Magyar Péter szerint a Fidesz a parlamenti ellenzékkel karöltve szavazott meg plusz 16 milliárdot a pártoknak. Megnéztük a hivatalos adatokat a szavazásról: ezek alapján egy ellenzéki párt kivételével mindegyik nemmel szavazott a javaslatra, és az az egy is tartózkodott.

Január 7-i Facebook-posztjában Magyar Péter egyszerre ment neki a Fidesznek és az ellenzéknek a parlamenti pártoknak járó állami támogatás megemelése miatt.

„Nem mi szavaztuk meg decemberben, hanem a Fidesz a parlamenti »ellenzékkel« karöltve, hogy az eddigi állami pénzeken felül 2025-re még plusz 16 milliárd forint költőpénzt kapjanak a nulla társadalmi támogatottsággal rendelkező pártocskák frakciói”

– írta a Tisza párt elnöke.

A momentumos Szabó Szabolcs hazugságnak nevezte Magyar állítását, és azt írta (szintén a Facebookon), hogy a Momentum nem szavazta meg a plusz 16 milliárdot, ahogy a többi ellenzéki párt sem.

Ebben a cikkben összefoglaljuk, hogyan változik 2025-ben a parlamenti frakciók támogatása, illetve a parlament honlapjának szavazási adatai alapján bemutatjuk, ki támogatta és ki ellenezte az erről szóló törvénymódosítást.

A frakciók megemelt támogatásának részleteit tartalmazó salátatörvényt csak a Fidesz és a KDNP képviselői szavazták meg. A DK, a Momentum, a Jobbik, a Párbeszéd, a Mi Hazánk és az LMP nemmel szavazott, az MSZP pedig tartózkodott.

A salátatörvénynek csak egyetlen pontját támogatta az ellenzék (leszámítva a Mi Hazánk képviselőit), de az nem a frakciótámogatásokról, hanem a végrehajtási törvény módosításáról szólt.

Kerestük a Tisza párt sajtóosztályát, de cikkünk megjelenéséig nem részletezték, mit értett Magyar Péter azon, hogy a Fidesz a parlamenti ellenzékkel karöltve szavazta meg az állami támogatás emelését.

Mennyi pénzt kapnak a frakciók?

A 2025-ös költségvetés megalapozásáról szóló, decemberben elfogadott törvény joggal nevezhető salátatörvénynek, hiszen több mint 60 különböző jogszabályt módosított.

Négy lényeges ponton változtak a szabályok:

A Telex az Országgyűlés Hivatalától kapott adatok alapján azt írta, hogy a változások után a Fidesz frakciótámogatása például havi 419 millió forintról 761 millióra nő, a Momentumé 40 millióról 69,5 millióra, az LMP-é pedig 22 millióról 37 millióra.

Magyar Péter valószínűleg a költségvetési törvényből következtetett arra, hogy a teljes 2025-ös évben 16 milliárd forintos többletkiadást eredményeznek a módosított szabályok.

Amikor a költségvetési javaslatot benyújtották, az Országgyűlés személyi juttatásaira 39,8 milliárd forintot terveztek, egyéb parlamenti kiadásokra 16,8 milliárdot. Ezek az összegek menet közben – az új frakciótámogatási szabályok ismeretében – 54,1, illetve 18, 2 milliárd forintra emelkedtek.

Ki hogy szavazott?

A frakciótámogatási szabályok módosítása eredetileg nem szerepelt a költségvetést megalapozó salátatörvény-javaslatban, azt a Törvényalkotási Bizottság utólag illesztette bele.

A parlament honlapján található szavazási jegyzőkönyvekből kiderül, hogy az egyes pártok képviselői hogyan szavaztak a Bizottság összegző módosító indítványáról, majd a végleges törvényjavaslatról (a szavazási eredményeket erről az oldalról lehet elérni).

Az összegző módosító javaslatról két külön szavazást tartottak, egyet a javaslat minősített többséget (kétharmadot) igénylő részéről, egyet az egyszerű többséget igénylő részről (a frakciótámogtási szabályok változása részben az első, részben a második szavazáshoz tartozott).

A két szavazáson csak a Fidesz és a KDNP képviselői szavaztak igennel, valamint Ritter Imre német nemzetiségi képviselő. 46 ellenzéki nemmel szavazott, nyolc MSZP-s képviselő tartózkodott. A kétharmados szavazásnál az egyik momentumos képviselő, Lőcsi Lajos is tartózkodott, de a Momentum sajtóosztálya arról tájékoztatta a Lakmuszt, hogy végig ellenezték a módosítást, Lőcsei véletlenül nyomott tartózkodást.

A végleges törvényjavaslatról is két részletben szavaztak (itt és itt), de az eredményekben nem volt különbség.

Az MSZP sajtóosztályát is kerestük, de cikkünk megjelenéséig nem indokolták meg, miért tartózkodtak a szavazásoknál.

Egyébként a frakcióknak járó pluszpénz fedezetét biztosító 2025-ös költségvetést sem szavazták meg az ellenzéki pártok.

Mit szól az ellenzék a több pénzhez?

Mivel a frakciótámogatási szabályok módosítását menet közben, bizottsági javaslatként adták be, vita nem igazán volt róla a parlamentben.

Jámbor is 16 milliárdos pluszjuttatást említett, majd azt mondta:

„Szerintem ez az összeg abban a helyzetben, amikor most látjuk, hogy milyenek az élelmiszer-inflációs adatok, vagy amikor azt látjuk, hogy a zárszámadási törvényben a tavalyi évben a második legrosszabbul kereső szakma a gyermekvédelmi dolgozóké a magyar állam alkalmazottai közül, a legrosszabbul keresők pedig a vízügyi dolgozók voltak, akik most béremelést kaptak, akkor nem biztos, hogy ez a jó preferencia arra, hogy mire költse az állam a pénzét.”

A Telex kérdésére a Momentum is egyértelműen negatívan nyilatkozott az új támogatási szabályokról. Azt írta a párt, hogy „aránytévesztésnek” tartják a frakciótámogatások emelését, és hogy a különbözetből a cserbenhagyott gyerekeket, családokat, közösségeket szeretnék segíteni, például kulturális és szociális alapokkal, fiataloknak szóló oktatási szolgáltatásokkal.

Ennek a részleteit viszont még nem dolgozták ki. Mint láttuk, a megemelt állami támogatás nagyrészt kötött felhasználású: irodaköltséget és alkalmazotti béreket lehet belőle fizetni. A legnagyobb szabadságuk az általános működési költség felhasználásakor van a frakcióknak, de itt is kérdéses, hogy a Momentum által megjelölt tevékenységek finanszírozhatók lesznek-e.

A párt azt írta a Lakmusznak, hogy a megemelt támogatás felhasználásáról a „minden jogszabálynak megfelelő részletszabályokat a Momentum Mozgalom elnöksége jogászokkal és könyvelőkkel fogja véglegesíteni”.

(Címlapi fotó: Bankó Gábor/444)