A kormánykommunikáció sötét képet fest a belga fővárosról, és szembeállítja a békés magyar viszonyokkal. Az adatok szerint ennél árnyaltabb a kép – például a kedvező római és az átlaghoz közeli budapesti gyilkossági ráta között nagyobb a különbség, mint a budapesti és a szintén átlaghoz közeli brüsszeli között.

„Brüsszel: drog, illegális migránsok, erőszak az utcákon; Magyarország: zéró tolerancia a droggal szemben, illegális migráció feltartóztatva, biztonságos utcák”

– ez az állítás jelent meg a kormány Facebook-oldalán április 23-án. Az erősen kontrasztos képhez tartozó további szöveg szerint „az uniós intézményeknek otthont adó belga fővárosban megnövekedett a kábítószerrel kapcsolatos halálos lövöldözések száma”. A bejegyzés több mint 12 ezer felhasználói interakciót – kommentet, reakciót vagy megosztást – generált.

Forrás: Magyarország Kormánya Facebook-oldala

Milyen adatok rendelhetők a kormány állításaihoz?

A kormánykommunikáció a „Brüsszel” kifejezést az elmúlt években használta az Európai Unió intézményeinek gyűjtőneveként vagy egy politikai értékrend leírásaként – de a bejegyzés szöveges részéből tudható, hogy ebben az esetben az állítások konkrétan Brüsszel városára vonatkoznak. Egy főváros és egy teljes ország összehasonlítása nyilván értelmetlen: a sűrűbben lakott nagyvárosban koncentráltabban jelentkeznek olyan problémák, mint a kábítószer-használat vagy az utcai erőszak, mint országos lefedettségű, elnagyolt adatokban. Ebben a cikkben ezért a fővárost a fővárossal (Budapestet Brüsszellel), az országot pedig az országgal (Magyarországot Belgiummal) hasonlítjuk össze.

Persze a két főváros között is jelentős különbségek vannak: a legszűkebb értelemben vett belga főváros, a Bruxelles-Ville nevű önkormányzat összesen körülbelül 33 négyzetkilométeren fekszik és alig 195 ezer lakosnak ad otthont. Ez egyike a Brüsszeli Fővárosi Régió 19 önkormányzatának, amit hétköznapi nyelven Brüsszelnek szoktak nevezni: 161 négyzetkilométeren terül el, lakossága mintegy 1,2 millió fő. Az agglomerációt is magába foglaló, széles értelemben vett fővárosi térségben a szomszédos flamand és vallon régióval együtt összesen 2,8 millióan laknak. A magyar főváros hivatalosan 525 négyzetkilométeren terül el, lakossága pedig mintegy 1,75 millió fő, így népsűrűsége jóval alacsonyabb. Agglomerációs térséggel együtt, tehát Pest megyével is számolva egy majdnem 7 ezer négyzetkilométeres területet kapunk, ahol összesen 3 millióan élnek.

Ezért a következőkben ezeket konkrét, megfogható statisztikákra szűkítjük, például a szándékos emberölések számát és a kábítószeres bűncselekmények adatait nézzük meg. Ezek országonként vagy akár városonként is összevethetők, és részben lefedik azt, amire a kormány közlése utal.

Városi adatok a politikai retorika hátterében

Az elmúlt évek adatai alapján Brüsszelben tartósan több bűncselekményt regisztrálnak, mint Budapesten. Ez nemcsak az összes eset számában, az egyes bűncselekménytípusoknál is megmutatkozik. Míg Budapesten a 2016-os csúcs után jelentősen csökkent a bűncselekmények száma, Brüsszelben inkább enyhe növekedés figyelhető meg az elmúlt évtizedben.

Városokra vonatkozó, jól összehasonlítható kriminológiai adatból nagyon kevés van. Az Eurostat egyetlen adatbázisa foglalkozik csak közvetlenül a nagyobb európai városok bűnözési mutatóival. Ez a szándékos emberöléseket tartja számon, viszont az adatgyűjtés nem mindig teljes körű, 2022-ben például 18 városról közöltek adatot, 2023-ban pedig Brüsszel pont kimaradt.

Az viszont látszik az adattáblából, hogy Brüsszelben a szándékos emberölések százezer lakosra jutó száma 2014 és 2022 között egyik évben sem volt a legkedvezőtlenebb első öt város között. Budapest minden évben jobban szerepelt, mint Brüsszel, de ugyanezen időszakban csak egyszer szerepelt az öt „legbékésebb” város között, legalábbis a szándékos emberölési adatok alapján.

Nézzük az utolsó elérhető adatsort, amiben Budapest és Brüsszel is szerepel:

Brüsszel nyolcadik helyen némileg átlag fölött, Budapest tizenegyedik helyen kicsivel átlag alatt. Brüsszelnél például Pozsonyban és Tallinban is több szándékos emberölés történt lakosságarányosan 2022-ben. Budapest ehhez képest Berlin és Amszterdam között helyezkedik el, és magasabb a gyilkossági rátája, mint például Rómának, Varsónak és Zágrábnak.

Más európai nagyvárosokat összehasonlító egységes, nyilvános adatbázis nem találtunk – megtaláltuk viszont a testi sértések számát belga és magyar régiós nyilvántartásokban. Mindkét város esetében fővárosi régiókkal, agglomerációval együtt számoltuk ki az egy főre jutó elkövetéseket (Budapest + Pest megye; Brüsszel + Brabant wallon/flamand). A Központi Statisztikai Hivatal 2023-as adatai alapján Budapesten 63,9 testi sértés jutott 100 ezer lakosra, míg a Brüsszeli Statisztikai és Elemző Intézet (IBSA) szerint (szintén agglomerációval együtt) Brüsszelben ugyanez az arány 703,2, vagyis több mint tízszer magasabb. Ez a különbség nem újkeletű: 2016 és 2023 között Budapest minden évben lényegesen alacsonyabb számokat produkált és folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott a testi sértések száma. Ezzel szemben Brüsszelben ennek a bűncselekménynek az aránya stabilan magasabb maradt. (Ez jelentheti azt, hogy arányosan valóban tízszer annyi testi sértés történik Brüsszelben, mint Budapesten, de jelentheti azt is, hogy Brüsszelben tágabb a testi sértés jogi kategóriája, illetve a budapestinél hatékonyabb a brüsszeli rendőrség a felderítésükben. Mindenesetre az adatokban valóban jelentős a különbség.)

Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények és kereskedelmi útvonalak

A „zéró tolerancia” elvének kommunikációja Orbán Viktor 2025-ös évértékelő beszédével kapott új lendületet: a miniszterelnök szerint súlyos a droghelyzet Magyarországon, és ezért a nyugatról átszivárgó kábítószereket tette felelőssé.

A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma az elmúlt években csökkent vagy stagnált Budapesten. Míg 2018-ban 4532 ilyen esetet regisztráltak, 2023-ra ez a szám 2976-ra csökkent. A számok azt mutatják, hogy ezek a bűncselekmények sosem tartoztak a leggyakoribbak közé a magyar fővárosban, ami feltehetően részben magyarázható a hazai jogi szigorral, de fontos szerepet játszhatnak kulturális és társadalmi sajátosságok is.

2023-ban Budapesten majdnem 3 ezer kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményt regisztráltak, Brüsszelben pedig több mint 16 ezret. Vagyis Budapesten 98,5 kábítószeres eset jutott 100 000 főre, addig Brüsszelben ez a szám 587,1 volt – azaz közel hatszoros különbség mutatkozik a két főváros között.

A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma az elmúlt években kis mértékben nőtt Brüsszelben. A városvezetés felhívta rá a figyelmet, hogy több kerületében is komoly problémát jelent a drogkereskedelem, amely gyakran erőszakos cselekményekkel jár. A belga rendőrség fokozott jelenléttel és célzott razziákkal próbálja visszaszorítani ezeket a folyamatokat.

Európai összehasonlításban Brüsszel helyzete nem egyedi. A kábítószer-kereskedelem és az ahhoz kapcsolódó erőszak számos más európai városban is növekvő problémát jelent. A kokain elérhetősége például rekordmagasságokat ért el az EU-ban, és a drogkereskedelemhez kapcsolódó erőszakos cselekmények is egyre gyakoribbak. Az Európai Kábítószer- és Kábítószer-függőség Megfigyelőközpont (EMCDDA) jelentése szerint 2022-ben az EU-tagállamok több mint háromszáz tonna kokaint foglaltak le, ami új rekordot jelent, és a hatodik egymást követő évben mutat emelkedést. Tíz év alatt a lefoglalt mennyiség több mint ötszörösére nőtt. A lefoglalt mennyiség több mint kétharmadát három országban kapcsolták le 2022-ben: Belgiumban, Spanyolországban és Hollandiában – ez mutatja a kikötők kulcsszerepét az európai terjesztésben.

A kábítószerfogyasztás növekedését a csatornavizekben mért kokainmaradványok is alátámasztják: 2023-ban az elemzett 72 európai város közül 49-ben emelkedett a kokainkoncentráció a 2022-es adatokhoz képest.

A legbiztonságosabb ország mantrája

Az áprilisi kormányzati üzenet illeszkedik abba a hosszabb ideje zajló kormányzati narratívába, miszerint Magyarország „Európa legbiztonságosabb országa”. Ehhez a soha nem alátámasztott üzenethez Orbán 2019 óta rendszeresen visszatér, legutóbb 2025. május 18-án, a Harcosok Klubja rendezvényén úgy fogalmazott: „nem akarjuk, hogy Európa legbiztonságosabb országából maffiafészket csináljanak”. A kormány más szereplői – például Menczer Tamás, Vitályos Eszter vagy Nacsa Lőrinc – szintén gyakran emlegetik ezt a jelzőt, különösen a migrációval összefüggésben.

Összeurópai statisztikák nem támasztják alá egyértelműen a „legbiztonságosabb ország” címkét. Az Eurostat 2022-es adatai alapján például Magyarország csak a rablások számában teljesít a legjobban az EU-ban. Más bűncselekménytípusokban, például szándékos emberölés, emberrablás vagy csalás terén több ország is megelőzi hazánkat.

A legfrissebb bűnügyi adatok szerint a 15 bűncselekményből kettőről mondható el, hogy lakosságarányosan Magyarországon regisztrálták belőlük a legkevesebbet az uniós tagállamok közül: a rablásról és a szexuális erőszakról. Rablásból 2023-ban 531-et regisztráltak Magyarországon. Ez 100 ezer főre vetítve 5,53, ami a legkedvezőbb adat az EU-ban. Az EU-n kívüli európai országok közül Montenegrónál és Albániánál szerepel ennél is kevesebb rablás a statisztikában.

Szexuális erőszakból 2023-ban 537-et, 100 ezer főre vetítve 5,59-et regisztráltak Magyarországon, ennél csak az albán adat kedvezőbb.

A többi bűncselekménynél Magyarország lakosságarányosan rendre az alsó harmad elején teljesít:

Az Eurostat adatai alapján Belgium a legtöbb bűncselekménytípus esetében kevésbé kedvező helyeken szerepel az Európai Unió tagállamai között. A vesztegetések kivételével minden statisztikában Magyarország mögött helyezkedik el, általában az utolsó harmadban.

A hivatalos bűnözési adatok nem feltétlenül esnek egybe azzal, amit az emberek a saját biztonságérzetükről gondolnak. Ezt rengeteg olyan tényező befolyásolja – a környezet állapota, a média hatása vagy helyi szokások –, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak közvetlenül a tényleges bűnesetekhez. Egy friss nemzetközi Ipsos-felmérés szerint például az egy főre vetített valódi bűnözési ráták szintje nem mutat szoros összefüggést azzal, hogy a népesség hány százaléka számol be gyakoribb bűnesetekről saját lakóhelyének környékén.

A témában hivatalos felmérést az Eurostat végez: ők azt vizsgálják, mekkora arányban számolnak be az emberek bűncselekményekről, erőszakról vagy vandalizmusról a lakókörnyezetükben. Ezen a listán 2023-ban Magyarország a kilencedik helyen, Belgium hátulról az ötödik helyen szerepel.

Címlapi illusztráció: Barczikai Fanni