Bár kirajzolódik egy érdekes tendencia, az egyik számsorral túl-, a másikkal alábecsülhetjük a külföldön született magyar gyerekek számát. Ráadásul az sem derül ki, hogy mekkora részüknek kivándorlók a szülei.

A külföldön született magyar gyerekek magas száma és a kivándorlás összekapcsolása a Tisza Párt visszatérő kampánytémájának számít: volt szó róla a párt programjában, a Tiszta Hang című kiadványukban, és Magyar Péter is többször beszélt erről, például február 15-én tartott évértékelőjén.

Február végi cikkünkben annak jártunk utána, igaz-e, hogy a kivándorlás miatt a magyar gyerekek jelentős része már külföldön születik. Arra jutottunk, hogy bár korábban voltak olyan becslések, hogy minden tizedik vagy minden hatodik magyar gyerek születik külföldön, és a Tisza is hivatkozott mindkét számra, valójában erről nincs pontos adatunk.

A segítségül hívható statisztikák nem adnak pontos képet, mert sokan kimaradnak belőlük, vagy éppen olyanok is szerepelnek bennük, akiket már nem kisgyerekként, hanem felnőttkorban anyakönyveznek Magyarországon. Ráadásul egyik számsor sem rögzíti, hogy a külföldön született magyar gyerekek közül hányan születnek kivándorolt és hányan határon túli magyar szülőktől. Ezért a külföldön született gyerekek számának alakulását nem lehet csupán a kivándorlási folyamatokkal magyarázni.

Februári cikkünkben a budapesti kormányhivatal és a Magyar Államkincstár adataival dolgoztunk, ám ezek hiányosak voltak, csak néhány évre voltak meg. Ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk ezekhez a szervekhez, hogy megtudjuk:

Miután az intézmények válaszoltak adatigénylésünkre, cikkünkben ezeket az eddig hiányzó adatokat mutatjuk be. De továbbra is hozzá kell tennünk:

A kormányhivatal számaival túlbecsülünk

A külföldön született magyarok magyarországi anyakönyvezését Budapest Főváros Kormányhivatala végzi. Ebbe a statisztikába azonban azok is bekerülnek, akiket nem közvetlenül a születésük után anyakönyveznek Magyarországon, hanem bármikor később az életük során, akár már felnőttként.

Adatigénylésünkben megkérdeztük a kormányhivatalt, nyilvántartják-e az anyakönyveztetési igényt benyújtó külföldön született magyar állampolgárok életkorát. Erre azt válaszolták:

„Budapest Főváros Kormányhivatala számára jogszabályi rendelkezés nem írja elő, hogy a külföldön született magyar állampolgárokat korcsoport szerinti bontásban tartsa nyilván. (…) Erre figyelemmel a mellékelt táblázat a kiskorú és a nagykorú magyar állampolgárok adatait egyaránt tartalmazza.”

A kormányhivatal adatai az elmúlt 16 évben hullámzást mutatnak, 2011 és 2016 folyamatosan növekedtek a számok, majd egy csökkenő tendencia kezdődött. A kormányhivatal az adatokhoz azt is hozzáfűzte: „2017. október 1. óta a kijelölt külképviseletek is anyakönyveznek, így a megadott számon túl még további születések is anyakönyvezésre kerültek az érintett külképviseletek által.”

Az elmúlt 16 évben a kormányhivatal 153 293 külföldön született magyar állampolgárt anyakönyvezett. Ebben az időszakban az élveszületések száma összesen 1 412 786 volt.

Korábban a nyilvánosságban a kormányhivatal 2010 és 2018 közötti adataival számolva az az értelmezés terjedt el, hogy minden hatodik magyar gyerek születik külföldön.

Ahogy azt sem rögzíti a statisztika, ki az, aki kivándorlóként, és ki az, aki határon túli magyarként kéri az anyakönyvezést.

Az Államkincstár adataival alábecsülünk

A külföldön született gyerekek számának alakulására a külföldi anyasági támogatást kérelmezők számából is következtethetünk. A Magyar Államkincstár anyasági támogatását külföldön élő magyarok is kérvényezhetik, de csak a gyerek születését követő 6 hónapon belül igényelhető, akkor, ha a gyereket Magyarországon is anyakönyvezték. (A támogatást az anyának kell kérvényeznie, de akkor is igénybe vehető, ha ő maga nem, csak a gyerek apja magyar állampolgár.)

Az Államkincstártól kapott adatok szerint 2018 (ekkortól kérvényezhető a támogatás) és 2025 között összesen 65 569-en igényelték a támogatást, és a kérvényezők száma szinte folyamatosan csökkent.

Itt korábban a 2019-es szám volt nyilvános, ez alapján terjedt el a sajtóban, hogy minden tizedik magyar gyerek születik külföldön. Mivel 2018 és 2025 között 687 604 élveszületés történt, nagyjából a hosszabb időtávú adatok is kiadják ezt az arányt, bár pontosabb lenne minden tizenegyedik gyereket mondani.

További probléma, hogy hasonlóan a kormányhivatali nyilvántartáshoz, ebben az adatsorban is megjelenhetnek a kivándorló és a határon túli magyarok gyerekei is. Ezért nem lehet a külföldön született magyar gyerekek számának alakulását kizárólag a kivándorlási folyamatokkal magyarázni.

Külföldi adatok

Kapitány Balázs demográfus februárban azt mondta a Lakmusznak: a legpontosabb adatot akkor kapnánk arról, hány gyerek születik külföldre kivándorló magyar szülőtől, ha a magyarok bevándorlási célországainak anyakönyvi statisztikáiból lekérdeznénk, hogy az adott országban hány magyar nőnek született gyereke.

Ezt akkor meg is tettük: Ausztriából, Németországból és Svájcból kaptunk adatokat. Cikkünk megjelenés után Hollandiából is megérkeztek a számok.

Ezekből az látszik, hogy Ausztriában, Németországban és Svájcban 2010-től szinte folyamatosan emelkedik az ott született magyar gyerekek száma 2020-2021-ig, onnantól viszont csökkeni kezd. A holland adatok ehhez képest hullámzóak: hol emelkedés látszik, hol csökkenés, de az ingadozás nem számottevő.

Kapitány Balázs szerint azonban ezek az adatok sem adnak teljesen pontos képet, mert

Címlapi kép: Halász Júlia/444.hu