Szokás szerint kihagyták Ruszin-Szendi Romulusz beszédéből azt a részt, amikor azt mondta, hogy nem kellene visszahozni a sorkötelezettséget. A nyugdíjak emelkedéséről pedig szebb képet fest a reálisnál a JóKor kormányzati magazin.

2020-ban indult el a negyedévente megjelenő JóKor magazin, egy állami kiadvány, amellyel a nyugdíjas korú magyar lakosságot célozzák. A Magyar Hang közérdekű adatigénylése akkor kiderítette, hogy a lapot kiadó Magyar Államkincstár (MÁK) a kiadványok csomagolására, a postai feladás előkészítésére és a kézbesítésre példányonként 110,77 forintot fizetett, így a több mint kétmillió példányban megjelenő első szám költsége 235 millió forint volt. A lap tartalmát nem a MÁK állítja elő és rendeli meg, hanem a velük szerződő Miniszterelnöki Kabinetiroda, ami Rogán Antal vezetése alatt áll.

A lap gyártása már öt éve tart, 2025 áprilisában a Kabinetiroda újabb vállalkozói keretszerződést kötött a Balásy Gyula kormányközeli vállalkozó tulajdonában lévő cégekkel a JóKor XI. számának előállítására és a terjesztéshez kapcsolódó logisztikai feladatokra. Az Mfor szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal bonyolította le a beszerzést, a szerződés teljes keretösszege nettó 207 millió forint + áfa volt.

A JóKor legújabb, 16 oldalas számát karácsonyi tematikával látták el, például olvashatunk benne Kapu Tibor űrhajós kedvenc karácsonyi receptjéről, Csepregi Éva énekesnő ünnepi hagyományairól, és van egy hatos lottót népszerűsítő cikk is, a Magyar Szerencsejáték Zrt.-vel közös nyereményjátékkal. A 2,1 millió példányban kinyomott új számot a postázás mellett már a MÁV és a Volán járatain is terjesztik, állítólag a nyugdíjasok kérésére – jelentette be Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök nyugdíjügyi főtanácsadója a Facebook-oldalán.

Ha az ellenzéki pártokon múlna, bármikor lehetne sorozás?

„Ha az ellenzéki pártokon múlna, a magyar fiatalokat bármikor besorozhatnák katonának. A Tisza Párt politikusa, Ruszin-Szendi Romulusz egy lakossági fórumon így beszélt a sorkatonai szolgálat visszaállításáról”

– írják a JóKor magazin 2025. decemberi számának 8. oldalán, majd a következő mondatot idézik a tiszás politikustól:

„Nem megszüntettük, csak felfüggesztettük a sorkatonaságot, így ha baj van, mindenkit be kell rántani azonnal.”

A cikkben több, képpel és névvel szereplő nyugdíjast is idéznek, akik félelmüket fejezik ki a kötelező sorozás kapcsán.

„A Tisza Párt ötlete a sorkatonaság bevezetéséről képtelenség, hiszen a magyar fiatalok nem akarnak meghalni Ukrajnáért!”

– nyilatkozta az egyik nyugdíjas.

Ruszin-Szendi Romulusz a sorkatonaságról egy zalaegerszegi fórumon beszélt még júniusban.

A tiszás politikus valójában azt mondta, hogy:

„Nincs az a helyzet ma Magyarországon, optimális esetben, hogy a sorkatonai kötelezettséget vissza kellene állítani. A fiataloknak szoktam mondani, hogy nem megszüntettük, csak felfüggesztettük, szóval óvatosan! Tehát ha baj van, akkor berántunk mindenkit azonnal.”

Ruszin-Szendi Romulusz arról beszélt, hogy szerinte nem kell visszaállítani a sorkötelezettséget, azonban baj esetén behívná (berántaná) a fiatalokat.

Magyarországon 2004-ben törölték el a kötelező sorkatonai szolgálatot, azonban már a 2004-es honvédelmi törvény is úgy rendelkezett, hogy „rendkívüli állapot idején és az Országgyűlés külön döntése alapján megelőző védelmi helyzetben” a magyar lakcímmel rendelkező, magyar állampolgárságú, 18 és 40 év közötti férfiak hadkötelesek.

Jelenleg az Alaptörvényben az áll, hogy hadiállapot idején a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. A honvédelemről szóló 2021. évi CXL. törvényben ezzel összhangban azt írják, hogy „tényleges katonai szolgálatra való behívásra kizárólag a hadiállapot kihirdetésének Kormány általi kezdeményezését követően, a kihirdetést követő bevonulási időpontra kerülhet sor”.

Szeptemberben a Fidelitas indított egy petíciót a sorkatonaság visszaállítása ellen. Egy ehhez kapcsolódó videóban, ahogy akkori cikkünkben is írtuk, manipulatív módon kivágták Ruszin-Szendi beszédéből azt a részt, hogy „nincs az a helyzet ma Magyarországon, optimális esetben”, és csak annyit idéztek tőle, hogy „a sorkatonai kötelezettséget vissza kellene állítani.”

A Nemzeti Ellenállás Mozgalom (NEM) pedig legalább 4 és fél millió forintért hirdetett egy AI-videót, amiben egy pár a Ruszin-Szendi beszédéről készült videót nézi a telefonján (szintén manipulatív vágással), majd Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romulusz beront a lakásba és elviszi a rettegő fiút katonának. Mindezt akkor terjesztették fizetett hirdetésként, amikor a Meta felületein elméletben már tilos volt politikai hirdetéseket közzétenni.

Mennyivel nőtt a nyugdíj 2010 óta?

A JóKor magazin 6. oldalán egy Nagy István-interjút olvashatunk. Az agrárminisztert arról kérdezték, hogy miként mutatkozik meg a kormány nyugdíjasokat támogató szemlélete a gyakorlatban.

Nagy István azzal kezdte, hogy a kormány 2010-ben „szövetséget kötött a nyugdíjasokkal”.

„A nyugdíj összege az akkori duplájára emelkedett, azóta is évente nő az infláció mértékével, hogy megőrizzük a vásárlóerejét”

– mondta a miniszter.

A KSH adatai szerint 2010-ben az öregségi nyugdíj havi átlagösszege 98 804 forint volt, 2025-re pedig 242 327 forintra emelkedett. (Érdemes megjegyezni, hogy a statisztika a KSH módszertani megjegyzése alapján nem tartalmazza „ a kiegészítő nyugdíjemelések, a hóközi kifizetések, a 13. havi nyugdíj, a nyugdíjprémium és az egyszeri juttatás hatását”.)

Nominálisan 15 év alatt közel két és félszeresére (2,45-szörösére) emelkedett a havi átlagnyugdíj – vagyis még többel is, mint amit Nagy István mondott.

Ha viszont az inflációt is számba vesszük, nagyon más eredményt kapunk. Amennyiben összeszorozzuk a 2010 és 2024 közötti inflációs adatokat, továbbá 2025-re a Magyar Nemzeti Bank előrejelzését vesszük alapul, akkor megkapjuk, hogy 15 év alatt 93 százalékos volt a kumulált infláció, vagyis majdnem megduplázódtak az árak ez idő alatt (a nyugdíjasok fogyasztásával számolt nyugdíjas infláció még magasabb, 96 százalékos volt). Az átlagnyugdíjakat úgy korrekt összehasonlítani, hogy megnézzük, a 2010-es összeg mennyit érne 2025-ben. Ha a 98 804 forintot 93 százalékkal megnöveljük, akkor megkapjuk, hogy mai árakon a 2010-es nyugdíj 190 691 forintnak felelne meg.

Az Eurostat 2023-as adatai szerint a 27 uniós tagállam közül Magyarországon költötték a negyedik legkevesebbet az időskori nyugdíjakra a lakosságszámhoz viszonyítva. Románia, Horvátország és Bulgária áll csak rosszabbul.

A GDP arányában pedig a hatodik legkevesebbet költötte Magyarország az időskori nyugdíjakra az Eurostat adatai szerint, 5,75 százalékkal. Franciaországban, Ausztriában, Görögországban, Finnországban és Olaszországban 10 százalék felett volt a GDP-arányos nyugdíjkiadás 2023-ban.

A Gondosóra egy hungarikum, ami már 76 ezer életet megmentett?

A decemberi JóKor magazin második oldalán a kormány Gondosóra programjáról írnak.

„A Magyarország Kormánya által indított, egyedülálló Gondosóra program mára nemcsak hazánk legnépszerűbb jelzőkészülékes szolgáltatása lett, hanem egyúttal igazi világszám is: nincs még egy hely, ahol állami szinten, ingyenesen és alanyi jogon biztosított a nyugdíjas polgárok számára egy éjjel-nappal biztonságot nyújtó készülék”

– állítják a magazinban.

A Gondosóra program 2022-ben indult, a programban kiosztott óra 0-24-ben működik, és baj esetén az idősek egy gombnyomással tudnak segítséget kérni rajta. 2025 júliusától már igénylés nélkül is megkapják a 80 év feletti polgárok az órát.

Magyarország nem teljesen egyedi abban, hogy államilag támogatott jelzőkészüléket ad a nyugdíjasoknak, de az általunk elemzett külföldi példákban anyagi vagy egészségügyi rászorultsághoz, de legalábbis valamilyen értékeléshez kötik az ingyenes juttatást. Ausztráliában például többféle lehetőség van a kormány által finanszírozott személyi riasztó beszerzésére: a 65 év felettiek, a fogyatékossággal élők és a veteránok is igényelhetik. Önmagában az, hogy valaki betöltötte a 65. életévét, elegendő lehet a jelentkezéshez, de az elbírálásnál figyelembe vesznek olyan szempontkat is, hogy van-e mozgásszervi problémája vagy memóriazavara az igénylőnek.

Több országnak van hasonló szolgáltatása, például Írországban az Idősek Riasztási Program (Seniors Alert Scheme) ingyenes, felügyelt riasztórendszert biztosít a 65 év feletti, korlátozott anyagi lehetőségekkel rendelkező személyek számára. Kritérium még a következők egyike: az igénylő a nap jelentős részében egyedül van, egy másik 65 év feletti, korlátozott anyagi eszközökkel rendelkező személlyel él együtt vagy gondoz még valakit a háztartásában.

Az országgyűlési választást megelőző időszakban több idős polgár arról számolt be, hogy az államtól vészhelyzetek esetére kapott segélyhívó karkötőn hívtak fel őket a Fidesztől, hogy mennek-e szavazni, és azt is megmondták nekik, hogy jó lenne, ha a kormánypártra voksolnának - közölte a Tiszta Szavazás koalíciót szervező Civil Kollégium Alapítvány. A készüléken beérkező hívásokat nem lehet letenni, hiszen alapvetően nem hívásfogadásra, hanem hívásindításra szolgál veszélyhelyzet esetén.

2025 novemberében a Gondosóra tulajdonosok és a kontaktszemélyek üzenetet kaptak a Fónagy János államtitkártól arról, hogy Brüsszel be akar szállni a háborúba.

A JóKor magazinban egyébként arról is írnak, hogy több mint 76 ezer életet mentett meg a Gondosóra a 2022-es indulása óta.

Erről az állításról azonban nincsenek hivatalos statisztikai adatok. Sőt, az elmúlt években különböző számokkal dobálózott a kormány, tavaly nyáron még csak 22 ezer megmentett életről írtak egy közleményében.

Pontos definíciót sem közöltek arról, hogy mit tekintenek életmentésnek.

(Címlapi illusztráció forrása: Jókor magazin)