Évek óta fel-felbukkan a közösségi médiában és különböző blogokon egy szöveg, amit állítólag Orbán Viktor első titkárnője írt arról, hogyan rúgta ki a Fidesz első embere. Az általunk megkérdezett volt fideszesek sem a nőre, sem a történetre nem emlékeznek, még a posztban nevesített Fodor Gábor sem.

„ORBÁN ELSŐ TITKÁRNŐJE NYILATKOZOTT! Az Isten óvja meg tőlük Magyarországot!”

– így kezdődik az a bejegyzés , ami az év elején ismét terjedni kezdett a közösségi médiában. A poszt szövege állítólag Vass Évától származik, aki „a FIDESZ-adminisztráció egykor volt titkára”-ként írta le a történetet, még 1993-ban.

A nő arról ír, hogy míg a Fidesz tagjai jómódban éltek, addig őket fillérekért dolgoztatták: „ugyanolyan fiatalok voltunk, de nem tartoztunk a ’88-as Bibó-kollégisták soraiba, a legteljesebb bizonytalanságban éltünk, dolgoztunk az Országgyűlési Képviselők Irodaházában.” A történet szerint Vass egyedül nevelte kisfiát, akit egy műtét után néhány hétig otthon ápolt, ehhez pedig táppénzre kellett mennie. Miután visszatért a munkába, Orbán Viktor behívatta és azt mondta:

„Ők az ország szempontjából kiemelkedően fontos munkát végeznek, így nem engedheti meg egyetlen munkatársának sem azt, hogy mindenféle gyermekápolási ügyek miatt hiányozzak. Annyi időt sem hagyott, hogy megszólaljak s már közölte is: a továbbiakban nem tart igényt a munkámra.”

A szöveget Vass úgy zárja, hogy „Isten óvja attól Magyarországot, hogy ezek a hétköznapi élettől, a kisemberektől elrugaszkodott fiatalok valamikor is hatalomra kerüljenek!”

Bár a több mint ötezer ember által megosztott bejegyzés 2024 szeptemberéből származik, a poszt idén év elején is nagy népszerűségnek örvend: megtaláltuk például a Márki-Zay Péter támogatói Facebook-csoportjában, a Fidesz és Orbán Viktor ellenesek csoportjában , az Ördög Ügyvédje csoportban és az X-en is.

Mivel az állítólagos történetet időről időre felkapják a közösségimédia-felhasználók, megpróbáltunk utánajárni annak, valóban megtörtént esetről van-e szó.

Kutatásunk során nem találtuk nyomát Vass Évának. Az általunk megkérdezett volt Fidesz-tagok közül senki nem emlékszik ilyen nevű munkatársra, még Fodor Gábor sem, aki a poszt szövege szerint az elbocsátás után vigasztalni próbálta a nőt.

Senki nem emlékszik rá

Arról, hogy Vass Éva létezett és Orbán Viktor titkárnőjeként dolgozott, semmiféle dokumentumot vagy írásos bizonyítékot nem találtunk. Megkérdeztük az Országgyűlés Hivatalát, hogy 1993-ban dolgozott-e ilyen nevű alkalmazott a Képviselői Irodaházban, de a sajtóiroda azt válaszolta:

„A volt dolgozók neve nem nyilvános adat.”

Megkerestünk több olyan embert, aki 1993-ban a Fidesz politikusa volt, hogy emlékszik-e ilyen történetre és arra, hogy egy Vass Éva nevű titkárnő dolgozott Orbán Viktorral. Mindegyikük nemmel felelt.

Hegedűs István, aki 1990 és 1994 között a Fidesz országgyűlési képviselője volt, azt mondta a Lakmusznak, nem emlékszik „sem a névre, sem hasonló ügyre 1993 nyaráról”. Ungár Klára, aki 1990 és 1993 között a Fidesz budapesti önkormányzati frakciójának vezetője és parlamenti képviselője volt, ugyanazt mondta: nem emlékszik Vass Éva nevű munkatársra.

Szelényi Zsuzsa szintén a Fidesz országgyűlési képviselője volt 1990 és 1994 között, ő is azt írta a Lakmusz kérdésére, hogy nem emlékszik Vass Évára. Hozzátette:

„Nem voltak ilyen rapid elbocsájtások, az adminisztratív munkatársakra egyébként is mindenféle szabályok vonatkoznak, szóval szerintem ez nem valódi eset. Ráadásul Orbán nem így viselkedett a beosztottakkal.”

A bejegyzés szövege szerint Kövér László, Deutsch Tamás és mások szótlanul nézték, hogy Orbán Viktor kirúgja a nőt, „egyetlen fiatalember szólt csak vigasztalólag utánam, Fodor Gábor, mondván: Úgy látszik, a Viktor ma bal lábbal kelt fel… ”

Megkérdeztük erről Fodor Gábort is, aki szintén nem emlékszik sem Vass Évára, sem a történetre. Megjegyezte: ugyan régen volt 1993, de úgy gondolja, beugrana neki a név, ha valóban lett volna ilyen munkatársuk.

„Mindenhol van fluktuáció, és emlékszem, hogy voltak távozó emberek, arra is emlékszem, hogy vigasztaltam is őket, de konkrétan Vass Évára nem emlékszem”

– mondta a politikus a Lakmusznak.

A történetről és Vass Éva létezéséről megkérdeztük a miniszterelnök sajtófőnökét is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.

Hungarista szerző 2008-ból

A történet egyébként nem 2024 őszén jelent meg először. 2015 szeptemberében a HírKlikken azt írták:

„Futótűzként terjed az interneten Orbán Viktor első titkárnőjének cseppet sem szívderítő története.”

De megjelent az írás a Propelleren , a Civilhetesen és a Portfolio egyik fórumán is.

Egy blogposztban is megtaláltuk a történetet , ami elvezetett minket egy 2008. áprilisi íráshoz – feltehetően ez a szöveg eredeti forrása, ennél régebbi megjelenést legalábbis nem találtunk. Ebben a bejegyzésben három történet szerepel Orbán Viktorról, az egyik Vass Éva 1993-as sztorija.

A blogon megjelent írás szerzője a 2020-ban elhunyt Szemenyei-Kiss Tamás hungarista újságíró , a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának egykori vezetője , aki 2011-2012-ben a Kanadai Magyar Hírlap szerzője volt.

A titokzatos düsseldorfi folyóirat

A 2008-as bejegyzés végén még nem szerepel az a mondat, amit a frissen megosztott posztok végén már megtaláltunk. Ez a mondat azt állítja, hogy:

„A cikk először Észak-Rajna – Vesztfáliában, a düsseldorfi “Komet” c. irodalmi-politikai folyóiratban jelent meg német nyelven.”

Vass Éva történetéről azonban semmilyen német nyelvű forrást nem találtunk, ahogy a düsseldorfi Komet folyóirat létezésére sem találtunk bizonyítékot.

Több Der Komet nevű folyóiratot találtunk, ám ezek közül egyik sem irodalmi-politikai folyóirat, és nem is düsseldorfi. Rábukkantunk:

Címlapi kép: Botos Tamás/444

Frissítés (2025. 02. 20. 14:15): Cikkünk megjelenése után egy olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy talált bizonyítékot a düsseldorfi Komet nevű kulturális, irodalmi és művészeti folyóirat létezésére, ami ráadásul közölt írásokat Magyarországról elmenekült íróktól és művészektől is. A folyóirat 1959 és 1990 között havonta jelent meg, majd átalakult: 1991 és 1996 között negyedévente jelent meg, a kultúra és művészet mellett kortárs történelemmel és gazdasággal foglalkozott.