Brüsszel tényleg átvenné a magyar egyetemek irányítását?
Barczikai Fanni
2025. március 13. 08:26
A Magyar Nemzet szerint az Európai Parlament azt kérte Hankó Balázs kulturális minisztertől, hogy Brüsszel mondhassa meg, kik lehetnek a magyar egyetemek vezetői. Az EP levelében semmi ilyesmi nem szerepel, viszont kiderül belőle, mit kell tennie a kormánynak ahhoz, hogy az alapítványi egyetemek újra részt vehessenek az Erasmus+ programban.
„ Brüsszel nekiment a magyar oktatásnak, a kormány megvédi az egyetemeket” – ezzel a címmel jelent meg egy cikk február 10-én a Magyar Nemzetben. A lap hozzájutott egy Hankó Balázsnak címzett levélhez, amiben az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága állítólag azt követeli a kulturális és innovációs minisztertől, hogy Brüsszel jelölhesse ki a magyar egyetemek vezetőit.
„ Lapunk információi szerint a bizottság elnöke többek közt azt kéri, hogy zárják ki a magyar rektorokat az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumaiból, hogy olyan szabályokat léptessen életbe a magyar kormány, hogy Brüsszelben mondhassák meg, kik lehetnek a magyar egyetemek vezetői, valamint Brüsszelből irányított NGO-k felügyeljék az egyetemek fenntartó alapítványainak testületi választásait” – írják a cikkben.
Szó szerint nem idéznek a parlamenti bizottság leveléből, csak Hankó Balázs válaszleveléből. Ebben a miniszter úgy fogalmaz, hogy a „ brüsszeli terv” alapján az Amerikából kiszoruló NGO-k (nem kormányzati szervezetek) fogják megmondani, mit tanulhatnak a diákok és kikkel működhetnek együtt. „ És ha rendesen viselkednek, még külföldi utat is szerveznek, persze csak olyan egyetemre, ahol a woke és a cancel culture a tudatformáló” – tolmácsolta a Magyar Nemzet Hankó válaszát.
A Magyar Nemzet cikkét az Origo „ Így venné át Brüsszel a magyar egyetemek irányítását” címmel dolgozta fel, továbbá az Elemi, a Hungary Today és három Kesma-lap, a Kemma, a Szoljon és a Veol is átvette.
Hankó Balázs (középen) a miniszteri kinevezése napján. Forrás: Orbán Viktor Facebook-oldala
A Lakmusz megszerezte a levelet, amit Nela Riehl, az EP kulturális és oktatási bizottságának elnöke küldött Hankó Balázsnak február 3-án.
Nincs benne szó arról, hogy a rektorokat kizárnák az egyetemeket fenntartó alapítványokból, sem arról, hogy Brüsszelből mondanák meg, kik lehetnek a magyar egyetemek vezetői, vagy hogy NGO-k felügyelnék a testületi választásokat.
Nela Riehl mindössze azt kérte Hankó Balázstól, hogy a kormány hajtsa végre az Európai Bizottság által javasolt jogszabály-módosításokat annak érdekében, hogy az alapítványi egyetemek újra részt vehessenek az Erasmus+ programban.
Be is linkelt egy dokumentumot ezekről a javasolt változtatásokról, amik között szintén nem szerepel, hogy Brüsszel vagy NGO-k választanák ki a magyar egyetemek vezetőit. Az Európai Bizottság valójában a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi problémák megoldását szabta feltételül ahhoz, hogy az alapítványi egyetemek újra kaphassanak uniós támogatást.
Az Európai Parlament levele
A kulturális és oktatási bizottság elnökének február 3-i levele a tavaly december 3-án tartott bizottsági ülésre reagált. A jegyzőkönyv szerint ekkor mutatta be a magyar EU tanácsi elnökség az eredményeit, a felszólalók között ott volt Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár és Tarr Zoltán, a Tisza EP-képviselője is. A beszédek leirata nem elérhető, azonban Hankó közösségi oldalán közzétett bejegyzése szerint a „ demográfiai és versenyképességi fordulatra” hívta fel a figyelmet, amely szerinte „ csak erős kulturális alapokra építve lehet sikeres, hiszen a nemzeti hagyományok és értékek adják közös kontinensünk erejét és identitását”.
A Lakmusz birtokába jutott levéllel Nela Riehl a parlamenti bizottság nevében reagált arra, amit a miniszter a december 3-i ülésen mondott a jogállami feltételességi eljárásról és a magyar alapítványi egyetemek Erasmus+ programból való kizárásáról.
A magyar elnökség prezentációja az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának ülésén. Középen, összefogott hajjal Nela Riehl, a CULT bizottság elnöke. Tőle jobbra Hankó Balázs magyar kulturális és innovációs miniszter. Forrás: Hankó Balázs Facebook-oldala
Riehl a levélben emlékeztet arra, hogy az EU Tanácsának 2022. decemberi végrehajtási határozata az Európai Bizottság javaslatára intézkedéseket vezetett be Magyarországon az uniós költségvetés védelmében az úgynevezett jogállami feltételességi eljárásban. Amellett, hogy három magyar uniós fejlesztési programnál befegyasztotta a kifizetések 55 százalékát, a határozat megtiltotta az Európai Bizottságnak, hogy pénzügyi megállapodásokat kössön a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal vagy az általuk működtetett szervezetekkel, köztük számos magyar egyetemmel.
A dokumentum szerint erre azért volt szükség, mert az alapítványok a megfelelő összeférhetetlenségi garanciák nélkül működtek, és a vezetőségükben több politikai szereplőt azonosítottak. Varga Judit azóta lemondott igazságügyi miniszter például a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagja volt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a győri Széchenyi István Egyetem, Nagy István agrárminiszter a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pedig a Pannon Egyetem alapítványának kuratóriumában tevékenykedett.
A határozat értelmében 21 magyar alapítványi egyetem számára elérhetetlenné váltak az Erasmus+ és Horizon támogatások a 2023-as pályázati kiírásokat követően. Nela Riehl levele megjegyzi, hogy
„ az alapítványi egyetemek által fel nem használt forrásokat részben más felsőoktatási intézményeknek, részben pedig más oktatási ágazatoknak (iskolák és szakképzés) utalták át, így Magyarország mint ország nem veszített forrásokat”.
A 2022. decemberi intézkedéseket az Európai Bizottság javaslatára a Tanács oldhatja fel, amennyiben Magyarország orvosolja azokat a problémákat, amik a jogállami feltételességi eljárás megindításához vezettek. A Bizottság először 2023 decemberében saját kezdeményezésre, majd 2024 decemberében a magyar kormány kérésére újból megvizsgálta a helyzetet, és mindkét esetben azt állapította meg, hogy a problémák továbbra is fennállnak, ezért a 2022-ben elfogadott szankciók továbbra is életben vannak.
Nela Riehl levelében a Bizottság tavaly decemberi vizsgálatára hivatkozva a következőket írja: „ Felkérjük a magyar kormányt, hogy teljes mértékben és haladéktalanul hajtsa végre a Bizottság által jelzett intézkedéseket, és bizonyítsa be, hogy a feltételességi rendelet 4. cikkében foglalt feltételek már nem teljesülnek, hogy minden magyar egyetem számára lehetővé váljon az Erasmus+ programhoz való hozzáférés.”
A Lakmusz birtokába jutott levél utolsó két bekezdése. A link a 2024. december 16-i bizottsági határozatra mutat.
Az Európai Parlament kulturális és oktatási szakbizottsága egyébként nem rendelkezik önálló végrehajtói jogkörrel, sem általánosságban, sem a jogállami feltételességi eljárásban.
Levelük politikai állásfoglalásnak tekinthető, nincs kötelező jogi ereje és nem képezi a döntéshozatali mechanizmus részét a feltételességi eljárásban.
Az Európai Bizottság határozata
A Népszava kérdésére a Kulturális és Innovációs Minisztérium is elismerte, hogy parlamenti szakbizottság levele nem tartalmazza a Magyar Nemzet cikkében szereplő kéréseket. A minisztérium ugyanakkor azzal érvelt, hogy a bizottsági levél hivatkozott az Európai Bizottság dokumentumaira, „ amelyek tartalmazzák azokat a kitételeket, hogy a rektorok összeférhetetlenek, mint kuratóriumi tagok, és a kuratóriumi tagok választásában NGO-k vegyenek részt”.
Nela Riehl levele a Bizottság 2024. december 16-án meghozott határozatára hivatkozik, amivel a Bizottság arról döntött, hogy mivel a kormány nem hozott megfelelő intézkedéseket a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos problémák kiküszöbölésére, az alapítványi egyetemek továbbra sem vehetnek részt az Erasmus+ és Horizon programokban.
A magyar kormány már a 2022. decemberi tanácsi döntés előtt és azóta is több ponton módosította a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó jogi környezetet, 2023 elején pedig minden miniszter és államtitkár lemondott az alapítványok kuratóriumaiban betöltött pozíciókról.
Varga Judit a Miskolci Egyetemen 2022. szeptember 30-án. Forrás: Varga Judit Facebook-oldala
Legutóbb 2024. november 14-én módosították a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt. Ezután kérte a kormány az Európai Bizottságtól, hogy értékelje újra a helyzetet és kezdeményezze az alapítványi egyetemekre vonatkozó korlátozás feloldását a jogállami feltételességi eljárásban. A Bizottság ezt utasította el a december 16-i határozattal.
A novemberi törvénymódosítás több ponton szigorítja az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumi tagjaira érvényes összeférhetetlenségi szabályokat, és növeli az alapítványok átláthatóságát.
Többek között:
- Mandátumkorlátozást vezet be az alapítványok tisztségviselőire, akik a módosítás értelmében legfeljebb hat évig tölthetik be pozíciójukat, és csak egyszer választhatók újra.
- Kibővíti azoknak a politikai tisztségeknek a körét, amelyek betöltői nem lehetnek közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagy általuk fenntartott szervezetek tisztségviselői.
- Rögzíti, hogy az alapítványok vezetősége döntéshozatalában független.
- Vagyonnyilatkozati kötelezettséget ír elő az alapítványi vezetőknek a megbízatás kezdetén és végén.
Azonban a törvénymódosítás zárórendelkezése értelmében a törvény csak akkor lép hatályba, ha az EU feloldja a korábbi döntését, amely blokkolja az uniós források folyósítását a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek számára. Jelenleg tehát még nem hatályos.
Részlet a 2024. november 14-én elfogadott törvénymódosítás szövegéből. Forrás: Nemzeti Jogszabálytár
Az Európai Bizottság 2024. december 16-i döntése elégtelennek értékelte a törvénymódosítást az uniós költségvetés védelmére. A Bizottság érintetlenül hagyta az alapítványi egyetemek kizárását az Erasmus+ programból, és több elvárást is megfogalmazott arról, hogyan orvosolhatná a kormány a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi problémáit.
Maga a magyar törvénymódosítás állapított meg bizonyos összeférhetetlenségi szabályokat az alapítványok által fenntartott szervezetek ügyvezetőire. A Bizottság döntése csak annyit mond ki, hogy ügyvezető alatt ezen szervezetek valamennyi vezető tisztségviselőjét érteni kell.
Részlet a Bizottság 2024. december 16-i határozatából
Elképzelhető, hogy a kormány értelmezése szerint a Bizottság vonná be a rektorokat az új szabályok alá az ügyvezető fogalmának kitágításával. Ha így is van, ez nem jelenti a rektorok automatikus kizárását az alapítványi kuratóriumokból, pusztán azt jelenti, hogy a rektorokra is alkalmazni kell a törvénymódosítás új összeférhetetlenségi szabályait.
A Bizottság egyik megoldási javaslata szerint egy „ független testületnek” kellene kötelező erejű döntést hoznia arról, hogy fennáll-e az összeférhetetlenség a kuratóriumi tagok kinevezésekor vagy a kinevezés megújításakor (szemben a törvénymódosítás előírásával, ami szerint az Állami Számvevőszék egy nem kötelező érvényű véleményt mondana az összeférhetetlenségről).
Részlet a Bizottság 2024. december 16-i harározatából
Arra azonban semmi sem utal a dokumentumban, hogy a független testületnek NGO-nak kell lennie, és azt sem állítja a Bizottság, hogy ez a testület ne lehetne például a törvénymódosításban nevesített Állami Számvevőszék.
A Bizottság több más ponton is kifogásolta a törvénymódosítást. A határozat szerint a kormánynak az ügyvezető fogalmának kiterjesztése és a kötelező összeférhetetlenségi döntések mellett az alábbi hiányosságokat kellene kijavítania ahhoz, hogy az alapítványi egyetemek újra részt vehessenek az Erasmus+ programban:
- A jogszabály hatálybalépésének problémája.A Bizottság kifogásolta a törvénymódosítás záró rendelkezését, vagyis hogy a törvény csak azután lépne hatályba, hogy feloldják az alapítványi egyetemekre vonatkozó korlátozást.
- A hatály kiterjesztésének hiánya. A törvénymódosítás csak az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra és az általuk fenntartott, a magyar polgári törvénykönyv alapján létrehozott szervezetekre vonatkozik. A Bizottság azt szeretné, ha az új szabályok érvényesek lennének minden közérdekű vagyonkezelő alapítványra és az általuk külföldön létrehozott szervezetekre is.
- A kuratóriumi tagság időkorlátja és az átmeneti időszak problémája. Bár a magyar törvény hat évben maximalizálja a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mandátumát, és legfeljebb egyszeri újraválasztást enged, ez csak az új kinevezésekre vonatkozik. A meglévő tagok számára a mandátum csak az első uniós támogatás elnyerése után induló hat év elteltével szűnik meg, ami azt jelenti, hogy összességében akár 10-15 évig is hivatalban maradhatnak, attól függően, hogy az adott egyetem mikor jut EU-s forráshoz.
- A vagyonnyilatkozatok kezelése és ellenőrzése. Az Európai Bizottság szerint a vagyonnyilatkozatokat nem elég csupán a megbízatás kezdetén és végén benyújtani. Rendszeres vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget írnának elő minden kuratóriumi, felügyelőbizottsági tagnak és ügyvezetőnek, illetve a velük egy háztartásban élő hozzátartozóknak. Javasolják továbbá, hogy a vagyonnyilatkozatokat ellenőrző Integritás Hatóság jogköreit bővítsék ki, és hogy legyen jogkövetkezménye a hamis vagyonnyilatkozatnak.
A korrekciós intézkedések hatékonyságát javítaná a Bizottság szerint, ha a kuratóriumi tagok megbízatása rövidebb lenne (például hat helyett négy év), ha hosszabb lenne a türelmi idő, ami után állami tisztségviselők kuratóriumi tagok lehetnek (például egy helyett két év), és ha más vezető tisztségviselők, például a polgármesterek is felkerülnének a közérdekű alapítványok kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagságával és a fenntartott szervezetek ügyvezetői pozíciójával összeférhetetlen tisztségek listájára.
A Bizottság határozata kizárólag átláthatósági és összeférhetetlenségi szempontokat vizsgál. Bár a Magyar Nemzet Hankó Balázs EP-nek küldött válaszlevelét idézve arról írt, hogy Brüsszel és az NGO-k mondanák meg, mit tanulhatnak a diákok, a bizottsági dokumentum egyetlen szóval sem tér ki az oktatás tartalmára, sem arra, hogy milyen tantárgyakat vagy kutatási területeket kell támogatni.
Perel a magyar állam
A 2022-es tanácsi határozat megsemmisítése érdekében hat alapítványi fenntartású egyetem (a Debreceni Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Semmelweis Egyetem) 2023 márciusában keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságán. A bíróság 2024 áprilisában befogadta az ügyet, várhatóan másfél-két éven belül születik döntés.
A magyar kormány idén februárban azt jelentette be, hogy az Európai Bizottság tavaly decemberi határozatát támadják meg a bíróságon. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára arról beszélt az Inforádiónak, hogy a kormány abban bízik, ha az EU Bírósága Magyarország javára dönt, az újra megnyitja az utat a magyar fiatalok előtt az Erasmus és Horizon programokhoz.
Címlapi kép: Barczikai Fanni
A szerzőről
Barczikai Fanni
A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológus, az ELTE-BTK mesterszakos hallgatója. Az Achilles Data nemzetközi oknyomozó újságíró program díjazottja és a Pelikán Projekt okleveles újságírója. A Lakmusz csapatához 2024 márciusában csatlakozott.
