A Tisza nemrég módosított a vagyonnyilatkozati szabályokon, pedig Hargitai János szerint a magyar rendszer eddig is az egyik legszigorúbb volt a világon. Valóban így lenne?

Június 23-án fogadta el a parlament Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes törvénymódosító csomagját, ami a kormány szerint lehetővé teszi az uniós pénzek hazahozatalát. A módosítás egyebek mellett a vagyonnyilatkozat-tételi szabályokon is módosított, ugyanakkor a parlamenti vitában a Fidesz-KDNP több képviselője amellett érvelt, hogy a magyar vagyonnyilatkozati rendszer eddig is kiemelkedően szigorú volt. A KDNP-s Hargitai János egyenesen „a világ egyik legszigorúbbjának” nevezte az eddigi magyar rendszert.

Igaza van Hargitainak?

Bár a vagyonnyilatkozati rendszer „szigorúsága” nem egy egzakt kategória, azt biztosan állíthatjuk, hogy a Fidesz-kormány 2022-ben jelentősen enyhített a magyar szabályozáson, egy nemzetközi összehasonlítás pedig az európai országok alsó harmadába helyezte Magyarországot a vagyonnyilatkozatok nyilvánossága alapján.

Milyen volt az eddigi rendszer?

Magyarországon a parlamenti képviselőknek és az állami vezetőknek az országgyűlési törvény, az önkormányzati képviselőknek az önkormányzati törvény, egyes államigazgatási dolgozóknak pedig a vagyonnyilatkozati törvény alapján kell vagyonnyilatkozatot tenniük.

A Tisza mostani módosítása előtt legutóbb a Fidesz-kormány alakította át a rendszert. 2022 júniusában az EP-képviselőkre érvényes szabályokhoz nagyon hasonlókat vezettek be a parlamenti képviselőkre és az állami vezetőkre, ami a K-Monitor elemzése szerint teljesen kiüresítette a vagyonnyilatkozatokat. Néhány hónappal később, 2022 októberében „visszaszigorították” a rendszert, de az így is több ponton enyhült a június előtti szabályokhoz képest.

A K-Monitor szerint a legfontosabb változások a következők voltak:

Ezt a rendszert szigorította a Tisza a mostani törvénycsomaggal, és erről mondta azt Hargitai János, hogy már eleve az egyik legszigorúbb volt a világon.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint ez egy „jól hangzó politikai lózung”, ami összekeveri a mennyiséget a minőséggel.

„Vitathatatlan, hogy Magyarországon eddig is sokan tettek vagyonnyilatkozatot, a kisvárosi képviselőktől az ügyészeken, bírókon, minisztériumi középvezetőkön át egészen az uniós források elosztásában dolgozó beosztottakig. Csakhogy ezeknek a nyilatkozatoknak túlnyomó többségét soha senki nem olvasta el”

– mondta a Lakmusz kérdésére Ligeti.

Problémaként említette, hogy például a közszolgálatban álló személyek zárt borítékban nyilatkoztak, és az előzőt mindig visszakapták. A hivatali jogviszony megszűnésével tehát visszamenőleg sehogyan sem lehetett ellenőrizni őket. Ide tartoztak az ügyészségi vagy adó- és vámhatósági dolgozók, így például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetői.

Léderer Sándor, a K-Monitor társalapítója és ügyvezető igazgatója megkeresésünkre átláthatósági és ellenőrzési szempontból bírálta az eddigi rendszert: bár viszonylag részletes és átfogó bevallásokat kellett tenni jövedelmekről, vagyonról és érdekeltségekről, azokat rendszeresen és automatikusan semmilyen intézmény nem ellenőrizte, ezért Léderer szerint a rendszer valójában nem volt szigorú. Az ellenőrzés mellett a szankciók is hiányoztak, mint Léderer fogalmazott,

„lényegében semmi nem történt, ha valaki azután javított valamit a nyilatkozatában, hogy valaki rámutatott, hogy az hibás vagy nem teljes.”

Nemzetközi összehasonlítások

Olyan felmérést nem találtunk, ami kifejezetten a szigorúság szempontjából vetné össze a világ összes vagyonnyilatkozati rendszerét. Az ENSZ Korrupció elleni Egyezményének (UNCAC) érvényesítéséért dolgozó civil koalíció a Global Data Barometerrel együttműködve 33 európai országot értékelt 2025 júliusi jelentésében. A közzétételi időpontból következik, hogy a jelentés megállapításai a Fidesz által bevezetett 2022-es vagyonnyilatkozati rendszerre vonatkoznak.

A koalíció indexe azt méri, hogy az adott ország vagyonnyilatkozati rendszere mennyire biztosítja a nyilatkozatok nyilvánosságát a szabályozás és a gyakorlati hozzáférhetőség szintjén. Az országok pontszámai úgy álltak össze, hogy a koalíció egységes kérdőívét minden országból egy helyi civil szervezet töltötte ki, Magyarországról a K-Monitor.

Magyarország a megszerezhető 100-ból 37,3 pontot kapott összesített eredményként, ezzel a 33 ország közül a 24. helyre, az utolsó harmadba kerültünk.

A régiós országok zöme magasabb pontszámot ért el, Szlovákia (39,2), Románia (64,3) és Ukrajna is jobban teljesített Magyarországnál. Ukrajna 81,4 pontos eredményével az első helyen végzett.

Az eredményeket a két alindikátorra, a szabályozásra és a gyakorlati hozzáférhetőségre lebontva is meg lehet nézni. Magyarország előbbire 100-ból 45, utóbbira 100-ból 29,7 pontot kapott, így jött ki a 37,3 pontos átlag. A két alindikátorra külön-külön is igaz, hogy a 33-as mezőny utolsó harmadában helyezkedünk el.

A részletes adatbázisból kiderül, hogy a szabályozási kérdéseknél a magyar rendszer pontokat veszített például azért, mert 2022 óta az ajándékokat már nem kellett feltüntetni a vagyonnyilatkozatokon, de azért is, mert a nyilatkozatokat nem kell azonnal, az éves bevallási ciklusokon belül is frissíteni, ha az adatokban változás következik be, még akkor sem, ha a változás összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel.

A hozzáférhetőségi kategóriában azért kaptunk nagyon alacsony pontszámot, mert bár a magyar vagyonnyilatkozatokat online közzéteszik, az adatokat az eddigi rendszerben nehéz volt átlátni, és nehéz volt a dokumentumokban keresni.

A 2026. január és május között tett képviselői nyilatkozatok például kereshető formában csak egy több mint kétezer oldalas fájlban szerepelnek a parlament honlapján. Az épp aktuális ciklusban mandátummal rendelkező képviselők oldalán külön-külön is elérhetők az egyes képviselők vagyonnyilatkozatai, ezeket viszont kézzel írott formában töltik fel, így a dokumentumokon belül keresni sem lehet. Mindez megnehezíti a nyilatkozatok évek közötti összehasonlítását.

Az UNCAC koalíció adatbázisa szerint ezzel szemben Romániában például az Országos Integritási Ügynökség oldalán az összes tisztségviselő vagyonnyilatkozata elérhető, és 2024 óta elektronikusan, géppel olvasható formátumban kell nyilatkozni. A régióból ugyanakkor Csehország egyáltalán nem kapott pontot a hozzáférhetőségre, mert a vagyonnyilatkozatokhoz csak külön adatigényléssel lehet hozzájutni.

Országok közötti rangsort nem állít fel, de a 2022 utáni magyar vagyonnyilatkozati rendszer értékelésére használható az Európai Parlament megrendelésére készített, 2023 májusában közzétett összehasonlító elemzés is. Ez a tanulmány a parlamenti képviselőkre és az uniós tagállamokra koncentrál.

Az összehasonlítás a magyar szabályozást tartalmi szempontból meglehetősen átfogónak mutatta, de nem a legszigorúbbnak az EU-s országok között.

A 2022-es szabályok szerint a magyar képviselőknek nyilatkozniuk kellett:

Az egyetlen hiányzó elem az EP-tanulmány összesítő táblázata szerint az ajándékok bevallása volt.

Vannak olyan uniós országok, ahol a fentebb felsorolt összes elem mellett még az ajándékoknak is szerepelniük kell a vagyonnyilatkozatban. Ilyen Bulgária, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Portugália és Szlovákia. A részvényekre, megtakarításokra, tartozásokra és ajándékokra több esetben alsó limit vonatkozik, de például a francia rendszer biztosan kiterjedtebb a 2022 és 2026 közötti magyarnál, ugyanis tartalmazza a magyar bevallás minden elemét, nincs benne kivétel a lakócélra használt ingatlanra, és a 150 eurót meghaladó értékű ajándékokat is lefedi.

Az elemzés az alapján is összehasonlítja az országokat, hogy milyen szerv ellenőrizheti a képviselők nyilatkozatait, illetve szankcionálhatja a hibákat. Kilenc országnál parlamenti testület feladata az ellenőrzés, 13-nál pedig a szankcionálás van a parlament kezében. Magyarországon a 2022-es szabályok alapján mindkét feladat a parlament mentelmi bizottságánál volt. A szabályozás úgy szólt, hogy ha a képviselő a mentelmi bizottság elnökének felhívására öt napon belül kijavítja a vagyonnyilatkozatát, nem indul vele szemben eljárás. Ha az eljárás lefolyik, de a bizottság szerint a képviselő nem szándékosan mulasztott, nincs retorzió. Ha szándékos mulasztás volt, a bizottság elnöke kezdeményezhette az összeférhetetlenség megállapítását az országgyűlésnél.

Ezzel szemben az EP-elemzés szerint vannak olyan országok, ahol a parlamenttől független, külső hatóságra bízzák a képviselők nyilatkozatainak ellenőrzését. Franciaországban a Közélet Átláthatóságáért Felelős Főhatóságnál (HATVP) van a feladat, de az HATVP bevonhatja például az adóhatóságot is az ellenőrzésbe. Ha a hatóság a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályszegést talál, az ügyet átadja az ügyészségnek, és a legsúlyosabb vagyonnyilatkozati csalásokért mandátumvesztés mellett szabadságvesztés is járhat.

Miben hoz újat a Tisza módosítása?

A június 23-án elfogadott törvénycsomaggal a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre, a nyilatkozat benyújtásának módja, a tartalom és a sokat kritizált ellenőrzési és szankcionálási rendszer is változik.

Léderer Sándor szerint a módosítások jó irányba mutatnak, és előrelépést jelentenek az eddigi rendszerhez képest. Pozitívnak értékelte a kiterjesztett adattartalmat, az elektronikussá válást, valamint az Integritás Hatóság kibővült, valódi ellenőrzési és büntetési feladatkörét. Kritikaként fogalmazta meg az úgynevezett dinamikus nyilatkozattétel hiányát a politikusoknál, vagyis azt, hogy továbbra sem kell egyből bejelenteni a jelentősebb jövedelmi vagy érdekeltségi változásokat.

Ligeti Miklós is kiemelte, hogy a módosításokkal érdemben szigorodik a hazai vagyonnyilatkozati rendszer, és a korábban civilek által megfogalmazott kritikákból többet megvalósulni lát.

Ligeti a valódi ellenőrzést emelte ki, szerinte ennek köszönhetően a jövőben kibuknak majd az adózott jövedelemmel nem arányos gazdagodások esetei. Ugyanakkor hozzátette, hogy bizonyos pontokon még bátrabb lehetett volna a módosítás. Szerinte a hozzátartozói nyilatkozatokat is nyilvánosságra kellene hozni, és mivel továbbra is csak az adóköteles jövedelemről kell nyilatkozni, a politikusok egyéb bevételi forrásai, például a mezőgazdasági támogatások, a biztosítási kötvény alapján járó jövedelmek vagy a tiszteletdíjak továbbra is rejtve maradhatnak.

(Címlapi foró: Németh Dániel/444)