A kormányközeli MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője megbízhatatlan adatokra alapozva írt arról, hogy a magyar átlagbér vásárlóereje hét uniós országét is megelőzi. A hivatalos adatok szerint a sereghajtók között vagyunk az EU-ban.

„ Hoppácska! Ismét megdőlt egy kormánykritikus mítosz” – kezdi június 1-jei Facebook-bejegyzését Sebestyén Géza, a több száz milliárd forint közpénzből működő Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Így folytatja: „ A megélhetési költségekkel korrigált átlagbér nálunk 2505 dollár. Ez pedig magasabb, mint a szlovák, a görög, a lett, a bolgár, a román, a portugál, a horvát, vagy az észt mutató.”

Bár Sebestyén itt nyolc országot sorol fel, utána már valamiért azt írja, hogy hét uniós ország van mögöttünk a megélhetési költségekkel kiigazított átlagbérek listáján.

Forrás: Sebestyén Géza/Facebook

A szöveg szerint a bejegyzéshez mellékelt Európa-térképen az egyes országok kiigazított – vagyis a béreknek a megélhetési költségek országonkénti különbségeiből fakadó eltérő vásárlóerejét is megjelenítő – átlagfizetései láthatók dollárban. Sebestény szerint a megdőlt kormánykritikus mítosz az, hogy Magyarország Európa legszegényebb országa. Erről az ellenzéki politikusok által valóban hangoztatott állításról, és az állítást árnyaló adatokról itt írtunk hosszabban . Most azt vizsgáljuk meg, mennyire tekinthetők megbízhatónak a Sebestyén által idézett adatok, és milyen hiteles adataink vannak az európai átlagbérekről.

Legfontosabb megállapításunk, hogy a Facebookon terjedő térkép egy Wikipédia-oldal alapján készült, az itt található átlagbér-összehasonlítás azonban több módszertani problémát is felvet.

Ehhez képest az Eurostat vagy az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) adatbázisaiban nem a legfrissebb fizetési adatok szerepelnek, viszont ezek a statisztikák egységesek, tehát lehetővé teszik az országok közötti korrekt összehasonlítást. A magyar átlagbér vásárlóereje ezen hivatalos adatok alapján gyengébb, mint amit a Sebestyén által is megosztott térkép mutat.

Honnan jött ez a térkép?

Sebestyén a térkép forrásaként egy floridai magánszemély, bizonyos Sarah Hurt tartalomkészítő Facebook-oldalát jelölte meg. A 36 ezer követővel rendelkező oldalon Hurt olyan térképeket tesz közzé, amelyeken az Amazing Maps nevű vállalkozás logója látható, esetenként hirdeti is a szófiai diák vezette cég webshopját vagy új térképeit. A térképeket megrendelés esetén kinyomtatják és postázzák. Az Amazing Maps webshopjának hirdetése egyébként magán a béreket feltüntető térképen is megtalálható.

Hurt posztja és a térképen feltüntetett szöveg szerint az átlagbéres Európa-térképen szereplő adatok forrása a Wikipédia „ List of European countries by average wage” nevű zárolt szócikke. A zárolt vagy védett szócikk azt jelenti, hogy a Wikipédia-oldal nem alakítható nyitottan, hanem csak szerkesztői tapasztalattal rendelkező felhasználók módosíthatják. A Wikipédián van egy másik, hagyományos módon szerkeszthető, hasonló nevű szócikk , ami OECD-adatokat tüntet fel, és más sorrendet is ad ki. De önmagában ez persze még nem jelenti azt, hogy hiteltelen a térkép alapjául szolgáló zárolt szócikk tartalma.

Ennél furcsább, hogy még a Sebestény-Hurt féle térképen szereplő összegek sem azonosak a hivatkozott zárolt Wikipédia-oldalon feltüntetett értékekkel. A Sebestény-Hurt-térképen például Magyarországnál 2505, Romániánál 2232, Horvátországnál 2408, Lettországnál 2000 dollár szerepel. Ez alapján mondja Sebestyén, hogy a magyar érték hét (valójában a térképen szereplő számok szerint nyolc) EU-országénál magasabb. A zárolt Wikipédia-oldalon viszont Magyarországnál 2628, Romániánál 2703, Horvátországnál 3058, Lettországnál 2534 dollár szerepel kiigazított nettó átlagbérként. Mivel az adatok nem stimmelnek, a Facebookon terjedő térképen szereplő számok eredete valójában homályos. Az oldalt rendszertelen időközönként frissítik, így elképzelhető, hogy a térképen szereplő számok egy korábbi állapotot tükröznek – jóllehet a Wikipédia-oldal Wayback Machine-on elmentett korábbi verziói között nem találtunk olyat, ami Magyarországnál 2505 dollárt mutatna.

Sebestyén Géza Fotó: Németh Dániel/444

Az viszont igaz, hogy a zárolt szócikk jelenlegi adatai alapján Magyarország nem utolsó a vásárlóerővel kiigazított nettó átlagbérek listáján, ugyanis megelőzi Görögországot, Szlovákiát, Portugáliát, Bulgáriát, Lettországot és Észtországot is, tehát összesen hat uniós tagállamot.

Csakhogy ezzel a Wikipédia-oldallal és a rajta szereplő táblázattal több gond is van, ami miatt nem tekinthető hiteles adatforrásnak országok átlagos béreinek megalapozott összevetésére.

A szócikk rövid leírásában az adatok forrásaként az „ Eurostat és hasonló adatforrások” kitétel szerepel. A lábjegyzeteket átnézve kiderül, hogy ez pontosan mit jelent: a szócikk készítői nem valamilyen egységesített hivatalos adatforrást használtak, amilyen például az Eurostat vagy az OECD lenne, hanem manuálisan gyűjtötték össze országonként az adatokat az átlagbérekről. Magyarország esetében például a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024 novemberére vonatkozó átlagbérösszegét, a bruttó 695 100 forintot (nettó 478 ezer forintot) tüntették fel. Ugyanez a KSH-közlemény a 2024-es év január-novemberi időszakára már csak 639 500 forintos bruttó átlagkeresetet (nettó 440 200 forint) ad meg. (Egyébként van frissebb, 2025 márciusára vonatkozó bérközleménye is a KSH-nak, abban 714 400 forint a bruttó átlagbér.)

Ha feltételezzük is, hogy a megfelelő hivatalos adatszolgáltatóktól vették az adatot a táblázat készítői mind a 46 országnál, és megfelelően végezték el egyenként a bruttó/nettó-számítást és a korrekciót a vásárlóerő-paritással,

Magyarországnál 2024. novemberi egyhavi adatról van szó, de Bulgáriánál vagy Romániánál például 2025. márciusiról, több ország esetében pedig negyedéves átlagról, 2024 negyedik vagy 2025 első negyedévének háromhavi átlagáról. Például Portugália esetében is, ahol viszont – Magyarországgal ellentétben – általános a júniusi és év végi 13. és 14. havi fizetés. A negyedéves és havi adatmintákból számított átlagbérekbe ezek a plusz bérek értelemszerűen nem tudnak teljes egészében bekerülni.

Mindemellett Olaszország, Spanyolország, Ausztria, Hollandia és Dánia esetében a hivatkozás szerint a 2023-as hivatalos éves Eurostat bruttó bért osztották le 12-vel, majd ebből számították ki a nettót. A vásárlóerő-kiigazítást az IMF 2024. októberi indexe alapján végezték el.

Tehát ez a táblázat 2023-as éves átlagbérből visszaosztott béreket vet össze egy másik ország 2025. márciusi vagy éppen 2024. novemberi egyhavi átlagbérével, néhány esetben pedig különböző negyedévek átlagaival, nem hitelesített módszertan szerint.

Mit mutatnak az egységes statisztikák?

Vannak kéznél hitelesített, bár az ilyen adatbázisok összeállításához szükséges idő miatt nem a mai állapotot mutató adataink is a témában – például az Eurostat 2023-as éves bruttó munkabér-jövedelme. Ez egy nyilvános szakmai módszertan alapján egységesített, és így sokkal jobban összehasonlítható lista, amiért egy statisztikai szervezet vállalja a felelősséget.

Ez az Eurostat-rangsor Magyarországra nézve kedvezőtlenebb képet mutat, de utolsók sem vagyunk rajta.

2023-ban az átlagos bruttó bér Magyarországon 16 895 euró volt. Ezzel Bulgáriát előzzük csak meg. Ez viszont nincs kiigazítva a vásárlóerővel, így nem jelenik meg benne az, hogy egyes országok béreinek az ország alacsonyabb megélhetési költségei miatt nagyobb a vásárlóereje. Ez bizonyosan alakítana a sorrenden. A Euronews híroldal saját számítása szerint vásárlóerő-paritáson számolva még megelőznénk Görögországot és Szlovákiát is, de ugyanúgy előttünk maradna többek között Észtország, Portugália, Horvátország vagy Románia. (Ez a lista a bruttó átlagbéreket mutatja, az adózás utáni bérek szintén módosíthatanának valamennyit a listán.)

Az OECD-nek van vásárlóerővel kiigazított, a teljes gazdaságra vonatkozó éves bruttó listája is az átlagbérekről: eszerint 2023-ban Magyarország a 31 709 dollárjával Mexikót és Görögországot előzte meg. Ezen a listán a nem OECD-tag Bulgária és Románia nem szerepel.

Az átlagos éves munkabérnek nem feleltethető meg egy az egyben, de az egy főre jutó nettó éves átlagos jövedelem vásárlóerőre kiigazított adatait is érdekes megnézni, főleg, hogy erre már 2024-es számai is vannak az Eurostatnak. Ezen a listán Magyarország csak Szlovákiát előzi meg.

Sebestyén Géza korábban egy Világbank-statisztikával próbálta cáfolni azt az állítást, hogy Magyarországon rossz a korrupciós helyzet. Ez az okfejtés később Orbán Viktor Európai Parlementben tartott beszédébe egy az egyben bekerült; az állítást ebben a cikkben jártuk körbe.

(Címlapi fotó: Németh Dániel / 444)

___

Frissítés, június 16. 17:55: Értékes olvasói jelzés után a zárolt Wikipédia-oldalak szerkeszthetőségéről szóló részt pontosítottuk.