Novák Előd szerint a pedofilokét, pedig a pedofil bűnelkövetők csak azért kerültek be az ítéletbe, mert az Orbán-kormány összemosta az ellenük való fellépést az LMBTQ tartalmak korlátozásával. A bíróság úgy látta, éppen a Fidesz törvénye fosztja meg a szülőket attól, hogy szabadon döntsenek gyerekeik neveléséről.

Április 21-én az Európai Unió Bírósága ítélet hozott a Magyarország és az Európai Bizottság közötti perben: kimondta, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot a 2021-es, „gyermekvédelmi törvénynek” nevezett módosító csomaggal.

A 25 paragrafusos csomag 11 törvényt módosított, például a gyermekvédelmi törvényt, a szabálysértési törvényt, a reklám- és médiatörvényt, illetve a köznevelési törvényt, abból a célból, hogy korlátozza a szexuális és nemi kisebbségek „megjelenítését vagy népszerűsítését”, a „szexualitás öncélú ábrázolását”, például az iskolákban, a médiában, a filmekben, a reklámokban és a könyvesboltokban. Ennek lett látványos következménye, hogy

Az Európai Bizottság még 2021-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a törvénycsomag elfogadása miatt, majd 2022 decemberében az EU Bíróságához fordult, hogy állapítsa meg az EU-s jogból eredő kötelezettségek megszegését. A perhez 26-ból 16 tagállami kormány csatlakozott az Európai Bizottság oldalán.

A 2026. áprilisi ítélet végül mindegyik bizottsági kifogásnak helyt adott. Az ítélet kötelező érvényű, vagyis a magyar kormánynak meg kell szüntetnie a jogsértést, az országgyűlésnek el kell törölnie az érintett jogszabályokat. Ha ez nem történik meg, annak automatikusan levonható pénzbírság lehet a következménye.

Az ítéletről a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk több politikusa félrevezető információkat közölt nyilvánosságra hozása óta. Mivel a júniusi Pride hónap és a közelgő Pride felvonulás apropóján ezek az állítások újra előkerülhetnek, ebben a cikkben összeszedjük az ítéletről terjesztett legfontosabb csúsztatásokat, és bemutatjuk, mit tartalmaz valójában a bíróság döntése.

A politikusi reakciók alapján az alábbi félrevezető állításokat azonosítottuk:

A Fidesz keverte bele a pedofilokat

Az ítéletben valóban megjelennek a pedofil bűnelkövetők, de fontos hangsúlyozni, hogy nem abban a részben, ami az LMBTQ tartalmak korlátozásával foglalkozik. A gyermekvédelmi salátatörvénynek volt egy olyan része, ami egy pedofil-nyilvántartást hozott létre, és az EU Bírósága azt mondta ki, hogy ennek a konkrét megvalósítása sérti a GDPR-t, az EU-s adatvédelmi rendeletet.

A nyilvántartás lényege, hogy a kiskorúak elleni szexuális bűncselekmény elkövetőinek személyes adatait az ügyfélkapun kérvényezés után bárki megismerheti, aki gyereket nevel. A bíróság nem magát a nyilvántartást kifogásolta, ugyanis kimondta, hogy az ilyen adatokhoz való hozzáférés bizonyos körülmények között jogszerű lehet.

Azért sérti a nyilvántartás a GDPR-t, mert a magyar jogszabályok nem határozzák meg elég pontosan, ki férhet hozzá a bűnelkövetők adataihoz, így a hozzáférésre jogosultak köre túl széles. Ráadásul a hozzáférés szükségességét és arányosságát nem vizsgálhatja felül az illetékes hatóság, maga a kérelmező dönt minderről, az adatvédelmi garanciákhoz pedig nincsenek meg a szükséges feltételek.

Az ítéletnek egyedül ez az LMBTQ közösséghez egyáltalán nem kapcsolódó része foglalkozik a pedofilokkal.

Ugyanakkor azzal, hogy a gyermekvédelmi törvény összekapcsolta a pedofiltémát az LMBTQ tartalmak korlátozásával, a nyilvánosságban kialakulhatott az a hamis kép, hogy az egész törvénycsomagot a „pedofilok jogaira hivatkozva” kaszálta el a bíróság.

A bíróság közleménye külön megjegyzi, hogy már a törvény címe megteremtette az LMBTQ emberek és a pedofil bűnelkövetők indokolatlan összekapcsolását, ami erősítheti a törvény egészéből következő megbélyegzést az LMBTQ kisebbséggel szemben.

Az ítéletnek az a része, ami a gyermekvédelmi törvény LMBTQ tartalmakat korlátozó rendelkezéseivel foglalkozik, már egyáltalán nem hivatkozik a pedofilokra, hanem azt mondja ki, hogy ezek a korlátozások ellentétesek

Az ítélet legsúlyosabb része, hogy megállapítja az EUSZ második cikkelyének megsértését. A második cikkely lényegében az EU egyik jogi és elvi fundamentuma, és így hangzik:

„Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartása értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.”

A második cikk megsértését az EU bírósága korábban soha nem állapított meg bírósági ítéletben. Az ítéletről szóló bírósági közlemény megfogalmazásában:

„a gyermekvédelmi törvény ellentétes az Unió – mint a pluralizmus társadalmában érvényesülő közös jogrend – saját identitásával.”

Népszerűsítés, megjelenítés és a szülők jogai

Szűcs Gábor és Orbán Balázs azt állította, az ítéletből az következik, hogy szinte semmilyen módon nem korlátozható a „genderideológia népszerűsítése”. Ezzel szemben az ítélet több helyen jelzi, hogy a tagállamok igenis korlátozhatják a kiskorúak hozzáférését különböző tartalmakhoz és információkhoz, azonban ezek során is tekintetbe kell venniük az EU alapértékeit. Ráadásul a törvény nemcsak az LMBTQ tartalmak népszerűsítését, hanem azok „megjelenítését” is ugyanúgy korlátozza, közvetkezésképp az ítélet nem önmagában a „népszerűsítést”, hanem a „megjelenítést” védi.

Az ítéletről szóló közlemény külön kitér arra, hogy a tagállamoknak van mérlegelési mozgásterük abban a kérdésben, hogy milyen tartalmak károsíthatják a kiskorúak fejlődését, és a gyermekek mindenek felett álló érdekére hivatkozva a szolgáltatásnyújtás szabadságát is korlátozhatják. Azonban a magyar gyermekvédelmi törvény a konkrét tartalmától függetlenül veszélyesként bélyegez meg mindent, amiben a homoszexualitás vagy a tanszneműség megjelenik, ezért diszkriminatív és sérti az EU Alapjogi Chartáját, illetve az EUSZ második cikkét.

Az ítélet szerint a nevelésre hivatkozva sem lehet korlátok nélkül olyan törvényeket hozni, amelyek nem összeegyeztethetők az EU alapértékeivel.

Így a szülő nevelési jogait nem biztosíthatja az, hogy az iskolában, a médiában, a szélesebb nyilvánosságban egyáltalán ne találkozhasson olyan véleményekkel, amelyekkel esetleg nem ért egyet.

A fideszes közlések alapján az a látszat keletkezik, hogy az ítélet vitatja a szülők elsődleges jogát a szexuális nevelésben – holott az ítélet nem azt mondja ki, hogy a szülő világnézeti neveléshez való joga nem prioritás az EU-jogban, hanem pont azt, hogy a magyar törvény korlátozza ezt a jogot az LMBTQ tartalmak elzárásával.

Idézünk az ítéletből:

„A szülők azon joga, hogy gyermekeik számára meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, nem értelmezhető annak általános igazolásaként, hogy egy tagállam nemen vagy szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést jelentő intézkedéseket hozhat azáltal, hogy a nyilvános szférában korlátozza az olyan tartalmak közzétételét, amelyek kizárólag azzal jellemezhetők, hogy a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsítik vagy jelenítik meg. Éppen ellenkezőleg, az ilyen közzétételi korlátozás megfoszthatja a szülőket attól, hogy szabadon megválasszák, hogy gyermekeik számára milyen nevelést biztosítsanak.”

Népszavazás erősítette meg?

Visszatérő állítás volt az ítélet után az is, hogy a törvényt megerősítette egy népszavazás, a 2022-es országgyűlési választással egy napon tartott referendum, ami négy kérdésből állt. Olyanokból, mint a

A beszámolókból azonban következetesen kimarad, hogy a 2022 áprilisában rendezett népszavazás hivatalos eredménye szerint érvénytelen lett, ugyanis egyik kérdésre sem adott le szavazatot a szavazásra jogosultak 50 százaléka. Mivel a Nemzeti Választási Iroda szerint 8 215 304 ember volt jogosult a szavazásra, csak 4 107 652 érvényes szavazat fölött beszélhetnénk érvényes népszavazásról, ennél azonban kérdésenként 200-250 ezerrel kevesebb érvényes szavazat érkezett.

A megerősítés csak abban az értelemben stimmel, hogy a kérdésekre érvényesen választ adók között 92,3 – 95,9 százalék között volt a kormány álláspontját támogató válaszok aránya a kormányt nem támogató válaszokhoz képest.

Ugyanakkor jelentős számban, kérdésenként mintegy 1,8 millióan szavaztak érvénytelenül, a többségük feltételezhetően az egész népszavazási folyamat és a gyermekvédelmi törvény elleni tiltakozásként.

Ezt a cikket a Prebunking at Scale projekt keretében írtuk, a European Fact-Checking Standards Network támogatásával.

(Címlapi illusztráció: Andrej Isakovic/AFP)