Nincs bizonyíték rá, hogy gyerekeket és Down-szindrómásokat küldenének az ukrán frontra, mégis újra és újra elterjed
2025. augusztus 8. 14:36
Gyerek- és Down-szindrómás katonák a fronton – ilyen képekkel festik le az ukrán háborús valóságot egy megafonos tartalomgyártó és oroszbarát oldalak. Alaptalanul. Az ukrán honvédelmi felkészítés viszont egyre kiterjedtebb.
Ukrajna sorozási kegyetlenségéről számolt be a megafonos Abkarovits Joca egy júliusi Facebook-posztjában, amiben arra célzott, hogy az ukrán kormány Down-szindrómásokat és gyerekeket képez ki, hogy akár a frontra is küldhessék őket.
„Down-szindrómás férfiakat erőszakkal szednek össze” (...) Amitől viszont engem legőszintébben a hideg ráz, azok a kiképzés alá vont gyerekek. (...) Hol vannak azok a nyugati véleményformálók, akik még a délutáni tea ízével a szájukban a legnagyobb nyugalommal küldik majd ezeket a gyerekeket mészárszékre, mondván az utolsó ukránig ki kell tartani?”
– írja a részben közpénzből, átláthatatlan forrásokból – tavaly 5,8 milliárd forintos támogatásból – működő Megafon tartalomgyártója.
Bár ezt egyértelműen nem mondja ki, de a „kényszersorozás”, a „kiképzés alá vonás”, és a „mészárszékre küldés” kifejezések együttes használata az illusztrációval együtt, azt a benyomást kelti, mintha szervezetten, állami szinten folyna gyerekek katonai kiképzése a frontra.
Szemléltetésként csatolt egy képet, amin a felirat szerint egy 10 éves, katonai egyenruhás gyerek látható. Utánajártunk, honnan van a fotó, mit tudunk az ukrán gyerekek és fiatalok katonai-honvédelmi részvételéről, és milyen alapon állítják, hogy Down-szindrómások is harcolnak az ukrán seregben.
Ukrajnában a szabályozás szerint
- a kötelező mozgósítás alsó korhatára 25 év, önkéntes katonai szolgálatra viszont már 18 éves kortól lehet jelentkezni.
- A középiskolai tantervet kibővítették honvédelmi ismeretekkel, ami tartalmazhat gyakorlati ismereteket is, de nem katonai kiképzés.
- A 18-24 éveseknek és felsőoktatásba bevezették az „alap katonai szolgálatot”, amely néhány hónapos kiképzést jelent, harci bevetés nélkül.
- Más, nem háborúban álló országokhoz is hasonlóan tartanak önkéntes alapon katonai tematikájú táborokat fiatalkorúak számára.
- Nincs valódi bizonyíték arra, hogy Down-szindrómával élők harcolnának a fronton, de olyan esetet dokumentált hiteles forrás, amikor egy mentális betegséggel élő férfi csak ügyvédi segítség után kapott felmentést a mozgósítási kötelezettség alól.
Gyerekek a dezinformáció frontvonalán
A gyerekek ukrán frontvonalra küldéséről szóló állítások a háború 2022 februári kitörése óta folyamatosan jelen vannak oroszbarát dezinformációs csatornákon. Már a háború első hónapjaiban, 2022 áprilisában megjelent egy – a Reuters tényellenőrzése szerint – hamisított, a CNN-logóval visszaélő képernyőfotó, amely szerint a csatorna arról számolt be, hogy gyerekkatonák harcolnak Ukrajnában.
Aztán 2022 novemberében egy orosz videó „gyermekként” mutatott be a fronton harcoló ukrán katonákat. A felvételen szereplő katonák azonban 23-24 éves felnőttek voltak, akiket fiatalos megjelenésük miatt próbáltak kiskorúnak feltüntetni. Ezt az esetet a francia közmédiához tartozó France24 derítette fel.
2023 júniusában többek között az orosz ENSZ-nagykövet helyettes is megosztott egy másik videót, ami állítása szerint ukrán gyerekkatonák kiképzését mutatja meg. A videót a Snopes ellenőrizte, és azt találta, hogy egy olyan önkéntes táborban készült, ahol fiatalokat honvédelmi-katonai ismeretekre tanítanak.

2023 júliusában pedig egy újabb manipulált tartalom terjedt el: videókkal és képekkel igyekeztek alátámasztani, hogy Ukrajna 2005-2006-ban született katonákat küldött a frontra. Azonban a felvételeken látszólag elesett gyerekkatonák sírkövén olvasható neveket és évszámokat az Euronews tényellenőrzése szerint digitálisan módosították, az elesett felnőtt katonák sírjairól készült képeket montírozták át. Ezeket a hamisítványokat nemcsak külföldi oldalak, hanem egy magyar tiktokker is terjesztette.
(2024 elején egy orosz állami médiumra hivatkozva a Magyar Hírlapban is megjelent, hogy az ukrán hadsereg már 14 éveset is nyilvántartásba venne. A téves információ forrása egy kijevi lapban megjelent interjú volt egy ukrán parlamenti képviselővel, aki viszont tagadta, hogy ezt mondta volna, és aztán a főszerkesztő is elismerte, hogy álhírt terjesztettek. Az esetről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.)
Katonai kiképzés helyett nyári tábor
Abkarovits Joca bejegyzésében egy katonai egyenruhát viselő lánnyal szemléltette a gyerekek kiképzésére és „mészárszékre küldésére” vonatkozó állítását. A lány a felirat szerint 10 éves. Bár a bejegyzés szövege külön ezt nem fogalmazza meg, a szöveg és a kép azt a benyomást keltheti, mintha Ukrajnában szervezetten, állami szinten folyna gyerekek katonai kiképzése, és a kép ennek egy példáját mutatná be.
A kivágott képernyőkép egy 2025. áprilisi, ukrán gyerektáborban készült – a német közmédiához tartozó – Deutsche Welle (DW) riportból származik. A riport leírása szerint ez egy olyan önvédelmi célú „katonai stílusú kiképzőtábor”, ahol a gyerekek fegyverhasználatot, közelharcot és evakuációs gyakorlatokat is tanulnak. Bár a klub helyszínéről és működtetéséről ennél több információt a DW nem közölt, arra semmi sem utal, hogy a program állami szervezésű vagy kötelező jellegű lenne, és arra sem, hogy a cél az lenne, hogy a résztvevő gyerekeket a frontra küldjék. A DW nem állít ilyet.
2024 nyarán például a DW egy Sepetyivka városában működő iskola utáni klubot mutatott be, egy másik riportja pedig egy Hmelnickijben működő „Külön Taktikai Csoport 23” nevű nemzeti-hazafias ifjúsági nevelőklubba nyújtott betekintést. Utóbbiról kiderül, hogy helyi önkormányzati támogatással magántőkéből hozták létre. Orosz nyelvű Telegram-csatornákon úgy terjedt a felvétel, mintha ukrán iskolások háborús kiképzése folyna állami parancsra. Semmi sem utal arra, hogy az ilyen táborok azt szolgálnák, hogy a résztvevő gyerekek kiskorúként a frontra kerüljenek.
Egyébként egy önkéntes alapon működő honvédelmi-katonai ifjúsági program már jóval a háború előtt jelen volt Ukrajnában: az Azov zászlóaljhoz kötődő Azovets tábor például már 2015 óta táboroztat 7-9 éves gyerekeket. A beszámolók szerint a program fizikai és túlélési gyakorlatokat, elsősegélynyújtást és ideológiai nevelést is tartalmaz. (A táborról itt és itt írnak bővebben.) A tábor képeit a 2022-es háború kezdete után szintén oroszbarát források hasznosították újra az AFP írt tényellenőrzése szerint, azt állítva, hogy Ukrajna gyerekkatonákat képez a frontra.
Fiatalok a háborúban
Ettől függetlenül tény, hogy Ukrajna tavaly lejjebb vitte a kötelező katonai szolgálat alsó korhatárát, és az is igaz, hogy a fiatal felnőtteknek már kötelező egy alapkiképzés is.
A háborús nyomásra válaszul Ukrajna 2024 tavaszán csökkentette 27-ről 25 évre a kötelező katonai szolgálatra behívható férfiak alsó korhatárát, így a 25-60 év közötti férfiak már mind mobilizálhatók. Az ennél fiatalabb korosztály továbbra sem kötelezhető besorozásra. Az új mozgósítási törvény és semmilyen hivatalos döntés sem támasztja alá azt az állítást, hogy 18 év alattiakat küldenének a frontra Ukrajnában.
A 18 és 24 év közötti, kötelező katonai szolgálatra nem behívható férfiak sem esnek kívül a hadsereg látókörén – 2025 szeptemberétől ugyanis a hagyományos sorkatonai szolgálatot felváltja az alap katonai szolgálat (Basic Military Service), amelynek célja egy alap szintű kiképzés a későbbi tartalékos szolgálathoz. Ez a legfeljebb 3-5 hónapos alap képzés minden olyan 18-25 év közötti férfi számára kötelező lesz, aki nem tanul felsőoktatásban, de 24 éves korig választható időpontban teljesíthető. Fontos, hogy ez nem egyenlő a mozgósítással: a képzés ideje alatt a résztvevők nem küldhetők harci övezetbe, és bár a szolgálat teljesítése után automatikusan tartalékos státuszt kapnak, 25 éves korukig ugyanúgy nem mozgósíthatók.
A felsőoktatásban tanulóknak viszont egy másik alap képzés lesz kötelező rövidesen. A kormány a felsőoktatásban 2025 szeptemberétől bevezeti az Alapvető Általános Katonai Kiképzést (BGMT), melynek célja, hogy a hallgatók számára alapvető katonai ismereteket nyújtson. A program két részből áll, egy 90 tanórás elméleti képzésből és egy 210 tanórás gyakorlati képzésből, amelyet az Ukrán Fegyveres Erők speciális kiképző központjaiban végeznek. Az órák során a hallgatók megismerkednek a nemzetközi humanitárius joggal, megtanulnak elsősegélyt nyújtani, de lövészeti készségeket is elsajátítanak.
Közelményében az Ukrán Védelmi Minisztérium erről azt írta: „a törvénymódosítások nem tartalmaznak rendelkezéseket a 25 év alatti személyek mozgósítására vonatkozóan.”
Ezen túlmenően természetesen önkéntes alapon is választható a katonai pálya: az ukrán férfiak jelentkezhetnek a hagyományos szerződéses szolgálatra, csatlakozhatnak a területvédelmi egységekhez, vagy katonai akadémiákra is felvételizhetnek. Ezeket az ukrán állam ösztönzi. A védelmi minisztérium például nemrég egy új programot is indított „Contract 18–24” néven, amely egyéves önkéntes szerződéses katonai szolgálatot kínál a 18 és 24 év közötti fiatal férfiaknak. A rövid távú szerződéshez a program szerint kiemelkedő juttatások és későbbi kedvezmények társulnak.
Felmerültek ugyan javaslatok – elsősorban az Egyesült Államok és nyugati szövetségesek részéről – a mozgósítási korhatár további csökkentésére, például 17 vagy 18 évre, de ezeket a kezdeményezéseket Zelenszkij kormánya elutasítja.
Az ukrán kormányzat mindezzel kapcsolatban azt hangsúlyozza: a cél az, hogy az érintettek önkéntes alapon, tervezhető keretek között ismerkedjenek meg az alap szintű katonai felkészítéssel. Minden eddigi halasztási és mentességi lehetőség, például felsőoktatási tanulmányok vagy egészségügyi ok, továbbra is megmarad. A nők esetében a szolgálat kizárólag önkéntes lehet.
Honvédelmi és katonai ismeretek az oktatásban
A honvédelmi ismeretek, honvédelmi nevelés ugyanakkor része az ukrán középfokú oktatásnak, sőt ezt a közelmúltban szélesítették is – ami persze hosszú távon a hadsereg utánpótlását is segítheti.
A 2024 júniusában elfogadott ukrán oktatási reform részeként módosították az úgynevezett „Zakhyst Ukrainy” („Ukrajna védelme”) tantárgy tervét a középfokú oktatási intézmények 10-11. évfolyamai számára. Ez a tantárgy más néven, de lényegében a szovjet idők óta része az ukrán iskolai tananyagnak. A mostani fejlesztésekre az ukrán kormány 1,74 milliárd hrivnyát különített el.
Az új, bővített program ráadásul 2027-től minden iskolában kötelező lesz. A tantárgy olyan témákat is felölel, mint az állampolgári ismeretek, a geopolitika, a történelem, de része a szimulátorokon történő fegyver- és drónhasználat is.
Nincs rá bizonyíték, hogy mozgósítanák a Down-szindrómásokat
Abkarovits Joca posztjának egy másik állítása, hogy Down-szindrómával élő férfiakat kényszerítenek a frontra.
„Az ukrán kényszersorozások rémhíre már Tucker Carlsonig is eljutott. Az amerikai showman arról számolt be, hogy fiatal, középkorú és Down-szindrómás férfiakat erőszakkal szednek össze és furgonokkal viszik őket a halálba.”
Az állítás valóban elhangzott 2024 májusában Tucker Carlson amerikai műsorvezetőtől, aki hivatkozásként egy Business Insider-cikket tüntetett fel. Ez a cikk nem említi a Down-szindrómát, helyette egy olyan esetről számol be, amelyben egy mentálisan beteg, depresszióra gyógyszert szedő, és így részleges mentességet élvező férfit akart mozgósítani az ukrán hadsereg, de végül ügyvédi segítséggel és orvosi igazolással mentesült a mozgósítás alól.
Még egy évvel korábban, 2023-ban oroszbarát Telegram-csatornák terjesztettek széles körben egy videót, ahol látszólag egy Down-szindrómás férfiból űznek gúnyt katonatársai. A helyszínt, a felvétel idejét, a férfit azóta sem azonosították hiteles források, az eredeti közlő pedig eltávolította a videót. Az ügyről több külföldi tényellenőrzés is született (például az IFCN-tag See Check és az ukrán Vox Check).

Ukrajnában a hatályos jogszabályok szerint azok a személyek, akik rokkantsági csoportba tartoznak – beleértve a diszfunkcióval vagy kromoszóma-rendellenességgel élőket is –, mentességet élveznek a katonai szolgálat alól. Ezt a jogosultságot a legújabb, 2024. április 11-én elfogadott új mozgósítási törvény is megerősítette. Ennek értelmében azoknak, akik 2022. február 24. után kapták meg a második vagy harmadik rokkantsági besorolást, ismételt orvosi vizsgálaton kell átesniük. Ezzel a visszaéléseket próbálták kiszűrni, amelyekhez több korrupciós botrány is kapcsolódott az elmúlt időszakban.
Címlapi illusztráció: Barczikai Fanni
A szerzőről

Barczikai Fanni
A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológus, az ELTE-BTK mesterszakos hallgatója. Az Achilles Data nemzetközi oknyomozó újságíró program díjazottja és a Pelikán Projekt okleveles újságírója. A Lakmusz csapatához 2024 márciusában csatlakozott.
Kövess minket
Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!
Ajánlott cikkeink

Hamis „bizonyíték” alapján írta meg a Magyar Hírlap, hogy Zelenszkij dubaji luxuslakást vett az édesanyja születésnapjára

Az ukránellenes dezinformáció jól bejáratott fegyvere a hamisított Charlie Hebdo-címlapok terjesztése
