Magyar Péter nem azért vett részt egy zaklatás elleni tanfolyamon, mert viselkedési problémái vannak, hanem mert kötelező volt
2025. január 23. 17:07
Ezt a cikket 2025
januárjában írtuk.
A benne lévő
információk azóta elavulhattak.
Bohár Dániel posztjai és a kormánymédia cikkei azt sugallják, a Tisza Párt elnökének botrányai miatt kellett elvégeznie egy, az Európai Parlament által szervezett tréninget. A képzésen valójában minden EP-képviselőnek kötelező megjelennie.
„Zaklatás elleni tanfolyamra küldték Magyar Pétert! A Tisza Párt elnökének azért kellett elmennie a képzésre, mert viselkedési problémái vannak. A tanfolyamot az Európai Parlament szervezte”
– írta január 16-i Facebook-bejegyzésében a megafonos Bohár Dániel. Két nappal később újabb posztot szentelt a témának, január 18-án Bohár már arról írt , hogy:
„A Tisza Párt elnökének kötelezően részt kellett venni egy zaklatás elleni képzésen, az Európai Parlament szervezésében”
– majd hozzátette, úgy hallotta, hogy Magyar „végtelenül érdektelen volt a képzés alatt, nem hatotta meg az oktató mondandója. Különféle szituációs feladatok voltak, de ezekben is közömbös volt.”
Bohár bejegyzései mellett a hír végigfutott a kormánymédián is: a Magyar Nemzet információi szerint a politikusnak a „Tisztelet és méltóság a munkahelyen” nevet viselő tréningen kellett részt vennie. A lap megemlíti, hogy a tanfolyamot azért hívta életre az Európai Parlament, hogy ezzel is segítse a zaklatás, a nem megfelelő viselkedés, a pszichológiai és szexuális zaklatás elleni fellépést. Azt is hozzáteszik, hogy európai parlamenti képviselőknek ilyen tréninget „rendszeresen tartanak”.
Ezek után a cikkben felsorolják Magyar Péter olyan „botrányait, amikor erőszakosan viselkedett”, és azt írják, arról nincsenek információik, hogy vajon felmerült-e a tréningen „Magyar Péter belvárosi szórakozóhelyen tanúsított viselkedése, valamint az, hogy zsarolta és lehallgatta a saját feleségét.”
A cikket átvette az Origo és a Demokrata is, a HírTV pedig azt a kérdést boncolgatja , hogy vajon milyen ismereteket szerezhetett a tanfolyamon Magyar.
A cikkekben és bejegyzésekben közös, hogy úgy állítják be Magyar Péter részvételét a szóban forgó tanfolyamon, mintha az saját viselkedési problémái miatt lett volna kötelező. Egyedül a HírTV írt arról – Dömötör Csabát, a Fidesz EP-képviselőjét idézve –, hogy az EP-képviselőknek a képzésen kötelező részt vennie.
Az állítás ellenőrzésekor mi is ezt találtuk:
Az Európai Parlament ezzel a képzéssel is igyekszik hozzájárulni a munkahelyi konfliktusok és zaklatás megelőzéséhez. Vagyis a tréning elvégzésének semmi köze Magyar Péter viselkedéséhez.
Megkérdeztük Magyart, hogy pontosan mikor vett részt a tréningen és milyen tapasztalatokat szerzett, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tőle választ.
Mi ez a képzés?
A kötelező zaklatás elleni tréning iránti igény először 2021-ben jelent meg az Európai Parlamentben: a „MeToo és zaklatás – következmények az EU-s intézményekre nézve” című parlamenti állásfoglalás 2021. december 16-án jelent meg. Ebben a dokumentumban a döntéshozók többek között azt javasolják, hogy az Európai Parlament vezessen be egy kötelező zaklatás elleni képzést, amin a képviselőknek a mandátumuk átvétele utáni lehető leghamarabbi időpontban részt kell venniük. A kötelezővé tételre azért van szükség, mert az eddigi önkéntes részvételi lehetőség „elégtelennek bizonyult”.
Az állásfoglalásban felhívják az Európai Parlamentet, hogy
- vezessen be szankciókat azokkal a képviselőkkel szemben, akik nem vesznek részt a tréningen, és
- a honlapján vezessen egy nyilvános listát azokról a képviselőkről, akik részt vettek a képzésen, mintegy jó példaként szolgálva a többiek számára.
Ilyen listát azonban egyelőre nem találtunk az Európai Parlament honlapján.

2023 júliusában Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke bejelentette , hogy a Parlament megerősíti zaklatásellenes politikáját, aminek egyik eleme lesz az öt különböző modulból álló, „Hogyan hozzunk létre egy jó és jól működő csapatot?” nevet viselő tréning. A kötelező tanfolyamon szó lesz többek között
Metsola azt is elmondta, hogy a tanfolyamot 2024 tavaszától vezetik be, mellette pedig továbbra is elérhető lesz a már meglévő zaklatás elleni tréning.
2024 márciusában a quaestorok tanácskozásának jegyzőkönyvéből kiderül, hogy ugyan az Elnökség megállapodott abban, hogy a képzés legyen kötelező, a végső döntést erről a képviselők fogják meghozni, a plenáris ülésen.
A szavazásra végül 2024. április 24-én került sor Strasbourgban, ahol a Parlament eljárási szabályzatát módosították „a munkahelyi konfliktusok és zaklatás megelőzéséről, valamint a megfelelő irodai igazgatásról szóló képzés tekintetében”.
Az elfogadott szöveg szerint, mely 2024. július 16-án lépett hatályba:
- a képzés minden EP-képviselőnek kötelező (kivéve azoknak, akik már korábban önként részt vettek az Európai Parlament zaklatás elleni tanfolyamán),
- a képzést a „a képviselő megbízatásának első hat hónapjában kell elvégezni”,
- amennyiben ez nem történik meg, a képviselő „nem választható meg a Parlament vagy annak bármely szerve valamely tisztségére, nem nevezhető ki előadónak, és nem vehet részt hivatalos küldöttségben vagy intézményközi tárgyalásokon”.
A képzés tartalmáról az eddigieknél többet ez a dokumentum sem árul el.
A szavazási jegyzőkönyv szerint a 21 magyar EP-képviselőből 16-an vettek részt a szavazáson (a szavazás idején Magyar Péter még nem volt EP-képviselő): 9 fideszes, 1 KDNP-s, 4 DK-s, 1 MSZP-s és 1 momentumos. A jelenlévő ellenzéki képviselők közül mindenki megszavazta a kötelező képzés bevezetését, a KDNP-s képviselő tartózkodott, a 9 fideszes képviselő pedig nemmel voksolt.
Címlapi kép: Facebook/Magyar Péter
A szerzőről
Fülöp Zsófia
2023 májusától a Lakmusz újságírója, korábban 9 évig a Magyar Narancsnál dolgozott, főként egészségügyről, szociális ügyekről és marginalizált csoportokról írt. Az oxfordi Reuters Institute ösztöndíjasaként a romák médiareprezentációját kutatta.
Kövess minket!
Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!
Ajánlott cikkeink
Senki sem szórt ki korábban annyi pénzt az NKA miniszteri keretéből, mint Hankó Balázs
Az „emelt fővel távozó” Rétvári valószínűleg nem ellenőrizte a friss adatokat, mielőtt a magyarok kiemelkedő gyermekvállalási kedvével büszkélkedett
