Miben különbözik az MCC új gimnáziumi rangsora a HVG 100-as listájától?
A február 20-án záruló középiskolai jelentkezés támogatására idén a HVG mellett az MCC is gimnáziumi rangsorral jelentkezett. Mi okozza a két lista közötti különbségeket, és miért gondolják az oktatáskutatók, hogy eleve értelmetlen az iskolák rangsorolása?
Csütörtökön, február 20-án jár le a középiskolai jelentkezés határideje. A döntés előtt a szülők és a diákok több forrásból tájékozódhatnak az intézményekről, a legjobb iskolákat megcélzóknak fontos támpontot adhatnak a különböző középiskolai rangsorok is.
Magyarországon a HVG rangsora a legismertebb. A lap több mint 10 éve rangsorolja egy különszámban a magyar középiskolákat. A kiadvánnyal az a céljuk, hogy a jelentkező diákokat és szüleiket segítsék, és helyzetképet adjanak az iskoláknak a saját teljesítményükről. A legfrissebb, 2025-re vonatkozó 100-as listájukat 2024 októberében publikálták a HVG360 előfizetőknek elérhető felületén, illetve egy bővebb tartalmú nyomtatott verzióban.
Idén először a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és az Oktatási Hivatal (OH) is előállt egy közös listával. A február elején publikált kiadványban ők is az ország 100 legjobb gimnáziumát mutatják be. Aláírtak egy szerződést arról, hogy évente jelentkeznek majd hasonló listával. A „ felvételiző diákok és szüleik tájékozódását segítő” teljes rangsor csak az előfizetéses online vagy a nyomtatott Mandinerben érhető el. A 100 legjobb gimnáziumnak az MCC egy díjátadó gálát is szervezett.
Feladatlapot kap egy diák a matematika írásbeli érettségi vizsgán a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban 2024. május 7-én. (Fotó: MTI/Ruprech Judit)
A SzeretlekMagyarország olvasói értesülése szerint nem sokkal az MCC-OH lista publikálása előtt a szülőket többek között arról kérdezték (archív) a Kréta rendszerben, hogy figyelembe vennének-e egy iskolai rangsort az iskolaválasztáskor. Nem tudjuk, hogy ennek köze van-e az MCC új vállalkozásához. Mindenesetre az MCC nemcsak azáltal kapcsolódik a kormányhoz, hogy együtt dolgozik az Oktatási Hivatallal, az MCC alapítvány kuratóriumi elnöke jelenleg is Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.
Képernyőfotó a kérdőívből
Eltérő iskolák
Már a két lista első tíz helyén is szembetűnő különbségeket láthatunk. A budapesti ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium a HVG listáján a második helyen szerepel, az MCC és az OH listáján nem fért be a top 10-be, csak 13. lett. A HVG lista élén szereplő Eötvös József Gimnázium csak a hatodik lett a másik rangsorban.
Mindkét listán az első négyben van a budapesti Fazekas és Radnóti, és mindkét helyen az első tíz között szerepel az Apáczai, a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium és a veszprémi Lovassy László Gimnázium.
A kizárólag az MCC-OH listán szereplő 14 intézmény közül 12 nyelvi fókuszú, két tanítási nyelvű vagy nyelvi tagozattal működik. A kizárólag a HVG-nél szereplő iskolák között szintén több nyelvi intézmény van (például a kéttannyelvű Salgótarjáni Bolyai János Gimnázium), de feltűnő, hogy az MCC-OH listával szemben itt több művészeti iskola is található.
Ebből következik, hogy 86 iskola mindkét listán befért a legjobb 100 közé, azonban ezek közül több intézmény nagyon eltérő helyezést kapott a két rangsorban. A mindkét listán szereplő intézmények között 23 olyan iskolát találtunk, ahol 20 vagy annál több helyezésnyi eltérés látszik.
Például a Kőbányai Szent László Gimnázium az MCC-OH lista 11. helyén van, a HVG listáján csak az 50. helyen, 39 hellyel hátrébb. A Kecskeméti Bolyai János Gimnázium esetében pedig ennél is nagyobb, egész pontosan 56 helyezés a különbség (itt is az MCC adott kedvezőbb besorolást).
Néhány középiskola nagyon hasonló vagy teljesen egyező helyen van a két rangsorban. Például a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium mindkét listán a 91. helyet kapta, a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium is közeli helyezéseket kapott (88. - 85.), ahogyan a budapesti Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium is (60. - 62.).
A vidéki és fővárosi iskolák aránya a két listán szinte megegyezik, a HVG rangsorában kettővel több vidéki iskola szerepel, mint az MCC-listán. Az MCC-OH listáján ugyanakkor jobb helyen végzett a legelőrébb rangsorolt vidéki középiskola, a veszprémi Lovassy László Gimnázium, mint a HVG-nél (harmadik hely a tizedikkel szemben).
Sokat számít a módszertan
Bár a végső súlyozáshoz használt képletet egyik esetben sem ismerjük, azt biztosan tudjuk, hogy az MCC-OH és a HVG rangsora nem ugyanazokat a szempontokat és indikátorokat használja a középiskolák sorba állításához.
A nyilvánosan elérhető információk alapján a listák készítői az alábbi adatforrásokból dolgoztak:
A szövegértés és a matematika 10. évfolyamos kompetenciamérési eredményeken kívül minden egyéb szempont különböző volt, máshogy közelítették meg vagy eltérő hangsúlyt kapott:
- Az érettségi eredményeket a HVG négy tantárgynál figyelte, így itt ez nagy jelentőséget kapott, hiszen a hét indikátorból négy az érettségire vonatkozik. Az MCC-OH listán erre két kategóriát szántak; az összes közép- és emelt szintű érettségi vizsga százalékos eredményeinek átlagát és az emelt szinten letett érettségi vizsgák arányát vették figyelembe.
- A felsőoktatási felvételi eredményeket sem ugyanúgy kezelték, az MCC és az Oktatási Hivatal az összes felvételt figyelembe vette, a HVG csak a nappali tagozatos felsőoktatási felvételeket.
- Ezen felül az MCC-OH lista még három szempontot figyelembe vett, amit a HVG nem (középiskolai központi felvételi eredmények átlaga, gimnáziumokba első helyen jelentkezők aránya, OKTV döntős tanulók száma). A HVG a lapunknak küldött módszertani leírás szerint azért nem nézi a versenyeredményeket, mert a tanulóknak csak egy kis része vesz részt versenyeken. Ezért nem az összesített rangsor elemeként, hanem egy külön szekcióban számolnak be iskolánként az OKTV döntőbe jutott tanulók számáról.
Fontos különbség továbbá, hogy az adatok egy része eltérő tanévekre vonatkozik. Míg a HVG Lakmusznak küldött tájékoztatásában az áll, hogy az Oktatási Hivatal 2022/2023-as tanévre vonatkozó adataira támaszkodtak, az MCC-OH lista a kompetenciamérés eredményeit leszámítva az összes indikátort a 2023/2024-es tanév adataiból állította elő.
A HVG listája abban is eltér az MCC-Oktatási Hivatal listájától, hogy az egyes faktorok szerinti külön rangsorokat is közzéteszik. Így például ha valaki olyan gimnáziumot keres, ahol erős a matematikaoktatás, akkor meg tudja nézni, hogy mely iskolák diákjai érték el ebből a tárgyból a legjobb érettségi eredményt. (A 2025-re vonatkozó listán három budapesti intézmény volt a dobogón: az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, illetve a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium).
A szülők szeretik, a szakértők nem
Radó Péter oktatáskutató azt mondta a Lakmusznak, hogy alapvetően nem érdemes a gimnáziumokat rangsorolni, hiszen „ minden rangsorolás kritériumok egy bizonyos korlátozott körén alapszik, ami szükségképpen elszegényíti az egyes iskolák minőségéről szóló gondolkodást”. Szerinte a középiskolai rangsorok „ hajlamosak az objektivitás látszatát kelteni, ami súlyosan félrevezető, hiszen rengeteg olyan aspektusa van az iskolák minőségének, ami nem mérthető, de értékelhető”.
Lannert Judit oktatáskutató szintén úgy látja, hogy értelmetlen a rangsorképzés. Azt mondta a Lakmusznak, hogy alapvetően meg kellene haladni ezt a szemléletet. Ehelyett inkább arra kellene fókuszálni, hogy a gyerek a valódi érdeklődésének megfelelő intézménybe kerüljön.
„ Normális országban nem szabadna nemcsak, hogy rangsort létrehozni, de rangsornak létrejönnie sem, tehát minden iskolának valahol ugyanott, ugyanabban a sávban kéne lennie”
- tette hozzá.
Lannert Judit úgy látja, hogy az elmúlt években sokkal nehezebben elérhetők és rosszabbak lettek az oktatásról szóló adatok. Ez szerinte azért történt, mert „ mindent mérni akarnak, csak nem tudják, hogy mit csináljanak vele”. Példaként hozta a kompetenciamérés kiterjesztését több évfolyamra. Mindez szerinte ellehetetleníti azt, hogy többdimenziós értékelést tudjanak csinálni az iskolákról.
Radó Pétert arról is megkérdeztük, hogy a két listához használt indikátorok mennyire tudják meghatározni egy intézmény teljesítményét és minőségét. Szerinte kevéssé, azonban úgy gondolja, hogy nem is ez a funkciójuk, hanem a felsőoktatásba való továbbjutás esélyeit mérik fel ezekkel, ami a szülők egy csoportjának elsődleges.
„ A szülők egyes számú prioritása a státuszőrzés. A diplomás szülők nem képesek más opciót elképzelni a gyerekük számára, mint az egyetemi diplomához vezető tanulási utat. Ebben igazítják el őket a rangsorok, melyek tehát egy relatíve szűk, a gimnáziumi oktatás szempontjából viszont alapvető fontosságú társadalmi csoport igényeit elégítik ki. Ennek szinte semmi köze nincs valódi pedagógiai vagy közpolitikai megfontolásokhoz”
- mondta Radó.
Hogy a listákon szereplő iskolákról elsősorban a magas társadalmi státuszú szülők próbálnak tájékozódni, azt megerősíti Berényi Eszter, az ELTE TáTK oktatójának vizsgálata is. Berényi a HVG egy korábbi rangsorát hasonlította össze egy olyan listával, amit az iskolákba járó diákok szüleinek társadalmi háttere alapján állított fel. Csak négy olyan iskolát talált, ami bekerült a HVG 50 legjobb iskolája közé, de a szülők társadalmi státusza szempontjából nem került fel még a top 100-as listára se.
Forrás: Qubit
A HVG középiskolai listával foglalkozó újságírója, Balla István a következőket mondta a Qubitnek a rangsorról 2024 elején: „ Ez egy lista. Nem azt mondjuk, hogy ez a jó iskolák listája; hogy ezek azok az iskolák, ahol minden gyerek jól érezné magát, vagy hogy ezek a leginnovatívabb iskolák. Mi csak annyit állítunk, hogy ezeknek a paramétereknek az alapján ezt a rangsort lehet felállítani. Egyébként ezek azok az adatok, amik rendelkezésre állnak, mert arról sajnos nincs adat, hogy hogy érzik magukat a gyerekek egy adott iskolában”.
(Címlapi kép forrása: MTI/Ruprech Judit)
Módosítás (2025. 02. 19., 21:42): Cikkünk eredeti verziójában a budapesti Piarista Gimnázium és a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium tévedésből került be az „ Iskolák, amelyek csak az egyik listán szerepelnek” című táblázatba. Valójában rajta vannak a HVG és az MCC-OH listáján is.
A szerzőről

Dezső Annamari
2024-től a Lakmusz gyakornoka, majd újságírója. Egyetemi tanulmányait az ELTE szociológia alapszakán, majd az ELTE kommunikáció- és médiatudomány mesterszakán végezte. Az Achilles Data nemzetközi oknyomozó újságíró program nyertes csapatának tagja.
Kövess minket
Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!