A fideszes Szalai Piroska szerint majdnem mindenkit lehagytunk gazdasági növekedésben, Magyar Péter szerint a legrosszabbak voltunk Közép-Európában. Mi az igazság?

Október 13-án Szalai Piroska fideszes országgyűlési képviselő a Kossuth Rádió Felkelő című műsorában az ország gazdasági helyzetéről és az Orbán-kormányok gazdasági teljesítményéről beszélt. A politikus a parlamentben és Facebook-oldalán is előszeretettel közöl statisztikai adatokat és gazdasági mutatókat – több esetben pontatlanul, ahogy azt már több cikkben kimutattuk. Most Szalai magyar gazdasági növekedésről tett állításait járjuk körbe az Eurostat GDP-adatai alapján.

Szalai a magyar gazdasági növekedést azután kezdte az EU-átlaghoz és más országok teljesítményéhez hasonlítani, hogy a riporter felvetette, hogy a Fidesz-kormány alatti utolsó években a növekedés befagyott.

„A növekedés úgy fagyott be, hogy a mi növekedésünk az utolsó négy esztendőben is jóval nagyobb, mint az európai uniós átlag”

– kezdte a válaszát Szalai, majd arról beszélt, hogy miközben 2004 és 2010 között uniós összehasonlításban gyenge növekedési adatokat produkált Magyarország,

„2010 és 2024-2025 között olyan pályát sikerült futnunk, ami duplája, mint az uniós átlag növekedésben. Nálunk csak Lengyelország tudott nagyobbat növekedni. A cseheknél is jobbak voltunk, a V4-ek országainál, mindenkinél jobbak voltunk. ”

Ezután visszatért az utolsó négyéves időszakra, amiről azt mondta, stagnálásnak nevezhető,

„akkor, amikor egész Németország és mindenki a mínuszokat hozta, a csehektől kezdve”.

Az Eurostat GDP-adatai alapján elmondható:

nem igaz, hogy az elmúlt négy évben nagyobb volt a magyar gazdasági növekedés, mint az EU-átlag. 2010 és 2025 között a V4-ek közül valóban csak a lengyel növekedés volt nagyobb a magyarnál, de Közép-Európából további négy ország előz minket.

Az elmúlt négy év

Az utolsó négy év magyar gazdasági növekedéséről Szalai Piroska azt mondta, jóval nagyobb volt, mint az EU-átlag. Hozzátette, hogy ebben az időszakban Németország és Csehország mínuszokat hozott.

Az Eurostat adataiból az derül ki, hogy 2021 és 2025 között a magyar GDP évről évre csak kis mértékben növekedett, az összesített növekedés így, 4,8 százalékos lett a 2021-es értékhez viszonyítva.

Ugyanezen időszak alatt az átlagos gazdasági növekedés az EU-ban magasabb, 6,8 százalékos volt.

A Szalai által kiemelt „mínuszokat hozó” országok közül Csehországban még magasabb is volt az összesített gazdasági növekedés, mint nálunk (pont az EU-átlaggal megegyező 6,8 százalék).

Szintén nagyobb mértékben emelkedett a magyarnál a horvát, a lengyel, a bolgár, a litván, a román, a szlovén és a szlovák gazdaság.

Németország valóban gyengébben teljesített, ott négy év alatt alig több mint 1 százalékkal nőtt a gazdaság, de ha a négy évet egyben nézzük, akkor az azért nem igaz, hogy mínuszban van.

Szalai vs. Magyar

Összességében a 2010 és 2025 közötti időszakról azt mondta Szalai, hogy a magyar gazdasági növekedés duplája volt az EU-átlagnak, és csak Lengyelország tudott nálunk jobban növekedni, miközben a cseheknél, a V4-eknél és „mindenkinél” jobbak voltunk.

Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2025 között a magyar GDP 41,2 százalékkal nőtt, míg az EU átlagos növekedése 23,2 százalék volt. Vagyis az adatok igazolják azt, hogy a magyar GDP-növekedés jelentősen meghaladta az EU-átlagot, annak 1,8-szorosa volt, tehát a dupláját azért nem éri el.

A fenti ábrán az is látszik, hogy Csehországnál valóban jobban teljesítettünk ezen az időtávon, ahogy Szlovákiánál is, Lengyelország gazdasága viszont bőven többet növekedett. Tehát az igaz, hogy a V4-országok közül csak Lengyelország végzett előttünk ebben a mutatóban.

Ugyanakkor előttünk van még négy ország a tágabb közép-európai régióból: Litvánia, Románia, Észtország, és Lettország is nagyobb növekedést produkált, Bulgária pedig körülbelül ugyanakkorát, mint Magyarország.

Júniusban Magyar Péter túlozta el, mennyire rosszul ment a gazdaság a Fidesz kormányzása alatt, amikor azt mondta a parlamentben, hogy 2010 óta Magyarországon nőtt a legkevésbé a gazdaság egész Közép-Európában. Akkor azt írtuk, hogy az adatok ezt nem igazolják: kevésbé nőtt a gazdaság Szlovákiában, Szlovéniában, Csehországban és Horvátországban is.

(Címlapi kép: Németh Dániel/444)