A nemzetiségi névjegyzékbe egyetlen módon lehetett úgy felvenni embereket, hogy arról ők ne értesüljenek, és éppen ilyen beadványok érkeztek tömegesen az NVI-hez a választás előtt.

A kampány utolsó heteiben sok szó esett a roma nemzetiségi listáról, miután több jelzés szerint egyeseket az akaratuk ellenére valahogy felvettek a nemzetiségi névjegyzékbe, ami azzal jár, hogy nem szavazhatnak pártlistára, csak a nemzetiségi listára. Április 2-án például a Népszava azt írta, hogy a XVIII. kerületben több száz gyanús roma névjegyzéki kérelem miatt a helyi választási iroda feljelentést tett közokirat-hamisítás és választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt.

Egy korábbi cikkünkben leírtuk, hogy elméleti szinten hogyan volt lehetséges egy választópolgár felvétele a nemzetiségi listára a tudta nélkül. Arra jutottunk: ha egy választó személyes adataihoz hozzájutnak, aláírását pedig meghamisítják, akkor kézbesítési meghatalmazotton keresztül lehetséges felvetetni őt egy nemzetiségi névjegyzékbe.

A választások után kikértük a Nemzeti Választási Irodától (NVI), hogy ezen a módon hány kérelem futott be hozzájuk a kampány utolsó néhány hetében.

A Lakmusz kérdésére az NVI azt is közölte, hogy a választások napján 45 esetben vettek fel jegyzőkönyvet olyan választópolgárok jelzése alapján, akik állításuk szerint akaratuk ellenére kerültek be a nemzetiségi névjegyzékbe. Ebből 21 biztosan a roma nemzetiséget érintette.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ugyanakkor ennél jóval több jelzésről számolt be lapunknak: hozzájuk több mint 150 bejelentés érkezett, nyolc megyéből. Ráadásul ezek jelentős részében nem elszigetelt esetekről volt szó, hanem a bejelentők családtagjait és ismerőseit is érintette a visszaélés.

Kézbesítési meghatalmazott útján beadott kérelem

A választás előtt publikált cikkünkben levezettük, hogy milyen lehetőségek állnak azok előtt, akik felvételüket szerették volna kérni egy nemzetiségi névjegyzékbe. Mint írtuk, három opció létezik: elektronikusan (Ügyfélkapu+ vagy DÁP segítségével), személyesen a választási irodában, vagy meghatalmazott útján (papíralapon) volt erre lehetőség egészen április 2-ig.

Miután számos jelzés érkezett még a választást megelőző hetekben arról, hogy többeket tudtuk nélkül vehettek fel a roma nemzetiségi névjegyzékbe, megnéztük, hogy ez miképpen lehetséges. Mivel az első két lehetőségnél a választó a saját nevében jár el, arra jutottunk, ha történt visszaélés, az a harmadik lehetőséget használta ki, vagyis a kézbesítési meghatalmazott útján történő kérelem beadását.

A Political Capital (PC) 2025 nyara óta vezet nyilvántartást arról, hogy éppen hány választó van a nemzetiségi névjegyzékben. A roma névjegyzék esetében március közepén hatalmas létszembeli ugrás volt látható, ami László Róbert, a PC választási szakértője szerint nem organikus növekedésre utal.

Mivel a visszaélést a meghatalmazott útján beadott kérelemmel lehet véghezvinni, kíváncsiak voltunk, hogy abban az időszakban, amikor ilyen gyorsan ennyien regisztráltak, hogyan oszlott meg a kérelmek beadásának módja a három lehetséges opció között.

A kérelmek 99 százaléka tehát a visszaélésre leginkább lehetőséget adó módon, meghatalmazotton keresztül érkezett.

8 megyéből 150 bejelentés

A TASZ-hoz még a választásokat követő második héten is érkeztek bejelentések olyan választóktól, akiket tudtukon kívül vettek fel a nemzetiségi listára. Döbrentey Dániel arra is felhívta a figyelmet, hogy a hozzájuk befutó bejelentéseknél jóval magasabb lehet az érintettek száma, ugyanis nem mindenki keresi fel őket.

„Ha már ilyen mennyiségű ember talált meg minket, akkor könnyen lehet, hogy sok-sok ezer egyedi esetről van szó”

– fogalmazott.

Elmondta, hogy a visszaélések túlnyomó része – megfogalmazása szerint a 99 százaléka – a roma listához kapcsolódott, de kaptak jelzést olyan esetekről is, ahol német, görög és bolgár nemzetiségi névjegyzékbe is került be valaki úgy, hogy ő azt nem kérte. (Az NVI tájékoztatása szerint a 21 roma nemzetiség mellett jegyzőkönyvbe vettek 5 német, 3 ruszin, 2 görög, 1 ukrán, 1 román és 12 olyan esetet, amikor a nemzetiség nem került rögzítésre.)

Szerte az országból érkezett jelzés: a TASZ nyolc különböző megyéből kapott megkeresést. A jelentések szerint érintett volt

Csak Vámospércsen legalább 60 ember érintett

A Hajdú-Bihar megyei kettes és hármas számú választókerületek határán fekszik Vámospércs, ahol egy helyi választó szerint legalább 60-an a szavazófülkében értesültek róla, hogy nem tudják leadni a voksukat a pártlistán, holott ők nem kérték, hogy vegyék fel őket a nemzetiségi névjegyzékbe.

Ő maga is így járt, az esetet bejelentette a TASZ-nak. A Lakmusznak névtelenséget kérve, telefonon mondta el választásnapi tapasztalatait. Azt nem tudja, hogy hogyan kerülhetett fel a nemzetiségi névjegyzékbe úgy, hogy az kiterjedjen az országgyűlési választásra is (korábban ugyanis kérte, hogy az önkormányzati választásokon szavazhasson a nemzetiségi listára, ám tudatosan figyelt arra, hogy ez ne érintse az országgyűlési választást).

A nap folyamán szembesült vele, hogy rengeteg ismerősével is megtörtént ugyanaz, mint vele. Közben derítették ki, hogy erről akár jegyzőkönyvet is készíthettek volna, de akkor már késő volt számukra, ugyanis az érintettek addigra leszavaztak.

Minden érintett kikérheti az önmagára vonatkozó adatokat

A jelentések nyomán a TASZ hangsúlyozza, hogy az érintettek tegyék meg a szükséges lépéseket, hogy kiderüljön, mi is történt pontosan.

„Először kérj tájékoztatást a Nemzeti Választási Irodától a névjegyzékbe vétellel kapcsolatos adataidról, és ennek a tájékoztatásnak a birtokában tegyél csak feljelentést, vagy kezdeményezz hatósági eljárást a személyes adataid jogellenes kezelését illetően”

– írják az összefoglaló cikkükben, amiben kifejtik, hogy több jogi lehetőség van az érintettek előtt.

Önmagára vonatkozóan mindenki kikérheti, hogy mikor és hogyan került fel a nemzetiségi névjegyzékbe, sőt másolatot is lehet kérni a kérelemről, ami alapján az adott választópolgár bekerülését elfogadták. Ehhez a tájékoztatási kérelemhez a TASZ készített egy mintát, amit innen lehet letölteni.

Ha kiderül, hogy a névjegyzékbe történő felvétel személyes adatokkal való visszaéléssel valósult meg, az érintettek bűncselekmény áldozatává váltak. Ebben az esetben a következő bűncselekmények merülnek fel:

A feljelentést bármelyik rendőrségen meg lehet tenni az eset körülményeinek leírásával. A TASZ megjegyzi, hogy célszerű a feljelentést ismeretlen tettes ellen megtenni, és csak olyan tényeket csatolni, amelyek bizonyíthatók.

A visszaélés továbbá jelezhető a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) is, amely adatvédelmi eljárást folytathat le. Ennek végén ők is megállapíthatják a jogsértést. A TASZ ehhez az eljáráshoz is készített egy kérelemmintát, amit innen lehet letölteni.

A TASZ minden érintettet arra kér, hogy a feljelentésről vagy a NAIH-hoz fordulásról őket is tájékoztassák, hogy tudják, hányan indítottak eljárást, és ezek végül milyen eredménnyel zárultak.

(Címlapi kép: Marek Antoni Iwańczuk / NurPhoto / NurPhoto via AFP)