályozandó, haladéktalanul csökkentse az azt terhelő áfa és jövedéki adó szintjét”.

Mi a helyzet a jövedéki adóval?

A kampányban Magyar Péter a jövedéki adó csökkentését is követelte, július 16-i sajtótájékoztatóján pedig azt mondta, hogy a jövedéki adó már közel van az uniós minimumszinthez, így nincs nagy mozgástér tovább csökkenteni.

Ennek azonban az az egyszerű magyarázata, hogy márciusban (Magyar felszólító levele után) az Orbán-kormány – az EU-s szabályozás adta lehetőségeken belül – ténylegesen csökkentette a benzin jövedéki adóját, és ezt a csökkentett szintet a Tisza is megtartotta.

A jövedéki adó korábban literenként 158,8 forint volt, ezt március 10-től egy kormányrendelet levitte 139,55 forintra, majd májusban ugyanez az összeg törvényi szintre emelkedett.

Az ólmozatlan benzin minimális jövedéki adóját egy 2003-as EU-s irányelv literenként 0,359 euróban határozza meg. Ez a jelenlegi árfolyamon nagyjából 131 forintnak felel meg. A kormánynak tehát túlságosan nagy mozgástere valóban nincs a jövedéki adó csökkentésére (még mintegy 8 forint literenként), ráadásul az árfolyammozgás is befolyásolhatja, hogy a jövedéki adó megfelel-e az EU-s minimumszintnek.

Július 23-i sajtótájékoztatóján Magyar Péter ezzel együtt már a jövedéki adót is említette, mint olyan beavatkozási lehetőséget, amivel a kormány biztosíthatja, hogy ne emelkedjenek túlzottan a magyarországi benzinárak.

(Címlapi fotó: Bruzák Noémi/MTI)