A február 20-án záruló középiskolai jelentkezés támogatására idén a HVG mellett az MCC is gimnáziumi rangsorral jelentkezett. Mi okozza a két lista közötti különbségeket, és miért gondolják az oktatáskutatók, hogy eleve értelmetlen az iskolák rangsorolása?

Csütörtökön, február 20-án jár le a középiskolai jelentkezés határideje. A döntés előtt a szülők és a diákok több forrásból tájékozódhatnak az intézményekről, a legjobb iskolákat megcélzóknak fontos támpontot adhatnak a különböző középiskolai rangsorok is.

Magyarországon a HVG rangsora a legismertebb. A lap több mint 10 éve rangsorolja egy különszámban a magyar középiskolákat. A kiadvánnyal az a céljuk, hogy a jelentkező diákokat és szüleiket segítsék, és helyzetképet adjanak az iskoláknak a saját teljesítményükről. A legfrissebb, 2025-re vonatkozó 100-as listájukat 2024 októberében publikálták a HVG360 előfizetőknek elérhető felületén, illetve egy bővebb tartalmú nyomtatott verzióban.

Idén először a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és az Oktatási Hivatal (OH) is előállt egy közös listával. A február elején publikált kiadványban ők is az ország 100 legjobb gimnáziumát mutatják be. Aláírtak egy szerződést arról, hogy évente jelentkeznek majd hasonló listával. A „ felvételiző diákok és szüleik tájékozódását segítő” teljes rangsor csak az előfizetéses online vagy a nyomtatott Mandinerben érhető el. A 100 legjobb gimnáziumnak az MCC egy díjátadó gálát is szervezett.

Feladatlapot kap egy diák a matematika írásbeli érettségi vizsgán a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban 2024. május 7-én. (Fotó: MTI/Ruprech Judit)

A SzeretlekMagyarország olvasói értesülése szerint nem sokkal az MCC-OH lista publikálása előtt a szülőket többek között arról kérdezték (archív) a Kréta rendszerben, hogy figyelembe vennének-e egy iskolai rangsort az iskolaválasztáskor. Nem tudjuk, hogy ennek köze van-e az MCC új vállalkozásához. Mindenesetre az MCC nemcsak azáltal kapcsolódik a kormányhoz, hogy együtt dolgozik az Oktatási Hivatallal, az MCC alapítvány kuratóriumi elnöke jelenleg is Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.

Képernyőfotó a kérdőívből

Eltérő iskolák

Már a két lista első tíz helyén is szembetűnő különbségeket láthatunk. A budapesti ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium a HVG listáján a második helyen szerepel, az MCC és az OH listáján nem fért be a top 10-be, csak 13. lett. A HVG lista élén szereplő Eötvös József Gimnázium csak a hatodik lett a másik rangsorban.

Mindkét listán az első négyben van a budapesti Fazekas és Radnóti, és mindkét helyen az első tíz között szerepel az Apáczai, a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium és a veszprémi Lovassy László Gimnázium.

A kizárólag az MCC-OH listán szereplő 14 intézmény közül 12 nyelvi fókuszú, két tanítási nyelvű vagy nyelvi tagozattal működik. A kizárólag a HVG-nél szereplő iskolák között szintén több nyelvi intézmény van (például a kéttannyelvű Salgótarjáni Bolyai János Gimnázium), de feltűnő, hogy az MCC-OH listával szemben itt több művészeti iskola is található.

Ebből következik, hogy 86 iskola mindkét listán befért a legjobb 100 közé, azonban ezek közül több intézmény nagyon eltérő helyezést kapott a két rangsorban. A mindkét listán szereplő intézmények között 23 olyan iskolát találtunk, ahol 20 vagy annál több helyezésnyi eltérés látszik.

Például a Kőbányai Szent László Gimnázium az MCC-OH lista 11. helyén van, a HVG listáján csak az 50. helyen, 39 hellyel hátrébb. A Kecskeméti Bolyai János Gimnázium esetében pedig ennél is nagyobb, egész pontosan 56 helyezés a különbség (itt is az MCC adott kedvezőbb besorolást).

Néhány középiskola nagyon hasonló vagy teljesen egyező helyen van a két rangsorban. Például a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium mindkét listán a 91. helyet kapta, a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium is közeli helyezéseket kapott (88. - 85.), ahogyan a budapesti Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium is (60. - 62.).

A vidéki és fővárosi iskolák aránya a két listán szinte megegyezik, a HVG rangsorában kettővel több vidéki iskola szerepel, mint az MCC-listán. Az MCC-OH listáján ugyanakkor jobb helyen végzett a legelőrébb rangsorolt vidéki középiskola, a veszprémi Lovassy László Gimnázium, mint a HVG-nél (harmadik hely a tizedikkel szemben).

Sokat számít a módszertan

Bár a végső súlyozáshoz használt képletet egyik esetben sem ismerjük, azt biztosan tudjuk, hogy az MCC-OH és a HVG rangsora nem ugyanazokat a szempontokat és indikátorokat használja a középiskolák sorba állításához.

A nyilvánosan elérhető információk alapján a listák készítői az alábbi adatforrásokból dolgoztak:

A szövegértés és a matematika 10. évfolyamos kompetenciamérési eredményeken kívül minden egyéb szempont különböző volt, máshogy közelítették meg vagy eltérő hangsúlyt kapott:

Fontos különbség továbbá, hogy az adatok egy része eltérő tanévekre vonatkozik. Míg a HVG Lakmusznak küldött tájékoztatásában az áll, hogy az Oktatási Hivatal 2022/2023-as tanévre vonatkozó adataira támaszkodtak, az MCC-OH lista a kompetenciamérés eredményeit leszámítva az összes indikátort a 2023/2024-es tanév adataiból állította elő.

A HVG listája abban is eltér az MCC-Oktatási Hivatal listájától, hogy az egyes faktorok szerinti külön rangsorokat is közzéteszik. Így például ha valaki olyan gimnáziumot keres, ahol erős a matematikaoktatás, akkor meg tudja nézni, hogy mely iskolák diákjai érték el ebből a tárgyból a legjobb érettségi eredményt. (A 2025-re vonatkozó listán három budapesti intézmény volt a dobogón: az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, illetve a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium).

A szülők szeretik, a szakértők nem

Radó Péter oktatáskutató azt mondta a Lakmusznak, hogy alapvetően nem érdemes a gimnáziumokat rangsorolni, hiszen „ minden rangsorolás kritériumok egy bizonyos korlátozott körén alapszik, ami szükségképpen elszegényíti az egyes iskolák minőségéről szóló gondolkodást”. Szerinte a középiskolai rangsorok „ hajlamosak az objektivitás látszatát kelteni, ami súlyosan félrevezető, hiszen rengeteg olyan aspektusa van az iskolák minőségének, ami nem mérthető, de értékelhető”.

Lannert Judit oktatáskutató szintén úgy látja, hogy értelmetlen a rangsorképzés. Azt mondta a Lakmusznak, hogy alapvetően meg kellene haladni ezt a szemléletet. Ehelyett inkább arra kellene fókuszálni, hogy a gyerek a valódi érdeklődésének megfelelő intézménybe kerüljön.

„ Normális országban nem szabadna nemcsak, hogy rangsort létrehozni, de rangsornak létrejönnie sem, tehát minden iskolának valahol ugyanott, ugyanabban a sávban kéne lennie”

- tette hozzá.

Lannert Judit úgy látja, hogy az elmúlt években sokkal nehezebben elérhetők és rosszabbak lettek az oktatásról szóló adatok. Ez szerinte azért történt, mert „ mindent mérni akarnak, csak nem tudják, hogy mit csináljanak vele”. Példaként hozta a kompetenciamérés kiterjesztését több évfolyamra. Mindez szerinte ellehetetleníti azt, hogy többdimenziós értékelést tudjanak csinálni az iskolákról.

Radó Pétert arról is megkérdeztük, hogy a két listához használt indikátorok mennyire tudják meghatározni egy intézmény teljesítményét és minőségét. Szerinte kevéssé, azonban úgy gondolja, hogy nem is ez a funkciójuk, hanem a felsőoktatásba való továbbjutás esélyeit mérik fel ezekkel, ami a szülők egy csoportjának elsődleges.

„ A szülők egyes számú prioritása a státuszőrzés. A diplomás szülők nem képesek más opciót elképzelni a gyerekük számára, mint az egyetemi diplomához vezető tanulási utat. Ebben igazítják el őket a rangsorok, melyek tehát egy relatíve szűk, a gimnáziumi oktatás szempontjából viszont alapvető fontosságú társadalmi csoport igényeit elégítik ki. Ennek szinte semmi köze nincs valódi pedagógiai vagy közpolitikai megfontolásokhoz”

- mondta Radó.

Hogy a listákon szereplő iskolákról elsősorban a magas társadalmi státuszú szülők próbálnak tájékozódni, azt megerősíti Berényi Eszter, az ELTE TáTK oktatójának vizsgálata is. Berényi a HVG egy korábbi rangsorát hasonlította össze egy olyan listával, amit az iskolákba járó diákok szüleinek társadalmi háttere alapján állított fel. Csak négy olyan iskolát talált, ami bekerült a HVG 50 legjobb iskolája közé, de a szülők társadalmi státusza szempontjából nem került fel még a top 100-as listára se.

Forrás: Qubit

A HVG középiskolai listával foglalkozó újságírója, Balla István a következőket mondta a Qubitnek a rangsorról 2024 elején: „ Ez egy lista. Nem azt mondjuk, hogy ez a jó iskolák listája; hogy ezek azok az iskolák, ahol minden gyerek jól érezné magát, vagy hogy ezek a leginnovatívabb iskolák. Mi csak annyit állítunk, hogy ezeknek a paramétereknek az alapján ezt a rangsort lehet felállítani. Egyébként ezek azok az adatok, amik rendelkezésre állnak, mert arról sajnos nincs adat, hogy hogy érzik magukat a gyerekek egy adott iskolában”.

(Címlapi kép forrása: MTI/Ruprech Judit)

Módosítás (2025. 02. 19., 21:42): Cikkünk eredeti verziójában a budapesti Piarista Gimnázium és a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium tévedésből került be az „ Iskolák, amelyek csak az egyik listán szerepelnek” című táblázatba. Valójában rajta vannak a HVG és az MCC-OH listáján is.