Mit jelent, hogy 4,7 százalékra nőtt augusztusban a munkanélküliség? És ez tényleg a Tisza-kormány hibája? Gazdasági elemzővel néztünk az ellenzéki politikusok vészjósló állításai mögé.

Tízéves csúcson van. Hat éve nem volt olyan magas, mint az idei nyári időszakban. Magasabb, mint a koronavírus-járvány alatt volt – ilyen állítások röpködtek az elmúlt hetekben ellenzéki politikusok körében a magyar munkanélküliségi adatokról.

Szalai Piroska és Czirbus Gábor fideszes országgyűlési képviselőktől, Orbán Balázs fideszes európai parlamenti képviselőtől és Dúró Dórától, a Mi Hazánk képviselőjétől is láttunk a munkanélküliség miatt aggódó megszólalásokat. Dúró és Czirbus nyíltan utaltak is arra, hogy a fejleményt szerintük a „kőprofi” Tisza-kormánynak köszönhetjük.

A sajtó is megkongatta a vészharangot: tízéves csúcshoz közelítő munkanélküliségi adatokról cikkezett, emellett egyes cikkek vészjósló munkaerőpiaci jelekről és riasztó képről írtak a munkanélküliségi adatok kapcsán.

Cikkünkben megnézzük, mi igaz ezekből az állításokból, Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője segítségével pedig végigvesszük, minek köszönhető a megnövekedett munkanélküliség, mennyire súlyosak valójában a jelenlegi adatok, és a növekedés mennyiben függ össze a 2026-os kormányváltással.

Legfontosabb megállapításaink röviden:

Mennyi munkanélküli van most?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) havi szinten közli a munkaerőpiacra vonatkozó mutatókat, köztük a munkanélküliek számát és a munkanélküliségi ráta alakulását. A munkanélküliségi ráta a KSH definíciója szerint a munkanélküliek gazdaságilag aktívakhoz viszonyított aránya (gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt). A rátára vonatkozóan háromhavi mozgóátlagot is közöl a KSH, de ez módszertani okokból nem pontosan egyezik meg a havi adatok átlagával. A mozgóátlag mutató is havonta frissül.

A KSH legfrissebb adatai szerint a munkanélküliségi ráta 4,7 százalék volt augusztusban, ez körülbelül 229 ezer munkanélkülit jelent. A munkanélküliek aránya az aktív korú népességben január óta 4,3 és 4,8 százalék között mozgott, és május óta van újra emelkedőben.

A tendencia még tisztábban rajzolódik ki, ha a munkanélküliségi adatokat háromhavi mozgóátlagban nézzük idén év eleje óta. A munkanélküliségi ráta a 2026. június-augusztusi háromhavi időszakban 4,8 százalékra nőtt a március-májusi időszak 4,3 százalékához képest.

A cikkünk elején bemutatott politikusi állítások gyors ellenőrzéséhez azonban a 15-74 éves korosztály gazdasági aktivitására vonatkozó KSH-adatok alapján azt kell megvizsgálnunk, hogyan alakult a munkanélküliségi ráta Magyarországon az elmúlt hat, illetve tíz évben.

Hat- vagy tízéves csúcs?

Három, a nyilvánosságban megjelent állítással találkoztunk a friss munkanélküliségi adatokra vonatkozóan.

Dúró Dóra kifejezetten a háromhavi munkanélküliségi mutatót hasonlította a koronavírus-járvány alatti csúcshoz. Azt mondta, a háromhavi munkanélküliségi mutató most magasabb, mint a koronavírus-járvány alatti csúcson volt.

Ezt alátámasztják a KSH adatai: a 2026. június-augusztusi 4,8 százalékos munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal meghaladja a Covid időszakának legmagasabb rátáját, ami a 2020. május–júliusi 4,7 százalékos érték volt.

Az adatokból azonban az is látszik, hogy nem a június-augusztusi ráta volt az első olyan érték, amely meghaladta a Covid alatt mért legmagasabb háromhavi átlagot.

A 2025. december és 2026. februári időszakot felölelő háromhavi ráta 4,9 százalék volt, vagyis a Covid alatt mért 4,7 százalékos maximumnál és a legújabban közölt 4,8 százalékos értéknél is magasabb volt.

Ez a 4,9 százalékos adat a 2025. december-2026. februári időszakból pedig rögtön ellentmond Orbán Balázs állításának, miszerint hat éve nem volt olyan magas a munkanélküliség, mint az idei nyári időszakban.

A havi munkanélküliségi adatok alapján az is elmondható, hogy a Covid időszakában volt olyan hónap, amelyben a munkanélküliségi ráta meghaladta az idén augusztusban mért 4,7 százalékos értéket. 2020 júniusában 4,9 százalék volt a ráta, ami 0,2 százalékponttal magasabb az idén augusztusban mért 4,7 százalékos rátánál. A 2020. májusi ráta pedig megegyezik az idén augusztusban mért értékkel.

Szalai Piroska úgy fogalmazott, a munkanélküliség „tízéves csúcson van”, Czirbus Gábor pedig úgy, hogy a tízéves csúcs „közelében van”.

Ha a KSH adatai alapján 2016 januárjáig visszamenőleg megnézzük a háromhavi mozgóátlagokat, valóban az látszik, hogy a 2026. június-augusztusi 4,8 százalékos érték az elmúlt tíz év magasabb értékei közé tartozik.

Ugyanakkor, 2025 decembere és 2026 februárja között 4,9 százalékra emelkedett a mutató, amit a legfrissebb adat ugyan megközelít, de nem ér el.

A munkanélküliségi ráta 2016 elején magasabb volt, majd csökkent, és 2016. május-júliusban érte el a 4,8 százalékos szintet, ami után további csökkenés következett, és 4,8 százaléknál magasabb munkanélküliséget egészen a 2025. december és 2026. február közötti három havi átalgig nem mértek.

A 2025. végi-2026. eleji 4,9 százalékos csúcs még az idei kormányváltás előtti időszakban dőlt meg, ami gyengíti Czirbus állítását, miszerint a magas munkanélküliség a Tisza-kormánynak köszönhető.

Vészjósló jelek és riasztó kép a munkaerőpiacon?

Lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője értékelte a jelenlegi munkanélküliségi és munkaerőpiaci helyzet.

Virovácz arról beszélt a Lakmusznak, hogy bár a munkaerőpiac gyengült a pár évvel ezelőtti állapotához képest, a helyzet nem nevezhető súlyosnak.

A jelenlegi helyzetet a 2019 és 2022 nyári munkaerőpiaci csúcsidőszakkal hasonlította össze. Ekkor a munkanélküliségi ráta alacsonyan, az üres álláshelyek aránya pedig magasan állt, a munkavállalók kedvező helyzetben voltak, a vállalatok pedig nehezen találtak embert a betöltetlen állásokra.

„Ezt hívjuk úgy, hogy feszes a munkaerőpiac, egész egyszerűen a munkavállalók vannak jó pozícióban, nem fogják őket kirúgni, mert nem is nagyon lehet őket pótolni” – fogalmazott Virovácz.

A csúcsidőszakokhoz mérten valóban nőtt a munkanélküliség, és jelenleg kevésbé feszes a munkaerőpiac.

A KSH adatai szerint 2019 és 2022 nyári időszakában a háromhavi munkanélküliségi mutatók mintegy 1,5 százalékponttal jártak az idei legfrissebb nyári adat alatt: a 2019. május-júliusi és a 2019. június-augusztusi háromhavi adat egyaránt 3,3 százalék volt. 2022 ugyanezen időszakaiban 3,3 százalék és 3,4 százalék volt a munkanélküliségi ráta.

Virovácz ugyanakkor azt mondta, önmagában a munkanélküliségi ráta jelenlegi szintjével nem indokolt riogatni. Bár a mutató magasabb a korábbinál, makrogazdasági szempontból továbbra is elfogadhatónak tartja. Kiemelte, hogy Magyarország továbbra is az Európai Unió élmezőnyében van munkaerőpiaci szempontból, a munkanélküliségi arányszám az EU-átlag alatt van.

Az Eurostat 2026. augusztusi munkanélküliségi adataiból az látszik, hogy a friss magyar adat valóban az uniós átlag alatt van. Az EU-átlag 6,1 százalék, ami 1,4 százalékponttal magasabb a magyar rátánál. A 4,7 százalékos magyar munkanélküliségi rátánál összesen 9 országban volt alacsonyabb a mutató, köztük Csehországban (3,2 százalék), Lengyelországban (3,4 százalék) vagy Németországban (4 százalék).

Idén augusztusban Csehországban volt a legalacsonyabb a munkanélküliek aránya, a legmagasabb pedig Spanyolországban, ahol 10 százalék volt a ráta.

Korai a Tisza-kormányra fogni

A friss munkanélküliségi adatokat több ellenzéki politikus az áprilisi kormányváltással és a Tisza-kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek hiányával kötötte össze.

Virovácz szerint néhány hónap statisztikájából nem lehet ilyen következtetést levonni. Kiemelte, hogy a munkaerőpiaci adatok értelmezésénél fontos figyelembe venni a demográfiai és szezonális folyamatokat is. Azt is hangsúlyozta, hogy a munkanélküliek száma már februárban, a kormányváltás előtt a mostanihoz hasonló szinten állt.

Virovácz szerint a munkaerőpiac késéssel követi a gazdasági változásokat, és nem azonnal reagál rájuk, a Tisza-kormány mostani intézkedéseinek munkaerőpiaci hatásai nem azonnal, hanem nagyjából egy-két éves időtávon jelentkezhetnek. A munkaerőpiac késleltetett alkalmazkodása a kedvező változásokra is igaz, például gazdasági fellendülés esetén a GDP növekedése hamarabb megindul, mint ahogyan a munkaerőpiaci mutatókban megjelenik a javulás – magyarázta.

„Itt hosszú távú munkaerőpiaci folyamatok érnek be, a döntések, amiket a vállalatok most hoznak, négy éve formálódó hatásoknak az eredményei. Szépen lassan kúszva jönnek ezek a változások, nem sokkszerűen. Az adatokból sem az látszik, hogy nem történt semmi az elmúlt négy évben, az elmúlt pár hónapban meg óriási léptékkel változik a helyzet”

– mondta Virovácz.

Akkor mi változott?

Virovácz Péter arról beszélt a Lakmusznak, hogy a munkanélküliségi számok emelkedése több éve húzódó folyamat, ami a korábbi tartós gazdasági stagnálás, az emelkedő bérköltségek és a globális bizonytalanság együttes hatásával magyarázható.

Virovácz szerint a jelenlegi munkanélküliségi adatok hátterében elsősorban 2022 harmadik negyedéve és 2026 első negyedéve között tapasztalt gazdasági stagnálás áll. A gazdaság elmúlt három és fél éves állapota ahhoz vezetett, hogy a vállalatok visszafogták a létszámbővítést.

„Önmagában az, hogy négy éven keresztül a gazdaság nem tudott kimászni ebből a tetszhalott állapotból hozta azt magával, hogy nem igazán bővítettek a cégek”

– fogalmazott Virovácz.

A gazdasági stagnálás mellett Virovácz szerint a bérköltségek emelkedése is hozzájárult a létszámbővítés visszafogásához.

Ideális esetben a vállalatok a hatékonyságjavulásból származó többlet egy részét fordítják a munkavállalók bérfejlesztésére, azonban a magyar gazdaságpolitika eddig éppen fordított logikát követett, előírta a minimálbér emelését, és ehhez várt hatékonyságjavulást a cégektől. Virovácz szerint a bérköltségek drasztikus növekedése éppen a fejlesztésektől és beruházásoktól vehet el forrásokat, megnehezítve a hatékonyabb működést. „Az elmúlt években a minimálbér-emelés az nagyon-nagyon túlmutatott azon, amit a magyar gazdaság képes kitermelni magából hatékonyságnövelés címszóval” – fogalmazott az elemző.

Emellett, Virovácz szerint a nemzetközi gazdasági hatások is nehezítették a vállalatok helyzetét. A megugrott energiaárakat, a német gazdaság stagnálását és a nemzetközi konfliktusokat említette példaként, mint globális gazdasági bizonytalanságot okozó tényezők.

Virovácz a vállalatok gazdasági helyzethez való alkalmazkodását lopakodó leépítésekkel és munkaerő-tartalékolással írta le.

Szerinte a vállalatok nem nagy létszámcsökkentésbe kezdtek, hanem a megüresedő álláshelyekre (például egy nyugdíjba vonuló munkavállaló után) sokszor nem vettek fel új alkalmazottat, így visszafogva a munkaerő-költségeket.

A meglévő munkavállalóikhoz azonban a gazdasági stagnálás és az emelkedő költségek mellett is ragaszkodtak a vállalatok, a 2019 és 2022 nyarán tapasztalt munkaerőhiány miatt ugyanis attól tartottak, hogy egy esetleges gazdasági fellendüléssel a munkaerő is drágább lenne, vagy nem is találnának új alkalmazottakat. Más vállalatok akkor is megtartották az alkalmazottaikat, ha kevesebb munkaerő is elegendő lett volna.

A megüresedő álláshelyek betöltésének elmaradása Virovácz szerint a foglalkoztatotti létszám fokozatos lemorzsolódásához vezetett a 2023 végén látott csúcshoz képest.

A KSH foglalkoztatottakra vonatkozó adataiból is az látszik, hogy a foglalkoztatottak száma a 2023 szeptember-novembere óta kisebb fluktuációkkal összességében csökkent. A 2023. szeptember és november közötti időszakban 4 millió 727 ezer foglalkoztatott volt, a legfrissebb június-augusztusi háromhavi adat szerint azonban 4 millió 655 ezerre csökkent a számuk.

A statisztikákat követőknek meglepő lehet, hogy a foglalkoztatottak számának csökkenése nem látszódik a foglalkoztatási arány változásában. Ez a mutató ugyanis már évek óta 74-75 százalékos szinten van (augusztusban 75,4 százalék volt). Virovácz szerint ez a demográfiai adatokkal magyarázható, Magyarországon ugyanis a munkaképes népesség létszáma csökken.

A KSH adataiból az látszik, hogy a munkaképes korú (15-74 éves) népesség 180 ezer fővel csökkent 2022 júniusa óta.

(Címlapi kép: FIONA JACKSON-DOWNES/Cultura Creative via AFP)