Vukics Ferenc egy BL-döntő utáni zavargásról készült fotóval illusztrálta a spanyol területre betörő migránsokról szóló posztját, a Neokohn gyarmatnak nevezte Ceutát, és a fideszes politikusok sem bontották ki az igazság minden részletét.

Egy héttel ezelőtt, július 30-án nagyjából egy nap leforgása alatt nagyságrendileg 60-70 ezer ember lépett be Marokkóból Spanyolország egyik észak-afrikai exklávéjába, Ceutába a tengeren és a határvédő kerítésen keresztül. A terület eddigi legnagyobb, legalább 67 halálos áldozattal járó migrációs krízise hamar véget is ért: a határsértők legtöbbje már visszatért Marokkóba.

Több magyar közéleti szereplő úgy értelmezte a ceutai helyzetet, mint egy újabb európai migrációs válság előjelét. Például Bohár Dániel Fidesz-közeli influencer három, egyenként 100 ezer megtekintés felett járó videót tett közzé a témában. A videók leírásában azt a kérdést tette fel, hogy „újabb migrációs hullám közeledik?”

Toroczkai László, a Mi Hazánk politikusa úgy fogalmazott, hogy a ceutai helyzet rávilágított arra, „miért kell a legtávolabb tartani a hatalomtól azokat az idióta európai balliberális-globalista politikusokat, akik állandóan meghívóleveleket küldözgetnek a betolakodóknak.” Azt is hozzátette, hogy a helyzetért a spanyol legfelsőbb bíróság a felelős, amely úgy határozott, hogy a Ceutába a tengeren keresztül betörő határsértőket nem lehet azonnal visszaküldeni Marokkóba.

Egyelőre biztos információ nincs arról, mi váltotta ki a hirtelen beáramlást, de a közösségi médiát már napokkal az esemény előtt elárasztották azok a bejegyzések, amelyek a marokkóiakat arra buzdították, hogy próbáljanak meg bejutni Ceutába – mondta Myriam Cherti, az Oxfordi Egyetem Migráció, Politika és Társadalom Központjának vezető kutatója az Euronewsnak. A bejegyzések gyakorlati információkat tartalmaztak arról, hogyan lehet átlépni a határt, és mit kell mondaniuk a migránsoknak ahhoz, hogy növeljék esélyeiket a tartózkodási engedély megszerzésére.

A Maldita spanyol tényellenőrző lap több olyan Facebook-csoportot azonosított, amelyben téves információk keringenek arról, hogy a spanyol kormány szívesen fogadja a bevándorlókat. Egész pontosan olyan üzenetek terjednek, amelyek valótlanul állítják, hogy a spanyol kormány szívesen fogadja azokat, „akiknek van szakmájuk”, hogy az Európai Bizottság menedékjogot biztosít „mindenkinek, aki Ceutába és Melillába lép be”, vagy hogy Spanyolország „bejelentette, hogy mindenkinek menedékjogot biztosít”. Ezek a megtévesztő üzenetek még több embert ösztönözhetnek arra, hogy illegálisan lépjék át a határt.

De a dezinformáció nemcsak a válság egyik lehetséges kiváltó oka volt, magukról a ceutai eseményekről is számos téves vagy félrevezető állítás terjedt. Cikkünkben ezek közül öt olyat mutatunk be, ami Magyarországra is eljutott.

1. A legfelsőbb bíróság ítélete

Gál Kinga fideszes EP-képviselő arról írt július 31-én, hogy a spanyol legfelsőbb bíróság ítéletét követően egyértelmű üzenet érkezett az illegális migránsok számára:

„Ússz át, Spanyolország nem küldhet vissza.”

A spanyol legfelsőbb bíróság június végén hozott ítélete kimondja, hogy a tengeren érkező migránsokat a hatóságok nem küldhetik vissza azonnal, mivel nem egy fizikai határon keresztül érkeztek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet őket kiutasítani.

„Ez csupán azt jelenti, hogy nem lehet őket a tengeren visszaküldeni, mert nem léptek át egy formális határt”

– nyilatkozta a CNN-nek Gemma Pinyol-Jiménez, az Instrategies migrációs politikáért és sokszínűségért felelős vezetője, a GRITIM–Pompeu Fabra Egyetem kutatója. Hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy ezek az emberek Ceutában maradhatnak, sőt a velük szemben alkalmazható eljárás nagyon rövid lehet, ami lehetővé teszi, hogy napokon belül kiutasítsák őket.

A legfelsőbb bíróság ítélete arra a kérdésre kereste a választ, hogy a spanyol bevándorlási törvény tizedik kiegészítő rendelkezése – amely a Ceutában és a másik észak-afrikai enklávéban, Melillában történő határon történő visszautasításra (pontosabban a belépés megakadályozására) vonatkozik – alkalmazható-e azokra is, akik tengeri úton próbálnak bejutni az országba.

Az ítélet megállapítja, hogy mivel a fent említett rendelkezés a kerítésekhez hasonló „határelemek” átlépésére vonatkozik, nem alkalmazható azokra, akik úszva kelnek át a határon, mivel ők nem lépnek át semmilyen fizikai akadályt. Ezért az úszva érkezőket nem lehet „azonnali visszatoloncolásnak” alávetni. Ehelyett a bevándorlási törvényben meghatározott visszatoloncolási eljárást kell megindítani az esetükben. Ezt az eljárást legfeljebb 72 órán belül le kell bonyolítani, ellenkező esetben az elfogott személyt ideiglenesen őrizetbe kell venni.

Spanyolország a tömeges átkelés után egyébként egy 500 méter hosszú védőgátat épített a Ceuta és Marokkó közötti tengeri határon. Így a jövőben már az ezen keresztül érkezőket is azonnal visszaküldhetik a bírósági ítéletnek megfelelően.

2. A migrációs paktum

Rétvári Bence KDNP-s politikus, a helyzettel kapcsolatban felvetette a kérdést: „Kerülhet migráns Ceutából Magyarországra?”. Hozzátette, hogy „a Tisza Párt által az Európai Parlamentben támogatott migrációs paktum alapján ez jogi lehetőség június 12. óta.”

Ahogy erről korábban is írtuk, Spanyolországot valóban migrációs nyomás alatt álló országként kategorizálta az Európai Bizottság, így a spanyol kormány igénybe veheti a migrációs paktum szolidaritási mechanizmusát, ami menedékkérők vagy menekültek áthelyezését is lehetővé teszi a tagállamok között. Azonban, még ha a spanyol kormány meg is próbálná használni a mechanizmust a most érkezőknél, a migrációs paktum szabályai értelmében a tagállamok pénzügyi hozzájárulással vagy más formájú segítségnyújtással is kiválthatják az áthelyezéseket. A Tisza-kormány többször kijelentette, hogy nem fognak menedékkérők átvételével részt venni a szolidaritási mechanizmusban.

3. Ceutában maradtak?

Vukics Ferenc, a Fidesz-közeli Patrióta elemzője augusztus 3-án arról írt Facebook-oldalán, hogy a spanyol hatóságok és baloldali szövetségeseik azt a hamis állítást terjesztik, miszerint a Ceutát ostromló több tízezer migráns többsége már hazatért.

A helyi hatóságok augusztus 3-án azt közölték, hogy körülbelül 73 500 ember már tényleg elhagyta Ceutát és visszatért Marokkóba, de legfeljebb ötezren még a spanyol területen maradtak, köztük 862 kiskorú. Augusztus 4-én Fernando Grande-Marlaska spanyol belügyminiszter pedig azt közölte, hogy múlt csütörtök óta 72 ezer migráns érkezett Ceutába, közülük 70 ezren már visszatértek Marokkóba. Pár nappal korábban az Európai Bizottság elnöke is arról beszélt, hogy az illegálisan érkezők túlnyomó többsége visszatért Marokkóba, és azt is hozzátette, hogy „a spanyol és marokkói hatóságok hatékony munkájának köszönhetően egyetlen személy sem jutott el Spanyolország szárazföldjére vagy az EU többi részébe.”

4. Máshol készült fotó

Vukics illusztrációként egy olyan képet csatolt a bejegyzéséhez, amin egy kukákat borogató tömeg látható. A fotó azonban nem Ceutában készült, hanem a franciaországi Toulouse-ban, a Paris Saint-Germain 2026. május 30-i Bajnokok Ligája-győzelmét követő zavargások során – derül ki egy akkoriban posztolt X-bejegyzésből.

5. Ceuta egy spanyol gyarmat?

A Neokohn.hu és közösségimédia-fiókja Spanyolország gyarmatának nevezte Ceutát, amikor arról írt, hogy „migránsok rohanják le az Izraelt gyarmatosítással vádoló spanyolok gyarmatát”.

Az állítást, miszerint Ceuta és Melilla spanyol gyarmatok – amint arról a spanyol tényellenőrző oldal, a Maldita is beszámolt –, több Izrael-párti X-fiók is terjesztette.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) azonban nem sorolja Ceutát és Melillát a dekolonizációra váró területek közé.

Az ENSZ Alapokmányának XI. fejezete szerint a nem szabadon kormányzott területek olyan területek, amelyek lakossága még nem érte el a teljes közigazgatási önállóságot. A világban az ENSZ meghatározása szerint 2026-ban még 17 ilyen terület van. Spanyolország már nem tartozik az igazgató hatalmak közé, Európában és Afrikában pedig mindössze két terület szerepel a listán: Gibraltár és Nyugat-Szahara.

Ceuta és Melilla a 15. század óta Spanyolország részei, és jelenleg autonóm városi státusszal rendelkezik. A két terület Spanyolországhoz tartozik, viszont a szomszédos Marokkó nem ismeri el Spanyolország szuverenitását felettük, és 1956-ban, a Franciaországtól való függetlenné válása óta követeli azok visszaadását.

Ceuta először 1415-ben került portugál uralom alá, majd 1580-ban, Portugália és Spanyolország egyesítésével Spanyolország részévé vált, míg Melillát 1497-ben egy spanyol nemes hódította meg. Miután Portugália egy hosszú háború után 1640-ben visszanyerte függetlenségét, Ceuta továbbra is spanyol fennhatóság alatt maradt.

Jamie Trinidad, a Cambridge-i Egyetem kutatója arról beszélt az Al Jazeera-nak, hogy Marokkó területi igénye a nemzetközi jog szerint gyenge lábakon áll, szerinte ez inkább politikai, mint jogi igény.

„A 70-es években Marokkó arra kérte az ENSZ-t, hogy vegye fel a területeket az ENSZ Dekolonizációs Különbizottsága által felügyelt nem autonóm területek listájára, de az ENSZ figyelmen kívül hagyta a marokkói kérelmet”

– tette hozzá.

(Címlapi kép forrása: MARCOS MORENO / ANADOLU / Anadolu via AFP)