Egy régiós országokat összehasonlító kutatás szerint Magyarországon nem hiszik el kiugróan sokan a dezinformációt tartalmazó állításokat, például azt, hogy az ukránok népirtást követtek el a Donbaszban. A dezinformációra fogékony rétegen belül viszont nálunk vannak a legtöbben azok, akik erősen azonosulnak a hamis állításokkal.

A kutatásban felmért kelet-közép-európai országok közül nem Magyarországon a legfogékonyabbak az emberek a dezinformációra, ugyanakkor a magyarok mondták a legnagyobb arányban, hogy erősen egyetértenek a kormány és a kormányközeli média által is gyakran hangoztatott hamis állításokkal és összeesküvés-elméletekkel. Ez a legfontosabb tanulsága annak a februári közvélemény-kutatásnak, amit az Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt megbízásából végzett el a Focus és a Globsec négy országban: Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában.

A reprezentatív, országonként ezer embert elérő kutatásban azt vizsgálták, hogy a megkérdezettek mennyire értenek egyet az alábbi négy állítással:

Az ukrán népirtásról és a nem ember okozta klímaváltozásról szóló állítás klasszikus dezinformációs narratíva, a Soros Györggyel kapcsolatos állítás inkább az összeesküvés-elméletek közé sorolható, míg az Európai Bizottság politikai bosszúálló testületként való feltüntetése olyan bizonyíthatatlan állítás, amihez gyakran kapcsolódik konkrét dezinformáció. (A Lakmuszon is írtunk arról, hogy a Fidesz és a Megafon Ursula von der Leyen beszédének manipulatív megvágásával keltette azt a hamis látszatot, mintha a Bizottság csak a gyermekvédelmi törvény és a migrációs politika miatt tartana vissza EU-s pénzeket Magyarországtól).

A „határozottan egyetértek” és a „határozottan nem értek egyet” válaszok aránya együttesen gyakran meghaladta a 70 százalékot, míg a középutat jelentő „inkább egyetértek” és „inkább nem értek egyet” opciókat általában mindössze a válaszadók 10 százaléka választotta. A másik három országra ez a szélsőséges megoszlás nem volt jellemző.

A két véglet magas arányú jelenléte azt eredményezte, hogy

Magyarország, a végletek országa

Azzal az állítással, ami szerint az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt Ukrajna népirtást követett el a Donbaszban, a szlovákok 19,4 százaléka, a magyarok 17,7 százaléka értett egyet határozottan. Ha az inkább egyetértőket is számoljuk, akkor Romániában is magasabb az állítás elfogadottsága, mint nálunk, Lengyelországban viszont lényegesen alacsonyabb. Ugyanakkor a magyarok 47 százaléka válaszolta azt, hogy határozottan nem ért egyet az állítással, ami messze a legmagasabb arány a négy ország közül.

A Soros Györgyre vonatkozó állításnál Magyarországon volt a legmagasabb az erősen egyetértők aránya (20,6 százalék), de az állítást határozottan elutasítók is nálunk voltak a legtöbben (57,4 százalék). Összességében Szlovákiában volt a legmagasabb, Lengyelországban pedig a legalacsonyabb az állítás elfogadottsága (ez a kérdés a román kérdőívből kimaradt).

Az éghajlatváltozással kapcsolatos állításnál valamivel kiegyensúlyozottabb a kép Magyarországon, itt az „inkább egyetértek/inkább nem értek egyet” opciókat a válaszadók közel 20 százaléka jelölte meg. Ennek ellenére a határozottan egyetértők (14 százalék) és a határozottan elutasítók (58,3 százalék) aránya is hangsúlyos. A határozottan és az inkább egyetértőket összeadva az látszik, hogy az emberek Magyarországon kérdőjelezik meg a legkevésbé a klímaváltozás és az emberi tevékenység összefüggését.

Az az állítás, ami szerint „az Európai Bizottság politikai nézeteik miatt üldöz egyes tagállami kormányokat”, szintén erősen megosztotta a válaszadókat Magyarországon. 25 százalék határozottan egyetértett az állítással (ez a legmagasabb arány a négy ország közül), miközben több mint 53 százalék határozottan elutasította (ez az arány is nálunk volt a legmagasabb).

Információs dominancia

A kutatásból az is kiderül, hogy Magyarországon kiemelkedően magas volt azok aránya, akik korábban már találkoztak a vizsgált állításokkal.

Szlovákiában is meglehetősen ismertek a dezinformációs narratívák és összeesküvés-elméletek (a válaszadók több mint fele találkozott velük korábban), Lengyelországban és Romániában azonban jóval kevésbé elterjedtek ezek az állítások, különösen az ukrán népirtásról és a Soros-hálózatról szólók.

Az a tény, hogy a magyar társadalom nagy többsége már a kutatás előtt is találkozott az állításokkal, magyarázhatja a másik három országhoz képest kifejezetten erős polarizációt. Mivel az állítások a magyar közbeszéd mindennapos részei, az emberek többségének határozott véleménye alakult ki róluk, függetlenül attól, hogy ez a vélemény elfogadó vagy elutasító.

Fideszesek, rádióhallgatók, és akik bíznak a közmédiában

Nem meglepő módon a Fidesz és a Mi Hazánk szavazói értettek egyet a legnagyobb arányban a kormány kommunikációjában vagy a kormányközeli médiumokban is gyakran felbukkanó állításokkal. A Soros Györgyre vonatkozó állítással például a fideszesek 55,4 százaléka, a Mi Hazánk szavazóinak 43,1 százaléka értett határozottan egyet, miközben a tiszásoknak csak 4,6 százaléka. Ugyanakkor a fideszesek több mint ötöde (22,4 százaléka) is határozottan elutasította az állítást.

Az ember okozta klímaváltozás megkérdőjelezésénél egy fokkal kevésbé markánsak, de azért egyértelműek a pártszimpátia szerinti különbségek: a fideszesek 27 százaléka, a tiszások 6,8 százaléka értett határozottan egyet az állítással.

Magyarországon minden állításnál igaz volt, hogy azok értettek egyet velük legnagyobb arányban, akik elsődleges információforrásukként a tévét és a rádiót jelölték meg.

Például azzal az állítással, hogy az ukránok népirtást követtek el, a tévénézők 19 százaléka, a rádióhallgatók 25,6 százaléka azonosult határozottan – ami rosszabb arány, mint amit azoknál mért a kutatás, akik elsődlegesen közösségi médiából tájékozódnak (ők 17,1 százalékban értettek határozottan egyet az állítással).

Az ukrán népirtással kapcsolatos állítással például a közmédiában bízók 32,6 százaléka értett határozottan egyet, míg a közmédiában nem bízóknak csak 12,7 százaléka.

A másik három országban nem mutatkozik ilyen jelentős különbség a dezinformáció elfogadottságában a közmédiában bízók és nem bízók között. Továbbá Szlovákiában és Lengyelországban inkább az látszik, hogy minél kevésbé bízik valaki a közmédiában, annál fogékonyabb a dezinformációra.

(Címlapi kép forrása: Kisbenedek Attila/AFP)