Zohran Mamdanival szemben politikai ellenfelei és a magyar kormánymédia cikkei is gyakran vetnek be szélsőséges jelzőket. Milyen konkrétumokat találunk a vádak mögött?

„A demokrata színekben induló szocialista-iszlamista jelöltet, Zohran Mamdanit választották New York polgármesterévé” – ezzel a címmel adott hírt a magyar közmédiához tartozó hírportál, a hirado.hu november 5-én a New York-i polgármesterválasztás eredményéről.

A hír forrásaként megjelölt MTI még csak szocialistának nevezte a polgármestert - a hirado.hu cikkéből nem derül ki, milyen alapon tették hozzá a címben az iszlamistát.

Nem ez volt a magyar kormányközeli nyilvánosságban terjedő egyetlen szélsőséges jelző a 34 éves, muszlim hitét nyíltan vállaló Mamdanira:

Ezek a címkék Mamdani politikájára nem a magyar kormányközeli szereplők találmányai. A kampány során, majd megválasztását követően Mamdani amerikai politikai ellenfelei is többször illeték őt hasonló jelzőkkel:

A polgármesterválasztás közeledtével az amerikai közösségi médiában is forogtak ezek a jelzők és vádak, gyakran meg nem erősített információkkal és összeesküvés-elméletekkel kiegészítve. A Center for the Study of Organized Hate (CSOH) nevű szervezet az amerikai közösségi médiában június 24. és október 31. között 35 522 – a CSOH fogalmai szerint – iszlamofób vagy idegengyűlölő posztot azonosított. Ezek például terrorfenyegetésként, radikális szélsőségesként, belső ellenségként írták le Mamdanit, vagy megjelent bennük a politikus deportálásának, állampolgársága megvonásának szándéka.

Egy New York-i imám

Azok, akik iszlamistának, dzsihadistának vagy a saría törvénykezés hívének nevezik Mamdanit, gyakran azt hozzák fel ennek alátámasztására, hogy Mamdani a kampány során találkozott egy New York-i imámmal, Siraj Wahhajjal. A hirado.hu egy november 4-i cikke – az Origóhoz hasonlóan – Mamdani „szélsőséges iszlamista körökkel” való kapcsolatról írt, és kiemelte kapcsolatát Wahhajjal, akiről a közmédia azt állította, hogy régebben „úgy emlegették”, mint aki segédkezett az 1993-as World Trade Center (WTC) elleni merényletben.

Zohran Mamdani a kampány során több mecsetet is meglátogatott a városban, és valóban találkozott Sirah Wahhajjal, aki 1981 óta a brooklyni Masjid At-Taqwa mecset imámja. Mamdani a találkozót nem próbálta titkolni, az X-en közös képet posztolt az imámmal, és arról írt, hogy az ország egyik legjelentősebb muszlim vezetőjével találkozott. Wahhaj Mamdanit támogatta a demokrata előválasztáson is.

Az 1993-as WTC-merénylet úgy jön a képbe, hogy a hat ember halálát okozó bombatámadást kivizsgáló hatóságok információkat közöltek arról, hogy a Masjid at-Taqwa mecsetben a merénylet előtti vagy utáni időszakban a merénylettel összefüggésbe hozott személyek is megfordultak.

Egy 2018-as New York Times-cikk szerint a merénylet kivizsgálása során a hatóságok 1995 februárjában készítettek egy listát a lehetséges háttérszereplőkről, szellemi szerzőkről, és ezen szerepelt Wahhaj is, mintegy 150 név között. A lap szerint viszont a listát később éppen azért kritizálták, mert túl tág volt, túl sok név szerepelt rajta.

Az eredeti dokumentum – aminek szkennelt változatát megtaláltuk a The Investigative Project on Terrorism nevű non-profit szervezet adatbázisában – bevezetőjében az ügyész hangsúlyozza, hogy a felsorolt személyeket nem vádolták meg.

Wahhaj-t később sem vádolták meg az üggyel összefüggésben.

Nazita Lajevardi, a Michigan State University iszlamofóbiát tanulmányozó professzora azt mondta a New York Timesnak, hogy Mamdani a muszlim identitását a kampányban alapvetően magánjellegűként, ugyanakkor a neveltetését nézve egy fontos kulturális aspektusként tálalta.

A Politifact megkérdezett szakértőket a témában, akik egyhangúan azt mondták: nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy Mamdani a vallási alapú saría törvénykezést akarná követni. „Nem tudok semmiről, amit mondott vagy tett volna, ami arra utalna, hogy támogatná a saría bevezetését, vagy akár az ezen alapuló politikai álláspontokat” – válaszolta Nathan J. Brown, a George Washington Egyetem politikatudományi és nemzetközi ügyek professzora a lapnak.

Sadanand Dhume, a konzervatív American Enterprise Institute munkatársa arra mutatott rá (szintén a Politifact megkeresésére), hogy Mamdani támogatja a melegjogokat, ami éppen a saría törvénykezés ellentétének tekinthető. Mamdani egyébként a kampányban is kiállt az LMBTQ-közösség mellett, programja szerint „New Yorknak menedéket kell nyújtania az LMBTQ-embereknek”. A frissen megválasztott polgármester külön LMBTQ-ügyekkel foglalkozó irodát hozna létre a városban.

Antiszemita vádak

Akik antiszemitizmussal támadják Mamdanit, többnyire azt szokták érvként felhozni, amit a demokrata politikus a „globális intifáda” nyelvi fordulat használatáról vagy Izrael államról mondott.

Az „intifáda globazilása” kifejezés megítélése politikai vita tárgya az Egyesült Államokban: az Amerikai Zsidó Bizottság, az egyik legrégebbi zsidó érdekvédelmi civil szervezet a kifejezést zsidók elleni erőszakra való felhívásnak tekinti, ahogy republikánus képviselők egy csoportja is, akik törvényjavaslatot adtak be a témában.

Mamdanit egy június 17-i podcastban kérdezték a politikailag terhelt kifejezésről: a műsorvezető arról beszélt, hogy palesztinpárti, baloldali tüntetéseken az „intifáda globalizálása” vagy „globális intifáda” gyakran elhangzik politikai szlogenként, és ez őt aggasztja, mert gyakran erőszakos szándék áll mögötte. Mamdani a válaszban nem ítélte el egyértelműen a kifejezést, és azt mondta, sok embert ismer, akinek ez az egyenlő jogok iránti vágyat jelenti. Arról is beszélt, hogy a nyelv szabályozását nem tartja feladatának, az antiszemitizmus valódi problémája elleni fellépést viszont igen.

Két nappal később egy tévéműsorban szembesítették Mamdanit azzal a kérdéssel, hogy elítéli-e a „globális intifáda” használatát, amire megint azt mondta, hogy nem fog tiltóan fellépni nyelvhasználati kérdésekben, de hozzátette, ő nem használná ezeket a szavakat. Néhány héttel később még egy kis lépéssel tovább ment ebben, és azt is kijelentette: lebeszélne másokat a kifejezés használatáról.

A másik érv Izrael megítélésének kérdéséhez vezet. Mamdani régóta kritizálja Izrael palesztinokkal szembeni politikáját, és támogatója a Boycott, Divestment, Sanctions (BDS) nevű, Izraellel szembeni gazdasági bojkottot és nyomásgyakorlást szorgalmazó non-profit szervezetnek. A szervezet megítélése nem egyértelmű: támogatói az emberi jogok érvényesítésére szolgáló eszköznek tartják, kritikusai – például zsidó szervezetek, egyes amerikai politikusok – antiszemitizmust látnak benne, és Izrael delegitimálására szolgáló kezdeményezésként értelmezik. (A Bundestag 2019-ben hivatalosan antiszemita jellegűnek minősítette a BDS tevékenységét, míg az Európai Bizottság 2016-os közlése szerint a szervezet eszközei beleférnek a véleménynyilvánítási szabadságba, bár céljait nem támogatják.)

Azért is kapott kritikákat Mamdani, mert egy jelölti vita utolsó perceiben kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy elmenne-e Izraelbe, majd arra a felvetésre, hogy Izraelnek joga van-e zsidó államként létezni, azt válaszolta, hogy Izraelnek joga van létezni, majd egy újabb visszakérdezésre azt tette hozzá, hogy más államokhoz képest egyenlő jogokkal rendelkező államként.

Mamdani mindemellett a polgármesterválasztási kampányában felszólalt az antiszemitizmus ellen. A Forward nevű progresszív zsidó újságnak adott interjújában például úgy fogalmazott, hogy kötelessége teljes mértékben elítélni az antiszemita megnyilvánulásokat. Több másik alkalommal is kijelentette, hogy New Yorkban és az egész világon komoly probléma az antiszemitizmus, és fel kell lépni ellene.

Az idei évfordulón Mamdani egy közleményben elítélte a Hamász 2023. október 7-i terrorista támadását Izrael ellen, ahogy az izraeli kormány ezt követő gázai támadásait is kritizálta és népirtásnak nevezte.

Szocialista, kommunista

Mamdanira – magyar kormányközeli tartalomgyártók mellett – Donald Trump is kommunistaként hivatkozott. Ez a módszer nem példa nélküli Amerikában, republikánus politikusok például a Mamdanihoz hasonló politikát folytató Bernie Sanderst is előszeretettel kommunistázták.

A Politifact kérdésére a Fehér Ház megjelölte, hogy az elnök mire alapozva nevezte kommunistának Mamdanit: egy 2020-as tweetet és egy június 30-i New York Post-cikket küldtek bizonyítékként. A tweet egy indiai város fiatal polgármesterét, Arya Rajendrant dicsérte – aki az Indiai Kommunista Párt tagja.

A cikk Mamdani egy 2021-es beszédét vette elő. Mamdani, akkor még frissen megválasztott közgyűlési képviselőként, az Amerikai Fiatal Demokratikus Szocialisták virtuális konferenciáján tartott előadásának 10. percében arról kezdett beszélni, hogy meggyőződés alapján kell cselekedni, nem az alapján, hogy népszerű lesz-e vagy sem: „De vannak más kérdések is, amelyekben szilárdan hiszünk, legyen az a BDS, vagy a termelési eszközök megszerzésének végső célja, ahol jelenleg nem rendelkezünk ugyanolyan szintű támogatással" - mondta.

Anna Grzymala-Busse, a Stanford Egyetem nemzetközi ügyek professzora azt mondta a Politifactnek, hogy a termelési eszközök megszerzése szocialista és kommunista cél is lehet: „A különbség az, hogy a kommunizmusban van egy uralkodó párt, amely nem tűri az ellenzéket és a pluralista civil társadalmat”.

Harvey Klehr, az Emory Egyetem politikatudományi és történelem professzora szerint ugyanakkor a „demokratikus szocialisták régóta kerülik a termelési eszközök megszerzéséről szóló retorikát”, és „a 20. században ez lett a kommunisták és a szocialisták közötti meghatározó különbség." A konkrét esetről úgy vélekedett, hogy „nem lehet pontosan megmondani, hogy Mamdani mit ért a kifejezés alatt, de az autoriter kommunisták nyelvhasználatára emlékeztet.”

Mamdani önmagát egyébként demokratikus szocialistaként határozza meg, aminek lényege számára a vagyon jobb elosztására való törekvés. Az Egyesült Államokban ez a politikai irány nagy hangsúlyt helyez a szociális ellátásokra. Mamdani a Demokrata Párt mellett az Amerikai Demokratikus Szocialisták (DSA) politikai szervezetnek is a tagja. Elemzések szerint a DSA Európában inkább jobboldali pártnak számítana, de amerikai mércével valóban baloldalibb, mint a Joe Biden és Kamala Harris által képviselt demokrata fősodor.

Ennek megfelelően Mamdani kampányígéretei közé tartoztak:

Anna Grzymala-Busse arról is beszélt a Politifactnek, hogy Mamdani a szó klasszikus politikai értelmében nem kommunista:

„A kommunizmus központilag tervezett gazdaságot jelent, piaci erők nélkül. Az árakat és a mennyiségeket egy központi kormányzati hatóság határozza meg. Nincs demokratikus politikai verseny, hanem egyetlen párt irányítja az országot. Ő nem ezt szorgalmazza”.

Ted Henken, a Baruch College professzora pedig azt mondta Mamdani polgármesterjelölti programja alapján, hogy a politikus nem törekszik a magántulajdon eltörlésére, nem támogatja az iparágak állami átvételét, hanem célzott beavatkozásokat javasol a magas megélhetési költségek kezelésére.

(Címlapi kép forrása: TIMOTHY A. CLARY / AFP)