A miniszterelnök sokadszorra mondta el, hogy mi vagyunk Európa legbiztonságosabb országa, és hogy Brüsszel elvenné a 13. havi nyugdíjat. Az elérhető adatok és dokumentumok egyik állítást sem támasztják alá.

A BOK-csarnokban mondott beszédet Orbán Viktor május 18-án vasárnap a Harcosok Klubja rendezvényen. Az esemény célja a felszólalások szerint az volt, hogy „digitális szabadságharcosokat” vagy „digitális honvédeket” toborozzanak a Fidesz 2026-os választási kampányához.

A körülbelül 25 perces beszédben Orbán kevés konkrét, ellenőrizhető tényállítást tett, azonban ismételten elővett két, általa gyakran hangoztatott kijelentést, amit a Lakmuszon már korábban is ellenőriztünk. Azt mondta a miniszterelnök, hogy Magyarország Európa legbiztonságosabb országa, és azt is állította, hogy Brüsszel el akarja törölni a 13. havi nyugdíjat.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Benko Vivien Cher

Nem ismerünk olyan megszólalást, amiben Orbán adatokat hozott volna annak igazolására, hogy mi vagyunk Európa legbiztonságosabb országa. A 13. havi nyugdíjjal kapcsolatban kormányzati szereplők és Orbán egyik Facebook-videója hivatkozott konkrét dokumentumokra, ezekből azonban nem következik, hogy Brüsszel elvenné a nyugdíjasok pluszjuttatását.

A legbiztonságosabb ország?

A Harcosok Klubja beszédben Orbán Ukrajna lehetséges uniós csatlakozásával kötötte össze a biztonság kérdését. Úgy fogalmazott, hogy „nem akarjuk, hogy Európa legbiztonságosabb országából maffiafészket csináljanak” (a videón 1:42:28-tól).

A miniszterelnök korábban is többször nevezte Európa legbiztonságosabb országának, vagy szerényebb pillanataiban Európa egyik legbiztonságosabb országának Magyarországot. A Lakmuszon tavaly októberben vizsgáltuk meg a kijelentést, miután Orbán az olasz Liga nagygyűlésén azt mondta: „Ma Magyarország Európa legbiztonságosabb országa”.

Akkori megállapításaink az azóta részben frissített adatok fényében is igazak.

Az emberek szubjektív biztonságérzetét az Eurostat úgy méri fel, hogy megkérdezi tőlük, tapasztaltak-e bűnözést, erőszakot vagy vandalizmust a lakókörnyezetükben. A legfrissebb, 2023-as adatok szerint a magyar válaszadók 6,1 százaléka mondta azt, hogy tapasztalt ilyet.

Ez a kilencedik legjobb arány Európában, és a nyolcadik legjobb az Európai Unióban. A magyaroknál biztonságosabbnak ítélték lakókörnyezetüket a horvátok, a litvánok, a lengyelek, a szlovákok, az észtek, a lettek, a norvégok és a románok is.

Az Eurostat adatbázisában egyes bűncselekmények gyakorisága alapján is össze lehet hasonlítani az országokat. Ezt az összehasonlítást azonban érdemes óvatosan kezelni. Az adatok csak a rendőrség által regisztrált bűncselekményeket mutatják, így egy ország helyezése függ a rendőri munka hatékonyságától, de attól is, hogy a bűncselekmények sértettjei milyen arányban tesznek feljelentést. Továbbá az egyes bűncselekmények definíciója sem teljesen egységes az európai országokban, ami szintén torzíthatja az összehasonlítást.

Magyarországról a következő 15 bűncselekménynél találunk adatokat:

A legfrissebb (a legtöbb esetben 2023-as) adatok szerint a 15 bűncselekményből kettőről mondható el, hogy lakosságarányosan Magyarországon regisztrálták belőlük a legkevesebbet az uniós tagállamok közül: a rablásról és a szexuális erőszakról.

Rablásból 2023-ban 531-et regisztráltak Magyarországon. Ez 100 ezer főre vetítve 5,53, ami a legkedvezőbb adat az EU-ban. Az EU-n kívüli európai országok közül Montenegrónál és Albániánál szerepel ennél is kevesebb rablás a statisztikában.

Szexuális erőszakból 2023-ban 537-et, 100 ezer főre vetítve 5,59-et regisztráltak Magyarországon, ennél csak az albán adat kedvezőbb. Az összehasonlítás ugyanakkor itt fokozottan megtévesztő lehet, mert az Eurostat definíciója szerint a szexuális erőszakba beletartozik a nemi erőszak és a szexuális bántalmazás is, Magyarország pedig nem közöl külön szexuális bántalmazási adatokat. Így a magyar szexuáliserőszak-statisztikában csak a súlyosabban minősülő esetek szerepelnek, az olyan cselekmények nem, mint például a szexuális zaklatás vagy a kéretlen tapogatás.

A többi bűncselekménynél nem igaz, hogy Magyarországon regisztrálták belőlük a legkevesebbet lakosságarányosan a legutolsó évben, amelyikről van statisztika.

Szándékos emberölésből például tíz uniós tagállamban regisztráltak kevesebbet 2023-ban, mint nálunk.

A lopás esetében kilenc EU-tag előzte meg Magyarországot.

A kábítószerrel való visszaélésnél hét.

Vesztegetésből pedig egyedül Ausztriában regisztráltak lakosságarányosan többet, mint nálunk.

Brüsszel és a 13. havi nyugdíj

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy „a Brüsszeli bürokraták, élükön Sorosékkal” el akarták törölni a 13. havi nyugdíjat (a videón 1:40:44-től).

Ez az állítás is visszatérő eleme a kormány kommunikációjának, olyannyira, hogy az új gazdaságpolitikáról szóló nemzeti konzultációban is szerepelt.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, több kormányzati politikus – például Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Hidvéghi Balázs államtitkár – arra hivatkozott, hogy az Európai Bizottság kérésére kellett Magyarországnak egy nyugdíjrendszerről szóló tanulmányt rendelnie az OECD-től, és ebben szerepelt a 13. havi nyugdíj eltörlése.

Az OECD szakértői 2024 júliusában 10 szakpolitikai opciót vázoltak fel a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóbbá tételére. Ezek közül kettőben volt szó a 13. havi nyugdíjról, de az extra juttatás eltörlése nem merült fel, csak az, hogy az átlagnyugdíj szintjén lehetne egy felső plafonja a 13. havi nyugdíjnak.

Februárban Orbán Viktor egy rádióinterjújában is arról beszélt, hogy „a 13.havi nyugdíjat a brüsszeliek el akarják venni”.

A miniszterelnök Facebook-oldalán közzétett videóban ez alá a szöveg alá az Európai Bizottság egy olyan dokumentumának részleteit vágták be, ami 2017-ben íródott, tehát akkor, amikor éppen nem is volt 13. havi nyugdíj Magyarországon.

A Faktum (a Transzparens Újságírás Alapítvány és a Mandiner kormányközeli „tényellenőrző” projektje) egy 2022-es EU-s dokumentumra, az Európai Bizottság javaslata alapján az EU Tanácsa által elfogadott, úgynevezett országspecifikus ajánlásra is hivatkozott bizonyítékként. Ebben valóban írtak arról, hogy más kormányzati intézkedések mellett a 13. havi nyugdíj visszavezetése is növelte a magyarországi államháztartási kiadásokat.

Azonban itt sem fogalmazódott meg ajánlásként a 13. havi nyugdíj eltörlése, csupán általánosságban javasolta azt a Tanács, hogy Magyarország javítsa a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát, úgy, hogy közben – például az egyenlőtlenségek csökkentésével – a nyugdíjak értékét is megőrzi.

A kormánykommunikációban „Brüsszellel” azonosított Európai Bizottság tavaly novemberben a Népszava kérdésére azt írta, „egyszerűen nem igaz”, hogy az EU-s intézmények a 13. havi nyugdíj eltörlését kérték a kormánytól.

(Címlapi kép forrása: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Benko Vivien Cher)