A tiszás országjáráson a pártelnök azt mondta, Ukrajnában kisebb a drágulás mértéke, mint Magyarországon. De 2021 eleje óta ez csak 14 hónapban volt így. Az ukrán adat tavaly nyáron elhúzott.

„Azt mondják, hogy ez egy háborús infláció, érdekes, Ukrajnában kevésbé drágultak az árak, pedig ott mintha lenne valami háború”

– mondta Magyar Péter augusztus 4-én Orosházán az „orbáni inflációról” és a kormány által megjelölt indokokról (Facebook élő videó 27 perc 30 másodpercétől a 28 percig).

Hozzátette azt is: „Sehol máshol Európában nem nőnek így az árak és még mindig Európa-rekorder az infláció.”

Az Eurostat és az ukrán hivatalos inflációs adatok valójában azt mutatják, hogy

Magyar nem először fogalmaz túlzóan a magyar gazdasági adatokkal kapcsolatban. Júniusban például a GDP-csökkenésről és az élelmiszerár-növekedésről beszélt félrevezetően: a magyar gazdaság rosszul teljesít EU-s összevetésben, a sereghajtók között vagyunk a GDP alakulását tekintve, de az az állítás nem állja meg a helyét, hogy legutolsók lennénk, és február óta az élelmiszer-infláció sem nálunk a legnagyobb.

Hasonló inflációs utat járt be a két ország, de az elmúlt egy évben kinyílt az olló

2021 januárja és 2025 júniusa között vizsgáltuk a két ország inflációs adatait helyi statisztikai hivatalok, a KSH és Ukrstat adatai alapján. Azt találtuk, hogy az elmúlt 4 és fél év 54 hónapjában mindössze 14 olyan hónap volt, amikor Magyarországon magasabb volt a fogyasztóiár-index, mint Ukrajnában.

Az elmúlt hónapokban pedig közel 10 százalékkal lett nagyobb az ukrán infláció, mint a magyar.

2021 januárjától folyamatosan emelkedett az infláció mértéke Magyarországon és Ukrajnában, és ez még tovább gyorsult is az orosz-ukrán háború 2022 február 24-i kitörésétől kezdve egészen 2022 végéig. Akkor mindkét országban rohamosan csökkeni kezdett a drágulás mértéke.

Valóban volt tehát egy 11 hónapos időszak 2023. februártól 2023. decemberig, amikor valamelyest magasabb volt a magyar infláció, mint az ukrán. Ezt még egy rövidebb, három hónapos periódus követte 2024. március és 2024. május között, amikor szintén a magyar infláció volt a magasabb.

Ráadásul egyre nagyobb lett a különbség. 2024 júniusában még kevesebb mint egy százalékpont volt, azóta viszont kinyílt az olló. A legnagyobb eltérés májusban volt: akkor Magyarországon 4,4 százalékos volt az infláció, Ukrajnában pedig 11,5 százalékponttal több, majdnem 16 százalékos – elsősorban a növekvő ukrán élelmiszerárak miatt.

A magyar kormány az élelmiszer-inflációra hivatkozva márciusban bevezette az árrésstopot: a boltok 30 alapvető élelmiszerre maximum 10 százalék árrést alkalmazhatnak, majd májusban drogériás termékeket is felvettek az árrésstoppos listára. Elemzők szerint ezzel a gazdáságpolitikai eszközzel tartósan nem lehet visszaszorítani az inflációt, de az intézkedés hatására kedvezőbbek lehetnek egy ideig a statisztikák – az idén márciusi és április csökkenés után a májusi és júniusi inflációs adat már növekedést mutatott. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint az árszabályozásoknak volt egy nem kívánt hatása: „A szabályozás alá nem eső élelmiszerek esetében általánosságban érdemben emelkedő árakkal találkozhattunk áprilisban márciushoz képest. Egyrészt tehát az árrésstop vártnál gyengébb statisztikai hatása, másrészt a vélhető áthárítás magyarázza az inflációs meglepetést”, mondta a szakértő a 444-nek.

A Tisza Párt a Lakmusz kérdésére közölte: Magyar Péter nem az aktuális helyzetről akart állítást tenni, hanem a 2023-as helyzetre utalt. A párt azt írta még, hogy kiszámítható gazdaságpolitikával akarják megfékezni a magyar inflációt, továbbá az egészséges élelmiszerek és a tűzifa áfakulcsát 5 százalékra, a gyógyszerekét pedig 0 százalékra csökkentenék.

Törökország az élen

Magyar állításának másik része szerint „sehol máshol Európában nem nőnek így az árak, és még mindig Európa-rekorder az infláció.”

Megnéztük a 2024. évi átlagos fogyasztóiár-index változást az Európai Unió 27 tagállamában, Ukrajnában és további 10 európai országban, amelyekről adatot gyűjt az Eurostat.

A vizsgált 38 ország közül 2024-ben Törökországban volt kimagaslóan a legnagyobb drágulás, 58,5 százalékos inflációt mértek a tavalyi évben. Az országban évek óta hatalmas az infláció, 2022-ben 80 százalék felett is járt. (Recep Tayyip Erdoğan elnök korrigált korábbi gazdaságpolitikáján, és a jegybank már nem tartja politikai utasításokra alacsonyan a kamatokat.)

Az éves fogyasztóiár-index Ukrajnában 6,5 százalékos volt, ezzel a második legmagasabb a listán. Ezt követte Románia 5,8 százalékkal és Szerbia 4,8 százalékkal. Izland (4,5 százalék), Belgium (4,3 százalék), Észak-Macedónia (4,2 százalék) és Horvátország (4 százalék) után

Az EU tagállamokban 2,6 volt a 2024-es átlag. A vizsgált európai országok közül Olaszországban (1,1 százalék), Svájcban (1,1 százalék), Finnországban (1 százalék) és Litvániában (0,9 százalék) volt a legalacsonyabb az infláció mértéke 2024-ben.

A korábbi években valóban az élvonalban volt Magyarország az EU-tagállamok között: a listát 2023-ban 17 százalékkal, 2021-ben pedig 5,2 százalékkal vezette.

A legfrissebb június havi – előző év júniusához hasonlított – adatból szintén azt láthatjuk, hogy Törökország magasan az első, majd Ukrajna következik. Magyarország ezen a listán a hetedik helyen szerepel.

Több európai ország esetét összehasonlítva látszik, hogy 2023-ban valóban Magyarország volt az EU-s országok közül a legközelebb az ukrán inflációhoz, de az elmúlt egy évben már nincs az újból magas ukrán infláció közelében a magyar adat, közelebb van az EU-átlaghoz. Az EU-országok között az élmezőnyben helyezkedik el.

(Címlapi kép forrása: Magyar Péter/Facebook)