Frissítették a statisztikát, ami alapján Magyar Péter az EU legszegényebb országának szokta nevezni Magyarországot
2026. június 18. 14:33
Lettországgal holtversenyben sereghajtó lett Magyarország, így újra megfelel az Eurostat fogyasztási adatainak Magyar Péter kedvenc szegénységi mantrája.
Magyar Péter kommunikációjának 2024 nyara óta visszatérő eleme az az állítás, hogy Magyarország az EU legszegényebb országa. Elhangzott 2024. október 23-i beszédében, 2025-ös újévi beszédében és 2025. március 15-i beszédében, és miniszterelnökként is többször felemlegette a parlamentben is.
Magyar valószínűsíthetően az Eurostat által mért tényleges egyéni fogyasztás mutatóra alapozza ezt az állítását. Ezt erősíti, hogy Kármán András tiszás pénzügyminiszter június elsején azt mondta egy országgyűlési felszólalásában, hogy az életszínvonal alakulását a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP mellett az egy főre jutó fogyasztás mutatja meg legvilágosabban. Ez utóbbi adat az elérhető legszélesebb fogyasztási mutató, így előszeretettel használják az országok relatív jólétének összehasonlítására.
Az egy főre jutó tényleges, vásárlóerő-paritáson mért fogyasztásból eddig 2024-es volt a legfrissebb adat, és aszerint Magyarország nem állt az utolsó helyen, ugyanis megelőzte Lettországot, Bulgáriával pedig holtversenyben szerepelt. Viszont 2026. június 17-én frissítették a vonatkozó adatsort a 2025-ös adatokkal az Eurostat felületén, ahogy arról a 444 is beszámolt.
A friss adatsor azt mutatja, hogy Lettországgal holtversenyben Magyarországon fogyasztanak a legkevesebbet az EU-ban.
Magyarország és Lettország az utolsó helyen állva az uniós átlag 73 százalékának megfelelő fogyasztási szinttel rendelkeztek 2025-ben.
Szintén relatíve alacsony a 2025-ös fogyasztási szint
- Észtországban (74 százalék),
- Bulgáriában (77 százalék)
- és Szlovákiában (77 százalék).
Jóval az átlag fölött van
- Németországban (120 százalék),
- Hollandiában (119 százalék),
- és Ausztriában is (113 százalék).
Szlovákia 4, Csehország 6, Lengyelország 15 százalékponttal előzi Magyarországot
Ha az elmúlt évek változásaira tekintünk, azt láthatjuk, hogy Magyarországon a fogyasztás mértéke 2015 óta szinte folyamatosan emelkedett, de a kiindulása szint és más tagállamok gyorsabb emelkedése miatt 2015 óta többször a legutolsó helyen vagy az utolsó helyek egyikén voltunk, minden évben a legrosszabbul teljesítő 5 ország között.
Románia 2017-ben előzött meg minket és azóta is gyorsabb a növekedése ebben a mutatóban.
A tényleges egyéni fogyasztás a háztartások által igénybe vett áruk és szolgáltatások összességét jelenti. Ide tartoznak a háztartások által megvásárolt fogyasztási cikkek és szolgáltatások, valamint a nonprofit szervezetek és az állam által az egyéni fogyasztás céljából nyújtott szolgáltatások (például egészségügyi és oktatási szolgáltatások). Ezért az is megjegyzendő, a relatíve alacsony magyar egyéni fogyasztási adatokhoz hozzájárulhat az is, hogy Magyarországon a háztartásoknak viszonylag sok megtakarításuk van.
Mindehhez hozzátartozik, hogy nem ez az egyetlen adat, amelyből a társadalmi jólétre és a szegénység mértékére vonatkozóan következtetéseket lehet levonni. Például ha a szegénység és társadalmi kireszketettség kockázatának kitettek arányát nézzük, abban Magyarország lényegesen jobban áll, az EU-átlagnál jobban teljesít. Igaz, a komplex szegénységi mutató egyik részadatát, a súlyos anyagi nélkülözésben élők arányát tekintve rosszabbul.
Érdekesség, hogy amikor az Eurostat tavaly először publikálta a 2024-es fogyasztási adatokat, Magyarország még az utolsó volt a listán, de később egy adatfrissítés következtében a lettek elé (és a bolgárok mellé) kerültünk, így elveszítettük sereghajtó pozíciónkat. A változást valószínűleg az magyarázta, hogy a nemzetközi összehasonlíthatóság kedvéért a fogyasztási szintet egy fiktív, statisztikai célokat szolgáló valutában, a PPS-ben adják meg, a nemzeti valuták átváltási árfolyamát pedig időszakosan aktualizálják.
Egyelőre a 2025-ös adatközlésnél is csak előzetes fogyasztási adat szerepel Magyarországnál, így előfordulhat, hogy a későbbi véglegesítés során megint változik majd a sorrend. Mindenesetre ha Magyar Péter megint előveszi kedvenc szegénységi mantráját, és kijelenti, hogy mi vagyunk az EU legszegényebb országa, akkor az egyéni fogyasztási statisztikát a jelenlegi adatok alapján használhatja az állítás igazolására.
(Címlapi kép forrása: Németh Dániel/444)
A szerzőről

Dezső Annamari
2024-től a Lakmusz gyakornoka, majd újságírója. Egyetemi tanulmányait az ELTE szociológia alapszakán, majd az ELTE kommunikáció- és médiatudomány mesterszakán végezte. Az Achilles Data nemzetközi oknyomozó újságíró program nyertes csapatának tagja.
Kövess minket!
Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!