A házelnök még a fideszes Hidvéghi Balázs által kezdeményezett eljárás megindulása előtt kiegészítette vagyonnyilatkozatát, de közben alaptalanul hivatkozott arra, hogy a törvény szerint amúgy mindent jól csinált.

Október 14-én a Fidesz-közeli (az exorigós Gábor László által főszerkesztett) Ellenpólus nevű portál közölt cikket „Forsthoffer Ágnes kihagyta a vagyonnyilatkozatából a 40 millió forint osztalékot fizető családi cégét, pedig máig tagja” címmel. A cikk szerint a házelnök „megsérthette a vagyonnyilatkozatról szóló törvényt”, ugyanis nem vallotta be tulajdonrészét a balatonfüredi Hotel Margarétát üzemeltető Fortrend Hotel Szállodafejlesztő és Szolgáltató Kft.-ben, pedig a cég még osztalékot is fizetett a tulajdonosoknak.

Két nappal később Hidvéghi Balázs fideszes képviselő egy Facebook-videóban jelentette be, hogy a cikk alapján vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Forsthofferrel szemben az országgyűlés Mentelmi Bizottságának elnökénél. A fideszes politikus azt mondta, „a Tisza Párt kioktató stílusban beszél a vagyonnyilatkozatokról”, de úgy tűnik, hogy saját képviselői sem tudják azt megfelelően kitölteni. Hozzátette: Forsthoffer nyilatkozatából hiányzik egy céges tagság, ráadásul egy olyan cégé, „ami után tavaly a tulajdonosok 200 millió forint osztalékot vettek ki”.

Forsthoffer Ágnes október 17-én vasárnap reagált.

„Rómából hazatérve szembesültem azzal, hogy a vagyonnyilatkozatom kapcsán különböző híresztelések kaptak szárnyra. A válasz nagyon egyszerű: azt a jövedelmet nem lehet feltüntetni, amiben nem részesültünk”

– írta Facebookon, de videóüzenetében ennél bővebben is elmagyarázta, hogy a „rosszindulatú találgatásokkal” és Hidvéghi Balázs „valóságot mellőző állításaival” szemben miért nem tüntette fel a valóban létező tulajdonrészét a nyilatkozatban.

Indoklásának lényege, hogy a cég által tavaly kifizetett osztalékot a vagyonnyilatkozat másik részében, a megtakarítások között szerepeltette, az idei osztalékot pedig valójában még nem fizették ki.

Magát a cégtulajdont azért nem írta be a nyilatkozat gazdasági érdekeltségekkel foglalkozó részébe, mert értelmezése szerint a 28 százalékos tulajdonrésze nem merítette ki a törvény kritériumait, és csak a „tevékenységeket” kell feltüntetni a vonatkozó részben. Azt is hozzátette: mivel nyilvános adatbázisokban régóta jól látható a tulajdonrésze, ezért célként nem merülhet fel az eltitkolása. Forsthoffer mindezt úgy összegezte, hogy a vagyonnyilatkozatának tartalmát fenntartja, de mégis kiegészítő nyilatkozatot nyújt be a Mentelmi Bizottság elnökének a tulajdonrészéről.

Cikkünkben a vonatkozó jogszabályok és a K-Monitor szakértőjének segítségével vizsgáltuk meg a politikusok kijelentéseit.

Arra jutottunk, hogy Forsthoffer Ágnes hibásan értelmezte a törvényt, és valóban hiányosan adta le a vagyonnyilatkozatát, de a 200 milliós osztalékról Hidvéghi Balázs is félrevezető állítást tett.

A céges érdekeltség

Az az állítás, hogy a házelnöknek céges érdekeltsége van, vagyis 28 százalékos tulajdonrésze a Fortrendben, nyilvános céginformációkkal alátámasztható, és mindezt például a Hvg.hu is megírta már júniusban. A tulajdonrész Forsthoffer eredetileg júniusban beadott vagyonnyilatkozatában valóban nem szerepelt, a házelnök a gazdasági érdekeltségekről szóló teljes részt üresen hagyta (ezt szúrta ki az Ellenpólus).

A Fortrendre videójában „családi kisvállalkozásként” hivatkozik Forsthoffer, és az látszik a cégadatokból, hogy jelenleg tagsággal rendelkezik még Forsthoffer Varró Julianna, Forsthoffer Ferenc, és ifj. Forsthoffer Ferenc. A Hvg korábbi cikke szerint Forsthoffer a maga 28 százalékával a legnagyobb arányú tulajdonos. A cég forgalma 2025-ben 613 millió forint, adózott eredménye 82 millió volt.

Forsthoffer arra hivatkozott a videójában, hogy a cégtulajdona értelmezése szerint nem testesítette meg az országgyűlési törvény vagyonnyilatkozati mellékletében felsorolt kitételeket, illetve a tulajdonlás nem minősül „tevékenységnek”.

A törvény szövege és a parlament honlapján szereplő kitöltési útmutató nem támasztják alá érvelését.

Az országgyűlési törvény 1-es melléklete részletezi, mit kell bevallani a képviselőnek a vagyonnyilatkozatban. A „C” jelű részben a gazdasági érdekeltségekről kell nyilatkozni. Ebben a részben két pont szerepel:

Forsthoffer eredetileg mindkét táblázatot üresen hagyta.

A 28 százalékos kisebbségi tulajdonrész a turisztikai vállalkozásban valóban nem meríti ki a második pontot (meghatározó befolyás vagy közpolitikai érintettség), de az országgyűlési törvény vagyonnyilatkozati melléklete éppen azt erősíti meg, hogy az első pont bármilyen típusú gazdálkodó szervezetben fennálló, bármilyen arányú tagságra vontkozik.

A parlament honlapjára feltöltött kitöltési útmutató is megerősíti ezt – és az is egyértelműen kiderül belőle, hogy ez a rész Forsthoffer érvelésével szemben nemcsak a tevékenységekre, hanem a tisztségekre is vonatkozik. Idézzük: az „alábbiak feltüntetése szükséges: a) a gazdálkodó szervezet, testület neve vagy vagyonkezelői jogviszony megjelölése; b) tagság (tag, tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.), tisztség, tevékenység megjelölése.”

A Lakmusz megkérdezte Forsthoffer vagyonnyilatkozatáról a K-Monitor társalapítóját és ügyvezető igazgatóját, Léderer Sándort, aki a következő választ küldte:

„Álláspontom szerint valóban hiányosan töltötte ki Forsthoffer Ágnes a vagyonnyilatkozatát, az országgyűlés által közzétett útmutató és a törvény – például a 89. paragrafus a) pontjában – is egyértelmű ebben a tekintetben, nem szerepel kivételként, hogy milyen arányú tagsággal, részesedéssel rendelkezik.”

Az RTL Híradónak nyilatkozó adójogász is azon az állásponton volt, hogy Forsthoffer hibázott.

Ezt egyébként indirekt módon a házelnök is elismerte, amikor ígéretéhez híven javított vagyonnyilatkozatot nyújtott be október 19-én. A javított verzióban a „C" rész első táblázatánál tüntette fel a 28,33 százalékos részesedését a Fortrend Kft.-ben.

Az osztalékkifizetés

Hidvéghi videójában úgy beszélt a céges tagság kihagyásáról, hogy hozzáfűzte – olyan tagság maradt ki, „ami után a tulajdonosok tavaly 200 milliós osztalékot vettek ki”.

Ez azt sugalhatja, hogy Forsthoffer több száz milliós tételt hallgatott el, de ez nem igaz.

Valójában a legutóbbi osztalékkifizetés során Forsthoffer összesen 40 milliós osztalékból jutott 9,4 millió forinthoz. Ez a kifizetés 2025-ben történt a cég 2024-es eredményéből.

A Hidvéghi által emlegetett 200 milliós osztalékot a társaság 2025-ös eredményének terhére állapították meg, a kifizetéséről azonban már a vagyonnyilatkozati időszak után döntöttek – a céges jegyzőkönyv szerint egészen pontosan 2026. május 26-án született meg a döntés. A vagyonnyilatkozat keltezése ugyan június 4-i, de ettől még a nyilatkozatot május 9-i állapot szerint kellett kitölteni (ezt is rögzíti a hivatalos útmutató). Vagyis Forsthoffernek akkor sem kellett volna feltüntetni a nyilatkozatban a 200 milliós osztalék rá eső részét, ha május 26. és június 4. között meg is történt volna a kifizetése. Ráadásul Forsthoffer a videóban azt mondja, hogy a kifizetés máig nem történt meg.

Ugyanakkor a házelnök eredetileg a korábbi évek osztalékkifizetéseit sem tüntette fel a vagyonnyilatkozat jövedelmeket részletező „B” részében, pedig ide a politikai megbízatás előtti három év jövedelmeit kell beírni. Forsthoffer a videójában azt állította, hogy az osztalékbevételt a vagyonnyilatkozat „A” részének megtakarításokat taglaló soraiban szerepeltette, de ebből csak az derült ki, hogy mibe fektette a pénzét, az nem, hogy honnan származott a bevétel.

A most kiegészített vagyonnyilatkozatban Forsthoffer már részletesen felsorolta az elmúlt három év osztalékkifiezetéseit a jövedelmi táblázatnál:

Szintén a jövedelmeknél szerepelt már az eredeti vagyonnyilatkozatban is, hogy Forsthoffer egészen idén május 8-ig a Fortrend Kft. ügyvezetője is volt. A vagyonnyilatkozat alapján ezért a tevékenységért havi bruttó 200 és 500 ezer forint közötti összeget kapott, a videóban elmondottak szerint pontosan nettó 295 ezer forintot.

Következmények?

Az idei képviselői és házelnöki vagyonnyilatkozatok még teljes egészében a Fidesz-kormány által kialakított, és 2022 júniusában átszabott rendszer szerint születtek. A vagyonnyilatkozat megfelelő kitöltésére a képviselőket az országgyűlési törvény kötelezi, de a hiányos kitöltésnek valódi szankciója nincs. Az országgyűlés Mentelmi Bizottságánál lehet vizsgálatot kezdeményezni, ha hiányosság gyanúja merül fel.

A törvény szerint viszont a bizottság nem indítja meg az eljárást, ha a képviselő a bizottság elnökének felhívására öt napon belül kijavítja a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmát. Ezt Forsthoffer az elnök kérése nélkül is megtette, mostanra a parlament honlapján a tollal kiegészített változat is látható.

Már sokszor előfordult ehhez az esethez hasonló utólagos kiegészítés: a K-Monitor például tavaly február 4-én fordult a Mentelmi Bizottsághoz több képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatban, ennek hatására 12 képviselő egészítette ki utólag a nyilatkozatát, így például Semjén Zsolt vagy Budai Gyula. 2024-ben pedig Fazekas Sándor egykori agrárminiszter hagyott ki nyilatkozatából egy 9 millió forintos osztalékkifizetést, amit szintén a K-monitor jelzése után javított. Fazekas egyúttal javította azt is, hogy összesen 2,1 forint készpénzt vallott be korábban 2,1 millió forint helyett.

A vagyonnyilatkozati rendszert a Tisza egy június 23-án elfogadott törvénycsomaggal alakította át: a kötelezettek köre, a benyújtás módja, a tartalom és az ellenőrzési-szankcionálási rendszer is változott. Így a legközelebbi vagyonnyilatkozatokban már nem jövedelmi sávokat, hanem a konkrét összegeket kell majd megadni a jövedelmeknél, és az ajándékokat is fel kell tüntetni, továbbá megszűnik az a lehetőség is, hogy a képviselő kihagyhatja a bevallásból azt az ingatlant, amiben lakik. További változás, hogy már az Integritás Hatóság is ellenőrizheti a nyilatkozatokat, és a Hatóság önállóan is indíthat vagyonnyilatkozati eljárást.

A büntető-törvénykönyv módosításával valódi retorziót rendeltek a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértéséhez. Bár továbbra is lesz lehetőség a hibás vagy hiányos nyilatkozatok helyesbítésére, aki a hiánypótlást elmulasztja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki pedig eltitkolja tényleges vagyoni helyzetét az eljárás során, két évet kaphat.

(Címlapi kép: Németh Dániel/444)