A Fidesz elnöke tusványosi beszédében egy európai léptékű trendbe próbálta beilleszteni kormányának bukását, de eltúlozta, mennyire ment rosszul a hatalmon lévőknek a közelmúltban.

Orbán Viktor július 26-i tusványosi beszédének végén azt állította, hogy a 2022-es magyar országgyűlési választás óta az EU országaiban több mint 30 parlamenti választást tartottak, és ezekből mindösszesen „négy esetben maradt helyén a hatalom”, az összes többi választás kormányváltást hozott. (Orbán kezdőévnek 2002-t mondott, de a kontextusból az következik, hogy tévesztésről van szó, és valójában 2022-re gondolt).

Bár nem egyértelmű, Orbán mit tekint a hatalom helyén maradásának, arra négynél biztosan jóval több példa volt Európában 2022 óta, hogy egy választás után ugyanaz a párt adja a miniszterelnököt, mint a választás előtt.

Az ENSZ által hivatalosan a parlamentek világszervezeteként elismert Inter-Parliamentary Union (IPU) adatbázisa szerint a 27 EU-tagországban valóban 30-nál több választást tartottak 2022 áprilisa óta.

De az IPU választási eredményeket ismertető adatbázisában

négynél számottevően több olyan esetet találtunk 2022 áprilisa és 2026 júliusa között, amikor a választás nem hozott egyértelmű kormányváltást,

vagyis a választás után ugyanaz a párt adta a miniszterelnököt, mint a választás előtt (azzal együtt, hogy a szóban forgó párt meggyengülhetett, koalíciós partnert válthatott vagy akár kisebbségi kormányzásra kényszerülhetett).

A továbbiakban 11 olyan esetet sorolunk fel, amikor a mi definíciónk szerint helyén maradt a hatalom.

Lettország

Lettorszában a 2022 októberében tartott választás után decemberben hárompárti koalíciós kormány alakult Krišjānis Kariņš miniszterelnök vezetésével. A miniszterelnököt az Új Egység párt (VIENOTIBA) adta. A választást megelőzően ötpárti koalíciós kormány volt hatalmon, azt a koalíciót szintén Kariņš vezette. Vagyis a miniszterelnök és a miniszterelnököt adó párt is hatalomban maradt Lettországban.

(Kariņš-t 2023 szeptemberében párttársa, Evika Siliņa váltotta kormányfőként, majd idén a kormánykoalíció szétesése után Andris Kulbergs vette át a miniszterelnöki pozíciót.)

Dánia kétszer

Dániában a vizsgált időszakban kétszer is tartottak választást, 2022 novemberében és 2026 márciusában. 2022-ben a választás után is Mette Frederiksen maradt a miniszterelnök, és szociáldemokrata pártja maradt a legnagyobb kormányalakító erő a Szociáldemokratákból, a Liberális Pártból (Venstre) és a Mérsékeltekből álló koalícióban.

A 2026-os választásokat követően két hónapig tartó koalíciós tárgyalássorozat után szintén Mette Frederiksen alakított – ezúttal kisebbségi – kormányt. Az új kisebbségi kormány a Szociáldemokratákból, a Zöld Baloldalból, a Mérsékeltekből, és a Szociálliberállis Pártból áll. A miniszterelnök ugyanaz a személy maradt, és a pártja is hatalomban van újra, csak közben változott a kormánykoalíció összetétele.

Észtország

A 2023 márciusában tartott választás után a Kaja Kallas miniszterelnököt adó Észt Reformpárt maradt a legnagyobb erő a parlamentben, a párt növelte is képviselőhelyeinek számát. A Reformpárt, a Szociáldemokrata Párt és a Pro Patria (Isama) koalícióját a Reformpárt, a Szociáldemokrata Párt és az Észtország 200 alkotta hárompárti koalíció váltotta. Mindkét kormányt miniszterelnökként Kallas vezette és a Reformpárt dominálta.

(Kallas aztán 2024 júliusában lemondott miniszterelnöki pozíciójáról az EU külügyi vezetői tisztsége miatt, így párttársa, Kristen Michal lett a miniszterelnök.)

Görögország

Görögországban 2023 májusában tartottak előrehozott választást, amin egyik párt sem szerzett egyértelmű többséget. A folyamat végül ügyvezető kormányzáshoz és új választás kiírásához vezetett júniusban. Azon aztán az Új Demokrácia győzőtt, így újra a korábbi miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz alakított egypárti kormányt.

Az ügyvivő kormányzat kitérője után ez a választási folyamat is a kormányerők újraválasztásával zárult, és a miniszterelnök is hatalomban maradt.

Horvátország

A 2024 áprilisában tartott választás után Andrej Plenković harmadszor lett az ország miniszterelnöke, de a miniszterelnököt adó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) koalíciós partnert váltott, és ezúttal a Haza Mozgalommal (DP) együtt kormányoz. A választás után a HDZ maradt a legnagyobb párt az országgyűlésben.

Portugália

Portugáliában 2024 márciusában, majd 2025 májusában is előrehozott választást tartottak. A 2024-es választás kormányváltáshoz vezetett, de a 2025-ös választás a Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Néppártból (CDS/PP) álló Demokratikus Szövetség megerősödését hozta a parlamentben.

A miniszterelnök a Szociáldemokrata Pártból érkező Luís Montenegro maradt, aki a 2024-es választás után alakult kisebbségi kormányt is vezette.

Spanyolország

A 2023 júliusában történt választáson mandátumszámban jobban teljesített az Alberto Núñez Feijóo vezette Néppárt (PP) a hatalmon lévő, Pedro Sanchez-féle Szocialista Munkáspártnál (PSOE).

De végül – miután a Néppárt és a Vox vezette koalíció nem tudta megszerezni a parlament jóváhagyását – VI. Fülöp király Pedro Sancheznek adta a kormányalakítás jogát.

Sanchez így harmadik miniszterelnöki ciklusába kezdett bele. Pártja hét kisebb párttal koalícióban kormányoz.

Írország

A 2024 novemberében tartott ír választáson a kormányon lévő kétpárti koalíció (Fianna Fáil és Fine Gael) szerzett többséget és alakíthatott kormányt. A választás előtt a Fine Gael adta a miniszterelnököt, míg az új kormányét a Fianna Fáil adja, de ez csak a két párt speciális különegyezményének köszönhető, amely értelmében a miniszterelnöki tisztséget a ciklusok felénél cserélgetik. Vagyis a mostani miniszterelnök, Micháel Martin (Fianna Fáil), aki egyébként már az előző ciklus első két évében is betöltötte a tisztséget, 2027 novemberében át fogja adni a tisztséget Simon Harrisnek (Fine Gael).

Tehát itt formálisan a választás után másik párt adta a miniszterelnök, de ennek oka a kétpárti váltógazdálkodás, amit a választás egyértelműen hatalomban tartott.

Ausztria

A 2024. szeptemberi osztrák választáson a Szabadságpárt (FPÖ) szerezte a legtöbb mandátumot, azonban a nagyobb pártok kizárták az FPÖ-vel való koalíciós megállapodást, így végül az előző kormányt domináló Néppárt (ÖVP) alakíthatott kormányt.

Jelenleg az ÖVP az osztrák Szociáldemokrata Párttal (SPÖ) és az Új Ausztria és Liberális Fórummal (NEOS) koalícióban kormányoz. A kancellárt ugyanúgy a Néppárt adja, mint korábban: Christian Stocker párttársát, Karl Nehammert váltotta egy rövid ügyvezető kormányzási időszak után.

Málta

A 2026. májusi választáson a Robert Abela miniszterelnök által vezetett Munkáspárt (LP) szerzett többséget, így a párt már a negyedik kormányzati ciklusát kezdi meg.

Robert Abela maradt a miniszterelnök, aki 2020 óta tölti be a tisztséget.

(Címlapi fotó: Kristóf Balázs/444)