Magyar Péter félmondatából néhány hét alatt csinált politikai lejárató eszközt a kormány és médiája – a kiragadott részlet a Megafon videóiban a kontextus eltávolítása után volt már önleleplezés, rezsicsökkentés elleni és migránstáborok tömeges létesítése melletti megszólalás is. De mire vonatkozott eredetileg?

„Egy nagyon pici szuverenitásról le kellene mondani ahhoz, hogy egyébként a magyar emberek megkaphassák ezeket az uniós forrásokat”

– ezek a szavak 2024. október 13-án hangzottak el Magyar Pétertől egy Magyar Infó-adás második felében.

Azóta fideszes politikusok, kormányzati szereplők, a közmédia és a Megafon több hullámban, összesen több mint 40 alkalommal idézték Magyar szavait, gyakran az uniós forrásokat említő mondatrészt is levágták a megszólalásról. Eredeti kontextusától megfosztva a kijelentést különböző politikai ügyekhez kapcsolták: eleinte leginkább a jogállamisági mechanizmussal, később Ukrajna támogatásával, a genderlobbival és Magyar mentelmi jogával hozták összefüggésbe a „pici” szuverentiásvesztést – a félmondatot a kormányzati kommunikációs gépezet új narratívák építéséhez használta.

Miről beszélt eredetileg Magyar Péter?

Az idézett mondat a 2024 nyarán kezdődő Magyar Infó-sorozat tizenegyedik alkalmán hangzott el. Ebben a kormány korrupciós ügyeiről, a Tisza elleni lejárató kampányról és az uniós politikáról volt szó. Magyar szerint a magyar emberek annak ellenére is az Európai Unióban szeretnének maradni, hogy befagyasztották a Magyarországnak járó forrásokat. Megemlíti: az Orbán-kormány még mindig adós a korrupció elleni hatékony fellépéssel. Ebben az összefüggésben hozza szóba az Európai Ügyészséget.

„Az Önök korrupciója miatt befagyasztották az uniós forrásokat és a magyar emberek, a magyar cégek, a magyar agrárvállalkozók, gazdák nem jutnak hozzá” (32:52) azokhoz az uniós forráshoz, ami járna Magyarországnak. „Azért mert Önök a mai napig nem teljesítik a korrupcióellenes intézkedéseket, azért amiért a mai napig Önök nem lépnek be az Európai Ügyészségbe” (35:05).

A csatlakozás egy minimális szuverenitásvesztéssel járna, de Magyar szerint ez semmivel sem jelentősebb, mint amilyen az EU- vagy a schengeni csatlakozáskor történt (36:21).

„Tehát valóban egy nagyon pici szuverenitásról le kellene mondani ahhoz, hogy egyébként a magyar emberek megkaphassák ezeket az uniós forrásokat és hogy úgy kerüljenek felhasználásra, hogy nem az Önök oligarcháihoz, az Ön családjához, a Nemzeti Együttbűnözés Rendszeréhez kerül ez az óriási pénz”

– hangzik el a teljes mondat (37:00-37:17).

Kijelentette, hogy a Tisza Párt kormányra kerülve azonnali hatállyal csatlakozna az Európai Ügyészséghez és elfogadnák a szükséges korrupcióellenes intézkedéseket (39:08).

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás egyébként nem feltétele a befagyasztott uniós források újranyitásának vagy a jogállamisági mechanizmus keretében támasztott követelmények teljesítésének, bár valószínű, hogy segítené a megállapodást az uniós intézményekkel. (Az EU Tanácsa 2022 decemberében az uniós költségvetés védelmére hivatkozva elzárta Magyarország elől az uniós források egy részét. Indoklásuk szerint Magyarországon nem elég átláthatóak a közbeszerzések, és a korrupciós ügyekben a nyomozati és ügyészségi munka nem megfelelően hatékony.)

Az Európai Bizottság korábban jelezte Magyarországnak, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás növelné az uniós pénzek védelmét, és egy pozitív lépés lenne a korrupcióellenes küzdelemben.

Kormányzati reakció: no migration, no gender, no war!

Magyar Péter nyilatkozata gyorsan és széles körben beépült a kormányközeli kommunikációs térbe, a Mandinertől a Minden Szón át a Szuverenitásvédelmi Hivatalig, sokan reagáltak rá. A Mandiner, az Origo, és a Magyar Nemzet első cikkeiben utaltak az Európai Ügyészségre és a mondat valódi kontextusára, de már itt is felmerültek önkéntes bővítések és sugalmazások. A híroldalként viselkedő, kormányközeli médiából átvett anyagairól és agresszív hangneméről ismert anonim, szerkesztőség nélküli blog, a Minden szó bejegyzése például felvetette: „És miről kéne lemondanunk? Mondjunk le a határkerítésről? Engedjük be az óvodákba a gender-propagandát? Küldjünk fegyvert Ukrajnába?”.

Menczer Tamás október 15-i Facebook-bejegyzésében már úgy magyarázta Magyar kijelentését, hogy a pici szuverenitásról történő lemondással „be kell engedni a migránsokat, csatlakozni kell a háborúpártiakhoz, el kell törölni a multik által fizetett adókat, a rezsicsökkentést, és el kell venni a 13. havi nyugdíjat”.

Menczer kijelentését idézte a köztévé október 16-i híradója is. A közmédia keretezése szerint „az Európai Néppárt támadást indított Magyarország ellen (…) mert Magyar Pétert szeretnék hatalmon látni”.

Az Európai Ügyészséget nem említik, a bejátszás szerint Magyar Péter a befagyasztott uniós forrásokkal összefüggésben beszélt a szuverenitás feladásáról, amivel a köztévé elemzője – Dornfeld László, a kormányközeli Alapjogokért Központtól – szerint Magyar „a globalista álláspontot vette át”, mert az Európai Néppárt sakkban tartja a mentelmi jogával.

Egy nappal később, október 17-én érkezett a Szuverenitásvédelmi Hivatal közleménye: a jogállamisági mechanizmusra és az október 9-i strasbourgi vitára hivatkozva – Magyar Péter nevének leírása nélkül – arról írtak, hogy az Európai Unió támadja Magyarország szuverenitását és alkotmányos önazonosságát, és ebben „a külföldi beavatkozásban” magyarországi szereplők is részt vesznek. „Nincs olyan, hogy egy nemzet a szuverenitásának »csak egy pici részéről« mond le”, írták, és „aki a szuverenitását elveszíti, az egyik napról a másikra idegen érdekek kiszolgálójává válik.”

Gulyás Gergely is a jogállamisági mechanizmushoz kapcsolta Magyar kijelentését a Kormányinfón, Orbán Viktor december 18-i Patriótának adott interjújában pedig a Szuverenitásvédelmi Hivatal álláspontját megismételve a szuverenitás oszthatatlanságáról beszélt: „Magyarország egy ezeregyszáz éves, független, szuverén, önálló életvezetésre képes közösség és állam. Nem adunk fel belőle semmit” – mondta.

Minden politikai ügyre ráhúzható

Kormányzati szinten december után nem jelentek meg újabb kommentárok vagy értelmezések Magyar Péter szuverenitással kapcsolatos kijelentéséről, de az információs másodvonalban azóta több hullámban előkerült a kiragadott mondat a legkülönbözőbb politikai ügyek kapcsán.

A Megafon tartalomgyártóinál összesen 24 olyan videót találtunk, amiben a lemondás a „pici szuverenitásról” a kormány különböző narratíváiba illeszkedő fenyegetésként jelenik meg.

Néhány videó a Megafon lejáratókampányából. Forrás: Facebook

A háború, migráció és gender témája 13 videóban jelent meg – a megafonos üzenetek fenyegető, félelemkeltésre alkalmas vizuális háttere a kijelentés „veszélyességét” hangsúlyozzák.

Kötter Tamás például rövid videójában olyan politikai témákat és eseményeket kapcsol Magyar idézetéhez, amelyek az eredeti szövegkörnyezetben nem szerepeltek: „A genderaktivistákat nem lehet csak egy kicsit kitiltani az óvodákból, az afrikai bevándorlókkal szemben sincsen pici megoldás, és a háborúból sem csak egy picit szeretnénk kimaradni.”

Máshol a félelemkeltés konkrét politikai eseményekre is reflektál: Deák Dániel és Szarvas Szilveszter a „migránspaktumnak” nevezett határozat és az ukrajnai támogatások parlamenti szavazása kapcsán is elővette a Magyar-idézetet. Apáti Bence videójában a keresztény kultúra megsemmisülésével hozta összefüggésbe Magyarország szuverenitásának „pici” feladását, Bohár Dániel pedig migránstáborok tömeges létrehozásával.

10 megafonos videó magával az idézettel bizonyítaná, hogy Magyar Péter és pártja Brüsszel bábja: a narratíva szerint Magyar saját politikai túlélése érdekében lemondott Magyarország szuverenitásról, amikor pártja csatlakozott az Európai Néppárthoz. A kormány kommunikációjában hosszú ideje központi elem, hogy politikai ellenfeleit Brüsszellel igyekszik összemosni, azt sugallva, hogy ők külső érdekeket képviselnek.

Trombitás Kristóf nem bonyolította túl a bizonyítást – „A Tisza Pártot Brüsszelből irányítják, ezt nézzétek” –, szemben Szarvas Szilveszterrel, aki egy teljes videót szentelt Magyar EP-képviselőségéről szóló szavazásának hiteltelenítésére, miközben a „pici szuverenitást” Brüsszelnek tett alkujavaslatként tálalta.

Egy másik, mezőgazdasági keretezés szerint a szuverenitásról való lemondás a magyar gazdák megélhetését veszélyezteti. Ehhez Szarvas Szilveszter az Európai Ügyészségről szóló mondatot egy uniós szintű tárgyaláshoz kapcsolta: videójában azt állítja, hogy Magyar támogatja azt a brüsszeli javaslatot, amely eltörölné a területalapú támogatásokat. Szerinte Brüsszel célja ezzel az lenne, hogy a megtakarított pénzt Ukrajnának adhassák, a területalapú támogatás eltörlése viszont veszélybe sodorná a magyar gazdák megélhetését.

Az Európai Unióban valóban vita folyik a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról, különösen Ukrajna esetleges csatlakozásának lehetséges hatásairól. Jelenleg azonban nincs semmilyen hivatalos döntés a területalapú támogatások megszüntetéséről vagy az agrárreformról.

A „nagyon pici szuverenitás” elvesztését több megszólalásban a tényleges politikai eseményektől elrugaszkodva értelmezték. Az Apáti Bence egyszemélyes cégeként működő Nemzeti Ellenállás Mozgalom egyik alapítója, Abrokovics Joca például a szuverenitást a szüzességhez hasonlította, azt állítva, hogy ha valaki csak egy kis részét is feladja, az már visszafordíthatatlan folyamatot indít el.

Apáti Bence a történelmi múlt felidézésére épített: szerinte korábban mindig súlyos történelmi következményei lettek annak, amikor Magyarország feladott egy kis részt a szuverenitásából – ezt a világháborúra és az orosz megszállásra utaló képekkel, „Oroszok haza” felirattal illusztrálta. Az eredeti idézetet tekintve Apáti gondolatmenetéből az következne, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás Magyarország elfoglalásához vezethet.

Mit csinál az Európai Ügyészség, és mivel járna a csatlakozás?

Az Európai Ügyészség (EPPO) egy 2021 óta működő független uniós szerv, amely az uniós forrásokkal kapcsolatos csalásokat és korrupciót vizsgálja. A luxemburgi központi iroda koordinálja a nyomozásokat és dönt a vádemelésekről, míg a tagállamokba delegált európai ügyészek helyi szinten folytatnak eljárásokat. Ha az Európai Ügyészség nyomozást indít, az adott tagállam igazságszolgáltatásának kell végrehajtania például a letartóztatásokat, nyomozati cselekményeket vagy jogi lépéseket.

Hatásköre kizárólag az uniós költségvetést, uniós támogatásokat érintő bűncselekményekre – csalás, korrupció, vesztegetés, pénzmosás – terjed ki. Nem helyettesíti a nemzeti ügyészségeket és bíróságokat, azokkal párhuzamosan működik, és nem vizsgálhat olyan korrupciós ügyeket, amelyekben nincsenek érintve uniós források.

Svédország és Lengyelország 2024-es csatlakozásával jelenleg 24 uniós ország vesz részt a rendszerben, Magyarország, Írország és Dánia kimaradt belőle. A közvélemény-kutatások szerint a magyar lakosság kétharamada a csatlakozás mellett van, a legtöbb ellenzéki párt (DK, Momentum, Párbeszéd, Nép pártján) is kifejezte támogatását, és a Tisza Párt programjában is szerepel a csatlakozás.

A magyar kormány hivatalos álláspontja szerint a csatlakozás sértené a nemzeti szuverenitást: mivel az Alaptörvény biztosítja a magyar jogrend feletti teljes felügyeletet, a belépéshez módosítani kellene a jogalkotásra és igazságszolgáltatásra vonatkozó részeket.

A kormány azzal indokolta az elutasítást, hogy az Európai Ügyészség működése bonyolítaná és lassítaná a büntetőeljárásokat. Azt is hangsúlyozták, hogy a Legfőbb Ügyészség munkamegállapodás keretei között együttműködik az Európai Ügyészséggel.

(Címlapi kép: Barczikai Fanni)