Ma 16 óráig iratkozhatnak le a nemzetiségi névjegyzékről azok, akiket akaratukon kívül vettek fel oda. Utánanéztünk, mégis hogy fordulhat elő ilyesmi.

Főként a Redditen, de egyéb fórumokon is közel két hete terjed a tanács, hogy mindenki nézze meg, nem került-e fel tudtán kívül valamelyik nemzetiségi névjegyzékre. A civil szervezetek és szakértők mellett a Tisza Párt is több esetben figyelmeztetett ennek fontosságára.

Az elmúlt két hétben több esetben is felmerült, hogy egyesek úgy kerültek fel a roma nemzetiségi névjegyzékbe, hogy ezt nem kérelmezték, sőt nem is tudtak róla, hogy valaki kérelmezte a nevükben. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) korábban azt közölte a 24.hu-val, hogy március 27-ig 30 ilyen jelzés érkezett hozzájuk. Április 2-án pedig a Népszava arról számolt be, hogy a XVIII. kerületben több száz gyanús roma névjegyzéki kérelem miatt feljelentés is született, és választás elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomozás indult.

A nemzetiségi névjegyzékbe való jelentkezés határideje már lejárt, de aki a tudtán kívül került fel, ma délutánig még leiratkozhat. Ez azért is fontos, mert aki rajta van valamelyik nemzetiségi névjegyzéken, pártlistára nem szavazhat vasárnap.

Hogy tisztázzuk, hogyan lehetséges, hogy valaki ilyen módon kerüljön fel a névjegyzékre, megnéztük a kérelem benyújtásának lehetséges módjait és tisztázó kérdéseket küldtünk az NVI-nek.

Az ezt követő döntésről az NVI az ügyfélkapun keresztül értesítést küld, ám ha az adott választópolgár nem rendelkezik ügyfélkapuval vagy figyelmen kívül hagyja az értesítést, lehetséges, hogy már csak a szavazófülkében tudja meg, hogy nem szavazhat pártlistára.

Röviden a nemzetiségi listás választásról

A nemzetiségi listás választáson az vehet részt, aki a Magyarországon elismert nemzetiségek valamelyikéhez tartozónak vallja magát és előzetes kérelemmel felveteti magát a nemzetiségi névjegyzékbe. Ezzel viszont a szavazó lemond a pártlistás voksolásról, tehát az egyéni jelölt mellett a saját nemzetisége országos listájára szavazhat. A 13 hivatalosan elismert nemzetiség a bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, és az ukrán nemzetiség. Az elismert nemzetiségek közül idén csak a szerbek nem állítottak listát.

A 199 fős parlamentbe 106 képviselő egyéni körzetből, 93 pedig listáról jut be. Ha egy nemzetiségi lista mandátumot nyer, az csökkenti a pártlistás helyek számát. 2018-ban és 2022-ben is ez történt, a német nemzetiségi lista miatt csak 92 pártlistás mandátumot osztottak ki.

A 13 elismert nemzetiség kedvezményes mandátumot szerezhet, de erre a gyakorlatban csak a roma és a német lista esélyes a nemzetiségek létszáma miatt. A mandátum azért kedvezményes, mert megszerzéséhez jóval kevesebb, egészen pontosan negyedannyi szavazat is elegendő, mint egy pártlistás mandátumhoz. A nemzeti listáról való bejutás feltételeit a Political Capital (PC) foglalta össze.

Hogyan kérhető a nemzetiségi névjegyzékbe vétel?

Az NVI részletes tájékoztatójában az áll, hogy a kérelmet háromféle módon lehet benyújtani: elektronikusan (Ügyfélkapu+ vagy DÁP segítségével), személyesen a választási irodában vagy meghatalmazott útján (papíralapon). Mivel az első két lehetőségnél a választó a saját nevében jár el, feltételezhető, hogy amennyiben történt visszaélés, az a harmadik lehetőséget használta ki.

Az NVI oldalán megtalálható a Nemzetiségi Névjegyzéki Kérelem formanyomtatványa. Ebből kiderül, milyen adatokat kell megadni a jelentkezéshez, vagyis milyen adatokat kell megszereznie annak, aki valakit tudtán kívül fel akar íratni a nemzetiségi szavazók közé.

A kérelem első részében a kérelmező adatait kell megadni. Szükséges a neve, születési helye, születési ideje és a személyi azonosítója vagy egy érvényes fényképes igazolványának száma. Ha feltételezzük, hogy a választópolgár nem tud arról, hogy a kérelmet benyújtották a nevében, akkor azt is feltételeznünk kell, hogy ezeket az adatokat valakik valamilyen módon megszerezték.

A második részben kell a választónak nyilatkozatot tennie. Itt dől el, hogy le- vagy feliratkozni szeretne a névjegyzékre, illetve, hogy melyik nemzetiség listájára szeretne szavazni. (Csak egy nemzetiség jelölhető meg.) Itt kell kiválasztania továbbá, hogy minden választáson (önkormányzati és országgyűlési) vagy csak az önkormányzati választásokon szeretne nemzetiségiként részt venni.

Ez azért fontos, mert ha csak az önkormányzatit választja, akkor szavazhat a nemzetiségi önkormányzat tagjainak összetételére, de megmarad a lehetősége, hogy az országgyűlési választásokon pártlistára szavazhasson.

A harmadik rész arról szól, hogy a kérelmező milyen módon értesül az NVI döntéséről, amely kimondja, hogy felkerült a nemzetiségi névjegyzékbe. Ahogy az a képen is látható, az NVI automatikusan kiküldi a választó elektronikus tárhelyére a döntést, amelyben többek között az az információ is szerepel, hogy a döntés értelmében a választó nem szavazhat pártlistán.

Ha valakinek nincs ügyfélkapuja, vagy szeretne más módon is értesülni a döntésről, lehetősége van azt e-mailben vagy postai úton is kérni, de azt is ki lehet választani, hogy a döntést csak a meghatalmazott kapja meg személyesen.

Az NVI a Lakmusznak megerősítette, hogy az érintett választópolgár tárhelyére minden esetben azonnal megküldik a döntést, egyébként a választópolgár kérésének megfelelően járnak el.

Tehát, ha nem jelölnek be itt semmit, vagy a (k) pontot jelölik meg, akkor csak a tárhelyre, illetve a meghatalmazottnak megy ki az értesítő. Tárhely hiányában viszont nem kapja meg a döntésről szóló határozatot a kérelmező.

A negyedik és ötödik pontban két helyen a választópolgár aláírására van szükség, a maghatalmazott nevére, egy fényképes igazolványának számára és két tanúra. Arról, hogy a választópolgár aláírása hogyan kerülhet fel a tudta nélkül a kérelemre, csak találgatni lehet. Leginkább a hamisítás adja magát, vagy az, hogy a választópolgárral úgy íratják alá a kérelmet, hogy nem tudja, mit ír alá.

Rendkívül gyorsan ugrott meg a roma nemzetiségi szavazók száma

Roma nemzetiségi lista 2014-ben és 2018-ban is volt, de most először ambicionálják a mandátum megszerzését. Listavezetőjük a roma önkormányzat elnöke, Aba-Horváth István, aki két évtizede párttag a Fideszben, de azt állítja, hogy ha képviselő lesz, nem a párt, hanem a cigányság érdekeit fogja képviselni.

„Én arra tettem esküt, hogy a magyarországi cigány közösséget fogom képviselni, és ezt meg fogom tenni úgy is, hogy húsz éve Fidesz párttag vagyok. Pontosan tudom, mi a különbség a cigányok képviselete és a párttagságom között. Nagyon helyesen és élesen ketté tudom bontani. Cigány szószólóként vagy képviselőként elsősorban a cigány közösséget kell védeni, az ő jogait, az ő érdekeit, és végre egyszer ennek hangot is kell adni”

– fogalmazott a február 23-án elmondott beszédben (a videóban a 11. perctől), amellyel elindította a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának (MROÖ) kampányát. A kampánynak kimondott célja volt, hogy a roma lakosságot rávegyék arra, hogy minél többen iratkozzanak fel a nemzetiségi névjegyzékbe.

Az elmúlt hónapban a MROÖ több Facebook posztban is felhívta a követők figyelmét a roma nemzetiségi választói névjegyzékbe vonatkozó felvételi kérelem beadására, valamint olyan videót is megosztottak, ahol Dancs Mihály MROÖ képviselő közönség előtt beszélt erről a lehetőségről.

Valami „nagyon jól sikerülhetett” az MROÖ-nek, ugyanis március végén hirtelen nagyon megnőtt a roma nemzetiségi névjegyzékben szereplő szavazók száma, ami a Political Capital 2025 nyara óta vezetett ábráján is jól megfigyelhető.

Március 17-től kezdődően meredeken ívelt felfelé a roma nemzetiségi névjegyzékbe került szavazópolgárok száma, ami László Róbert, a PC választási szakértője szerint feltűnően kiugró eredmény.

„Itt nem arról van szó, hogy kitettek egy Facebook-posztot, és akkor bizonyos családok szerte az országban ráébredtek, hogy a nemzetiségi listára szeretnének szavazni. Inkább az történt, hogy bizonyos kistelepüléseken hirtelen több százan jelentkeztek be. Ez nem egy kommunikációs kampány eredménye, hanem valami másé”

– fogalmazott.

Szerinte a kampánynak csak egy része zajlott a nyilvánosságban, és annál sokkal fontosabb, hogy mi történt a terepen:

„Kiket és milyen eszközökkel győztek meg arról, hogy iratkozzanak fel, majd a választás napján szavazzanak, és kínáltak-e valamit cserébe?”

László hangsúlyozta, hogy a már kétszer mandátumhoz jutó német nemzetiségnél egészen más volt a dinamika. Szerinte ők valóban elhitték, hogy jó lesz számukra a nemzetiségi képviselet, és ez az információ a saját köreiken belül terjedt, organikusan kerültek elegen a névjegyzékbe. Hozzátette, két ciklus után viszont egyre többen jöttek rá, hogy ez nem jó, hanem csak egy „olcsóbban megszerzett” fideszes mandátumról van szó. Ezért rengetegen iratkoztak le a német nemzetiségi névjegyzékről, ami szintén jól megfigyelhető a PC jelentésében:

Az előző választásokon is történtek furcsaságok

Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) választójogi projektkoordinátora emlékeztetett: 2018-ban és 2022-ben is előfordult, hogy olyanok kerültek fel valamelyik nemzetiségi névjegyzékre, akiknek semmi közük nem volt az adott nemzetiséghez.

„Például a lengyel listára is kerültek fel olyanok, akiknek semmilyen lengyel kötődésük nem volt. Hasonló eset volt a ruszin listánál is; ott ráadásul a cirill betűs szöveg is külön meglepetésként érte a választókat”

– válaszolta a Lakmusz megkeresésére.

Hozzátette, hogy az idei választásra a biztonságosabb online azonosítás (az Ügyfélkapu+ és a DÁP bevezetése) miatt nehezebbé váltak az ilyen visszaélések.

Korábban csak egy elektronikus űrlapba kellett beírni az adatokat, ezt kellett beküldeni a választási irodának, nem volt szükség egyéb azonosításra. Most azonban, ha valaki elektronikus úton akarja beküldeni a kérelmet, hitelesítésre van szükség.

Ezért is feltételezhető, hogy a legtöbb esetben papíralapon, meghatalmazott útján történhetnek visszaélések olyan településeken, ahol jellemzően nem rendelkeznek a választók ügyfélkapuval vagy DÁP-pal, így értesítést sem kapnak arról, hogy felvették őket a nemzetiségi névjegyzékbe.

„Olyan információk keringenek, hogy a visszaélések szervezői ajándékcsomagok átadásakor kérnek valamilyen hozzájáruló nyilatkozatot az átvevőktől, így szerzik meg az adataikat és akár az aláírásukat is”

– magyarázta Döbrentey.

A TASZ-hoz egyébként viszonylag kevés olyan jelzés érkezett, amikor valaki a tudtán kívül került fel a nemzetiségi névjegyzékbe – ennek azonban az az oka, hogy aki nem rendelkezik Ügyélkapu+ vagy DÁP hozzáféréssel, az nem is tudja online ellenőrizni a névjegyzéki adatokat. Döbrentey az elmúlt napokból egy ilyen esetről tudott beszámolni, ugyanakkor elmondta, hogy rengeteg megkeresést kapnak azzal kapcsolatban, hogy magyarázzák el, hogyan lehet ellenőrizni, hogy felkerültek-e az állampolgárok a listára, vagy, hogy hogyan tudnak róla leiratkozni.

Leiratkozna?

A nemzetiségi listára való jelentkezés határideje április 2-án lejárt, így a nemzetiségi szavazók száma már nem nőhet. Csökkenni viszont még csökkenhet, hiszen ma még van lehetőség leiratkozni; személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján bármelyik választási irodában vagy az ügyfélkapun keresztül, 16 óráig.

(Címlapi fotó: MTI/Balogh Zoltán)