Gerzsenyi Gabriella valós problémára hívta fel a figyelmet, de félreértelmezte a statisztikát. Az EU-s viszonylatban magas, 18 százalékos különbség a magyar férfiak és nők fizetése között nem azt jelenti, hogy ugyanabban a munkakörben keresnek ennyivel többet a férfiak.

Gerzsenyi Gabriella, a Tisza Párt fővárosi és európai parlamenti képviselője október 27-én a hvg.hu egy cikkére hivatkozva arról posztolt, hogy a férfiak és nők közötti bérkülönbség miatt az év hátralévő részében a nők már „ingyen dolgoznak”.

„A statisztikák szerint Magyarországon a nők átlagosan közel 18%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak ugyanabban a pozícióban. Vagyis nem arról van szó, hogy más munkát végeznek, hanem arról, hogy ugyanazért a teljesítményért, felelősségért és szakmai tudásért kevesebb fizetést kapnak”

– írta Gerzsenyi, aki az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Szakbizottságának is tagja. Mintegy 40 ezren követik a Facebookon, a bérszakadékról szóló bejegyzése néhány nap alatt több mint ezer interakciót generált.

A politikus által leírt probléma valós, és kerekítve valóban 18 százalékos a különbség Magyarországon a férfiak és a nők keresete között. Ez uniós viszonylatban a negyedik legmagasabb szám.

Mit mutatnak a bérkülönbségről szóló statisztikák?

A politikus a hvg.hu cikkét idézve állította, hogy Magyarországon messze vagyunk a férfiak és nők egyenlő bérezésétől. Ez megfelel a statisztikáknak: az Eurostat legfrissebb, 2023-as adatai szerint a nők az EU-ban átlagosan 12 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, Magyarországon azonban 17,8 százalékos a bérkülönbség.

Mindössze három uniós tagállamban nagyobb az átlagos bérkülönbség, mint nálunk: Lettországban, Ausztriában és Csehországban.

Az Eurostat módszertana szerint a kiigazítatlan bérkülönbséget mérő mutató a 10 főnél nagyobb vállalatoknál dolgozó férfi alkalmazottak átlagos bruttó órabérét hasonlítja össze a nőkével. A bérkülönbség tehát tágabb koncepció az egyenlő munkáért egyenlő bért elvnél.

A 18 százalékos magyar bérszakadék évente átlagosan 1,5 millió forintos kiesést jelent a nőknek. Idén október 27-re esett az egyenlő díjazás napja: az átlagos bérkülönbség miatt a nők ekkortól az év végéig szimbolikus értelemben „ingyen dolgoznak”.

A hazai bérkülönbség 2019 óta 17-18 százalék körül mozog, 2014 és 2018 között viszont még alacsonyabb, 14-15 százalékos volt. 2019 óta a nemek közötti magyar bérszakadék jelentősen magasabb az uniós átlagnál.

Mit tudunk a különbség okairól?

Egy 2020-as Európai Parlamenti közlemény a bérkülönbség mögött olyan tényezőket jelölt meg, mint

Ez az információ egyébként szerepelt a hvg.hu cikkében is, amire Gerzsenyi hivatkozott.

„A bérdiszkrimináció, azaz, hogy egy nő ugyanabban a pozícióban kevesebb pénzt kap azonos munkájáért, mint egy férfi, csak a mögöttes rendszerszintű és strukturális problémahalmaz egyik eleme. Az egészségügy, az oktatás és a szociális szféra munkavállalóinak több mint 80 százaléka nő. Emellett a horizontális szakmai szegregáció mellett megfigyelhető a vertikális irány is, a nők sokkal ritkábban és nehezebben jutnak vezetői pozícióba”

– olvasható a cikkben.

Azt nem tudjuk, hogy az egyes tényezők pontosan mekkora szerepet játszanak a bérszakadék kialakulásában. Boza István, a HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa korábban arról beszélt a Lakmusznak, hogy a tényleges „ízlésalapú” diszkriminációnak, vagyis annak a jelenségnek, amikor csak a neme miatt ad a munkáltató alacsonyabb bért a nőknek, nincs jelentős szerepe Magyarországon.

Szerinte az azonos pozíción belül, azonos teljesítmény mellett jelentkező bérkülönbségekből elhanyagolható az a rész, amit nem magyaráznak meg olyan tényezők, mint az anyák otthon töltött ideje alatt kieső munkatapasztalat, vagy a férfiak és nők eltérő alkudozási affinitása.

Azt Magyarországon is igazolják a statisztikák, hogy jellemzően az alacsonyabb bérezésű területeken felülreprezentáltak a nők. Ilyen például az oktatási és az egészségügyi-szociális szféra – mindkét területen durván négyszer annyi nő dolgozik, mint férfi.

Mint azt a nemek közötti bérszakadékról szóló korábbi cikkünkben is írtuk, az üvegplafon-jelenség is kimutatható Magyarországon. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének 2024-es adatai alapján a legnagyobb tőzsdén jegyzett magyarországi cégek felügyelőbizottsági és igazgatósági tagjainak csak 11 százaléka volt nő, ami az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban.

A nemzetközi összehasonlításban hosszú gyermekgondozási szabadság is negatívan hat a magyar nők munkaerőpiaci helyzetére. Boza István közgazdász egy júliusi interjúban azt mondta a Lakmusznak, hogy kutatásai alapján a munkába visszatérő anyák 10-12 százalékkal kevesebbet keresnek, mint azok az azonos korú nők, akik nem vállaltak gyereket.

(Címlapi kép forrása: Purger Tamás/MTI)