Egy ideig úgy tűnt, az orosz elnök Budapestre jön tárgyalni, miközben nemzetközi elfogatóparancs van érvényben ellene. Magyarország viszont pont kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Mit tehet a szervezet?

Október 16-án érkezett a hír, hogy Donald Trump amerikai elnök hamarosan Budapesten találkozik Vlagyimir Putyinnal – öt nappal később, október 21-én este aztán a Fehér Ház közölte: „Trump elnöknek a közeljövőben nem áll szándékában találkozni Putyin elnökkel”. Putyin Magyarországra érkezésének lehetősége így is több kérdést felvetett. 2023 márciusa óta ugyanis nemzetközi elfogatóparancs van érvényben az orosz elnök ellen, háborús bűnök elkövetésének gyanúja miatt. Magyarország ugyan idén áprilisban kilépett a háborús és emberiesség elleni bűnöket vizsgáló Nemzetközi Büntetőbíróságból, a bíróság szabályai 2026 júniusáig érvényesek rá.

Magyarországon mégsincs félnivalója Putyinnak, ezt a magyar kormány nyilvánvalóvá tette.

Cikkünkben ezekre a kérdésekre válaszolunk, és elmagyarázzuk, mi az a Nemzetközi Büntetőbíróság, milyen jogi alapon működik és ki lépett ki eddig belőle.

Mit csinál a Nemzetközi Büntetőbíróság?

Az igény egy állandó nemzetközi bíróság létrehozására a második világháború után fogalmazódott meg először, majd a hidegháború végével ismét terítékre került az ötlet. A Jugoszláviában és Ruandában elkövetett rettenetes bűncselekmények kivizsgálására az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Biztonsági Tanácsa még egy-egy ideiglenes bíróságot hozott létre, és végül csak 1998-ban Rómában fektették le egy állandó nemzetközi bíróság jogi alapjait: ez volt a Római Statútum, a Nemzetközi Büntetőbíróság alapító okmánya. Ez fogalmazta meg a szervezet működési mechanizmusát és a vizsgálandó bűncselekményeket. A szerződést 120 ország ratifikálta, majd ennek alapján 2002-ben létrehozták a Nemzetközi Büntetőbíróságot, angol nevén az International Criminal Court-ot, vagyis az ICC-t.

Az ICC-nek jelenleg 125 ország a tagja – de az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Izrael sosem volt köztük. (Bár ezen országok magát a Római Statútumot aláírták, de külön bejelentették, hogy nem tartják legitimnek az ebből következő jogi kötelezettségeket, az ICC-t nem ismerik el.) A szervezet azonban olyan személyek bűnösségét is vizsgálhatja, akik ezekben az országokban élnek, de a bűncselekményeik más tagországokat érintenek – ezt látjuk Vlagyimir Putyin és Benjamin Netanjahu esetében is.

Bár hasonló a nevük, a Nemzetközi Büntetőbíróság nem tévesztendő össze a szintén hágai székhelyű Nemzetközi Bírósággal (International Court of Justice, ICJ), ami az ENSZ elsődleges bírói szerve és az államok közötti viták rendezése a fő feladata, ennek megfelelően államokat ítélhet el.

Az ICC négy bűncselekménytípusban járhat el:

Az ICC nem helyettesíti, hanem kiegészíti az egyes országok büntetőjogi rendszerét, akkor indít eljárást, ha a tagállamok nem hajlandóak vagy nem képesek rá. A szervezet hatásköre limitált, mivel

Milyen ügyeket vizsgált eddig az ICC?

A bíróság 23 éves működése alatt főként afrikai országok politikai és katonai vezetőit vizsgálta és ítélte el, vagy éppen mentette fel egy-egy tárgyalássorozat után. Az első elfogatóparancsot Joseph Kony ugandai főparancsnok ellen adták ki 2005. július 8-án. Kony-t 36 háborús bűncselekménnyel és emberiesség elleni bűncselekménnyel gyanúsítják, amiket 2002 és 2005 között követett el Észak-Ugandában. Azóta is szabadlábon van, sosem fogták el.

Az ICC eddig 33 ügy 70 vádlottját vizsgálta. Az ügyek közül csupán négy esetben nem afrikai országban történtek az attrocitások, amiért elfogatóparancsot adtak ki a vádlottak ellen, ezek: a Fülöp-szigetek, Grúzia, Palesztin Állam és Ukrajna. (A Palesztin Állam hosszabb jogi eljárás – és a megfigyelői ENSZ-státusz elnyerése – után 2015-ben csatlakozhatott a Római Statútumhoz. Ukrajna csak 2024 októberében ratifikálta az egyezményt, így 2014 óta részlegesen, idén év eleje óta már teljes egészében fennáll az területén az ICC joghatósága.)

A 70 vádlottból 29-en vannak jelenleg is szabadlábon, 11-et ítéltek el, 4-et felmentettek, 6-an pedig előzetes letartóztatásban vannak. Több ügyet azért zártak le, mert a vádlott meghalt.

A büntetőbíróság jellemzően háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények elkövetése miatt ad ki elfogatóparancsot, eddig mindössze egyszer fordult elő, hogy valakit népirtás bűntettével vádoltak: Omar el-Basírt, Szudán korábbi elnökét. Ő jelenleg szintén szabadlábon van.

Ha valakivel szemben felvetődik a gyanú, hogy a fent említett négy súlyos bűncselekményből valamelyiket elkövette, az ICC ügyészei alapos nyomozást végeznek, majd a megállapításaikat a bírókból álló előkészítő tanács elé tárják. Ez a tanács dönt arról, hogy kiadják-e az elfogatóparancsot. Ekkor még nem állapítják meg a vádlott bűnösségét, csupán feltételezett bűnelkövetőként kezelik.

Az ICC-t több afrikai ország is kritizálta, Burundi 2017-ben első országként ki is lépett az ICC-ből, mert a kormány szerint a bíróság „szándékosan veszi célba az afrikai országokat a büntetőeljárásaival.” Idén szeptemberben három másik – katonai irányítás alatt álló – afrikai ország, Burkina Faso, Mali és Niger arra hivatkozva jelentett be a szervezetből való kilépését, hogy az ICC-t a „neokolonialista elnyomás eszközének” tartják.

A Fülöp-szigetek 2019-ben vonta vissza ICC-tagságát, akkor a bíróság már több mint egy éve vizsgálódott az akkori elnök, Rodrigo Duterte ellen. A kilépés azonban nem állította meg az ICC-t abban, hogy tovább nyomozzon Duterte ellen, aki ellen végül idén március 7-én adtak ki elfogatóparancsot, március 12-én pedig le is tartóztatták. Jelenleg Hágában van előzetes letartóztatásban. Az ICC emberiesség elleni bűncselekménnyel vádolja Dutertét, a drogellenes hadjárat során elkövetett tömeggyilkosságok miatt.

Egyetlen európai országként és uniós tagállamként idén áprilisban Magyarország is bejelentette, hogy kilép az ICC-ből.

Elfogatóparancs Putyin ellen

Az ICC 2023. március 17-én adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin ellen háborús bűnök elkövetésének gyanúja miatt. A szervezet szerint az orosz elnök közvetlenül és személyesen lehet felelős azokért a bűncselekményekért, amiket az orosz erők Ukrajnában követtek el. Ezek közül kiemelik: háborús bűnnek számít, hogy gyerekeket hurcoltak el jogtalanul Ukrajna területéről Oroszországba. Ugyanezért adtak ki elfogatóparancsot Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen is.

Mivel Oroszország nem tagja az ICC-nek, ott ezt az elfogatóparancsot sem jogilag, sem gyakorlatilag nem lehet érvényesíteni. Ha azonban Putyin valamely ICC-tagállamba utazik, ott letartóztathatják. A Római Statútum értelmében ugyanis a tagállamoknak együtt kell működniük az ICC-vel, vagyis ebben az esetben végre kell hajtaniuk a letartóztatást. Ezt azonban az ICC kikényszeríteni nem tudja, a tagállamok jóindulatára és együttműködési hajlandóságára van utalva, ami sok esetben nem működik.

Az orosz elnök a nemzetközi elfogatóparancs kiadása óta mindössze egyszer járt olyan országban, ami tagja az ICC-nek: 2024 szeptemberében Mongóliába utazott, ahol – a várakozásoknak megfelelően – nem tartóztatták le. Ezért az ICC tavaly októberben elmarasztalta Mongóliát, és vizsgálatában megállapította, hogy az ország nem teljesítette nemzetközi jogi kötelezettségét, mert nem tartóztatta le a területére lépett orosz elnököt.

Hogyan érvel a magyar kormány?

Magyarország lett volna a második ICC-tagország, ahová Putyin utazott volna, de Budapesten sem kellett volna a letartóztatástól tartania. Gulyás Gergely már 2023 márciusában – amikor az ICC kiadta az elfogatóparancsot az orosz elnök ellen – kijelentette: nem tartóztatnák le Magyarországon Putyint. Gulyás azzal érvelt, hogy azért nem lehetne letartóztatni az orosz elnököt, mert az ICC egyezménye „nincs kihirdetve Magyarországon” és az egyezmény ellentétes az Alaptörvénnyel.

A magyar Alaptörvény 13. cikke szerint: „A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.” Vagyis a magyar jogszabály szerint a hivatalban lévő köztársasági elnök immunitást élvez.

Gulyás Gergely idén áprilisban is arra hivatkozott, hogy az ICC egyezményét nem tartják érvényesnek. Ekkor a magyar kormány Budapesten fogadta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Netanjahu ellen 2024 novembere óta van érvényben az ICC elfogatóparancsa, a Gázában elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűnök megalapozott gyanúja miatt. Az elfogatóparancs kiadása óta Netanjahu magyarországi útját leszámítva nem járt olyan országban, ami tagja az ICC-nek.

„Nem felelnek meg a nemzetközi jog alapelveinek azok az érvek, amikre a magyar kormány tagjai hivatkoznak, amikor azt mondják, Magyarország nem lenne köteles letartóztatni Putyint vagy Netanjahut”

– mondta a Lakmusznak Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Majd megjegyezte: Magyarország 2001 novemberében ratifikálta az ICC statútumát, de azóta valóban nem hirdette ki. (A kihirdetés azt jelentené, hogy a magyar jogalkotó külön magyar jogszabályt alkot rá, ez azonban nem történt meg, a ratifikáció csupán egy országgyűlési határozatot jelentett.)

Ennek ellenére Magyarország köteles eleget tenni az ICC szabályainak – írta Hoffmann Netanjahu budapesti látogatása utáni elemzésében. Az Alaptörvény szerint ugyanis: „Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.” Magyarország az ICC-vel való együttműködést egyébként EU-s szinten is elfogadta.

A Római Statútum és az ICC egyéb állásfoglalásai kimondják, hogy az államfők nem élveznek immunitást, ha elfogatóparancsot ad ki ellenük a Nemzetközi Büntetőbíróság. Hoffmann szerint ugyan korábban voltak viták a nemzetközi jogban a hivatalban lévő államfők büntethetőségéről, de egyre inkább az az elfogadott, hogy ha nemzetközi bűncselekményekről van szó, akkor nem lehet az államfőknél sem az immunitásra hivatkozni. A magyar Alaptörvény előírja: „Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait”. Ezek alapján, írja Hoffmann,

A nemzetközi jogász egy másik elemzése szerint ugyanez vonatkozik Putyinra is. Ha tehát Magyarország vendégül látná az orosz elnököt, azzal

Ugyanezt mondta lapunknak Bátki Pál ügyvéd, büntetőjogász, aki szerint, ha „valaki aláír egy nemzetközi jogi dokumentumot, annak biztosítania is kell, hogy a nemzetközi jogszabályok működjenek az adott országban.” Majd hozzátette:

„ha Magyarország nem tartja be az ICC szabályait, nemzetközi jogot sért.”

Azt, hogy Magyarország megszegte nemzetközi jogi kötelezettségét, amikor nem tartóztatta le az országba érkező Netanjahut, az ICC is megállapította egy idén júliusban lefolytatott vizsgálat során.

Magyarország kilép

Ez azonban a magyar kormányt nem hatotta meg, Netanjahu látogatásakor ugyanis bejelentették, hogy kiléptetik az országot az ICC-ből. Gulyás Gergely a döntést azzal indokolta, hogy az ICC „egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt”, de mára „politikai testületté vált”, ennek egyik „legszomorúbb példája a Netanjahu elleni vádemelés”. Gulyás szerint az ICC tevékenysége kapcsán nemzetközileg is „komoly aggályok merültek fel”, például az Egyesült Államok is szankciót vezetett be az ICC bírái ellen.

Az USA egyébként szintén azzal vádolta az ICC-t, hogy politikai döntéseket hoz és jogsértéseket követ el az Egyesült Államok és Izrael ellen. Az ICC határozottan elutasította ezeket a vádakat.

A kilépés nem történik meg rögtön: a kilépő országnak először hivatalosan is értesítenie kell szándékáról az ENSZ főtitkárát, majd a hivatalos értesítés kézhezvételétől számítva el kell telnie egy évnek, mire a kilépés érvényessé válik. Ez Magyarország esetében 2026 júniusa, vagyis addig ugyanúgy érvényesek Magyarországra is az ICC szabályai, mint minden más tagállamra.

Hogy az ICC-ből való kilépés milyen következményekkel jár, egyelőre nem világos. Ha bekövetkezik, Magyarország lesz az egyetlen uniós tagállam, ami nem tagja az ICC-nek. Hoffmann Tamás a Lakmusznak azt mondta: az Európai Unió alapértékei közé tartozik mindaz, amit az ICC képvisel és megtestesít, vagyis a legsúlyosabb bűncselekmények elleni küzdelem és az elkövetők elleni fellépés.

Mit tesz az ICC a kötelezettségszegőkkel?

Az ICC azon túl nem sokat tehet, hogy az együttműködést megtagadó tagállamokról megállapítja, hogy megszegték a nemzetközi jogi kötelezettségüket. A Nemzetközi Büntetőbíróság sajtóosztálya azt írta a Lakmusznak:

„Együttműködés hiányában a bíróság megállapítást tehet, amiről tájékoztathatja a tagállamok közgyűlését. A közgyűlés ezután megteheti a szükségesnek ítélt intézkedéseket.”

Hogy mik a „szükségesnek ítélt intézkedések”, nem fejtették ki.

Hoffmann Tamás azt mondta lapunknak: olyan még nem fordult elő a Nemzetközi Büntetőbíróság történetében, hogy bármelyik tagállamot szankcionálta volna az ICC azért, mert megszegte a nemeztközi jogi kötelezettségét.

„Mongóliában sem lett következménye annak, hogy Putyint beengedték az országba anélkül, hogy letartóztatták volna. Ha egy állam jogkövető és hisz a joguralomban, akkor a jogsértés megállapítása elég kellene, hogy legyen, nincs szükség szankcióra. A naming and shaming (megnevezés és megszégyenítés) egy puha eszköz, de sok országban működik, sok tagállam nem vállalná be, hogy egy fontos nemzetközi jogi szervezet kimondja róla, hogy megszegte a szabályokat és nem tett eleget a kötelezettségének. Magyarország nem ilyen ország.”

Bátki Pál szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság esete jól mutatja, hogy a nemzetközi jogi szervezeteknek sokszor nincs konkrét eszközük arra, hogy kikényszerítsék a szabályok betartását. „Ha valaki nem tartja be a nemzetközi jogi szabályokat, annak diplomáciai, politikai következményei lehetnek, de a legtöbb esetben jogi következmények nincsenek. Ez a nemzetközi jog általános kritikája.”

Címlapi kép: Vlagyimir Putyin 2024. november 7-én Szocsiban. Fotó: Makszim Sipenkov/AFP