A miniszterelnök többek között a magyar demokrácia helyzetéről, a korrupció elterjedtségéről és a migrációs válság súlyosságáról tett meglepő kijelentéseket. Megnéztük, alátámasztják-e az adatok Orbánt.

Szerzők: Pálos Máté – Teczár Szilárd

Orbán Viktor október 9-én az Európai Parlament strasbourgi ülésén szólalt fel az EU Tanácsának magyar soros elnökségét képviselve.

A miniszterelnök közel félórás beszéde után számos kritikát kapott a képviselőktől és Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől. Ezekre viszontválaszában és zárszavában reagálhatott.

Orbán több hangzatos kijelentést tett a strasbourgi vita során, ebben a cikkben ezek közül ellenőrzünk négyet.

Orbán arról beszélt, hogy

Megnéztük, milyen adatok vannak a fenti kijelentések mögött, és arra jutottunk, hogy Orbán állításai között van pontatlan, túlzó és félrevezető is.

Elégedettség a demokráciával

„A legutóbbi Pew Research kutatások szerint Magyarországon a demokráciával elégedettek aránya magasabb, mint a legtöbb európai uniós országban” – mondta Orbán a strasbourgi vita zárszavában .

A megnevezett intézet kutatásai azonban nem támasztják alá ezt az állítást. A Pew Research nem vizsgálja az összes EU-s tagállamban a demokráciával való elégedettség szintjét, a vizsgálatban szereplő uniós országok között pedig éppen a középső helyet foglalja el Magyarország.

A Pew Research Center legutóbb idén júniusban közölt adatokat a demokráciával való elégedettségről 31 országban, a 2024 tavaszán végzett Global Attitudes felmérésük alapján.

A felmérésben összesen kilenc európai uniós ország szerepelt, Magyarország közöttük a középső, ötödik helyet foglalja el a demokráciával elégedettek számában.

Magyarországon a megkérdezettek 49 százaléka volt elégedett, 50 százaléka elégedetlen a demokrácia működésével. Ez rosszabb arány, mint amit Svédországban, Hollandiában, Lengyelországban és Németországban mértek, viszont, jobb, mint a francia, az olasz, a spanyol és a görög adat.

A kutatás mellékletéből az is kiderül, hogy 2024 tavaszán a magyarok 5 százaléka volt nagyon elégedett, 44 százaléka valamennyire elégedett a demokrácia működésével, míg 33 százalék valamennyire, 17 százalék pedig nagyon elégedetlennek mondta magát.

A demokrácia működésével való elégedettség nőtt Magyarországon a Pew Research előző, 2023 tavaszán készült felmérése óta. Akkor még 59 százalékos volt az elégedetlenek, és 40 százalékos az elégedettek aránya, de ezzel is az ötödik helyen álltunk a kilenc EU-s tagállam között.

Érdekesség, hogy 2023 márciusában az összes tagállamot lefedő Eurobarometer-felmérésben is szerepelt egy nagyon hasonló kérdés, de itt a többi EU-s országhoz képest sokkal rosszabb adat jött ki Magyarországra.

A magyarok 49 százaléka mondta, hogy egyáltalán nem elégedett a demokrácia működésével az országban, ami a legrosszabb arány az összes uniós tagállam közül. A demokráciával nagyon elégedettek aránya 8 százalék volt, ez már jobbnak számít uniós összehasonlításban, de a 10 százalékos EU-átlag alatt marad.

Védelmi kiadások

„A nemzeti össztermékünk mintegy 2,5 százalékát fordítjuk védelmi kiadásokra” – mondta Orbán felszólalásában , amikor Magyarországot példaként hozta arra, hogy a védelmi ipart az egész EU-ban meg lehet erősíteni.

A NATO hivatalos becslése szerint ugyanakkor Magyarországon a védelmi kiadások ennél alacsonyabb szintet, a GDP 2,11 százalékát érhetik el 2024-ben.

A NATO tagállamai először 2006-ban majd 2014-ben, a Krím-félsziget orosz annexiója után állapodtak meg abban , hogy védelmi kiadásaikat a GDP legalább 2 százalékára emelik. Védelmi kiadásnak számít minden kormányzati kiadás, ami kifejezetten a nemzeti fegyveres erők, a szövetséges fegyveres erők vagy a NATO igényeit elégíti ki.

A NATO legutóbb júniusban közölt részletes adatokat a tagállamok védelmi kiadásairól. Bár a védelmi ráfordításokról a NATO a nemzeti védelmi minisztériumoktól kap adatokat, megjegyzik, hogy az általuk közölt GDP-arányos ráfordítási számok eltérhetnek a tagállami hatóságok becsléseitől, például azért, mert más GDP-előrejelzésekből indulnak ki.

A NATO becslése szerint 2024-ben Magyarország a GDP 2,11 százalékát fogja védelemre fordítani. Ez pontosan a medián érték a NATO-országok között, azaz 15 szövetséges államnál becsült idénre nagyobb ráfordítást a NATO, 15-nél pedig alacsonyabbat.

Magyarországon egyébként tavaly érték el először a védelmi költések a GDP 2 százalékát, 2023-ra 2,05 százalék szerepel a NATO táblázatában.

Amiben Magyarország kiemelkedik, az a védelmi kiadások növekedése 2014 és 2024 között. 2014-ben még csak a GDP 0,86 százalékát fordítottuk védelemre, ami Luxemburg a után legkisebb arány volt, ezt sikerült feltornázni 2,11 százalékra. Ennél gyorsabb növekedést csak Lettország és Litvánia tudott felmutatni tíz év alatt.

Migráció

Orbán arról is beszélt Strasbourgban, hogy a magyar elnökségnek többek között azért van nehéz dolga, mert „a migrációs válság 2015 óta nem látott méreteket ölt” Európában.

Ez azonban túlzó állítás. A hivatalos adatok szerint az Európába irreguláris módon belépők száma jelenleg meg sem közelíti a 2015-ben látott szintet, és idén csökkent is 2022-höz és 2023-hoz képest.

Az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex részletes statisztikát vezet a schengeni övezet külső határain észlelt irreguláris határátlépésekről és a határátlépők nemzetiségéről, migrációs útvonalakra lebontva.

Ha a Frontex táblázatában szereplő számokat havonta összeadjuk, az alábbi mintázat rajzolódik ki az irreguláris határátlépések alakulásáról 2012 januárja és 2024 júliusa között.

Látható, hogy a 2015 nyarán kezdődő migrációs válság 2016 tavaszára csillapodott le. A csúcson, 2015 októberében egy hónap alatt több mint 400 ezer határátlépést regisztráltak a Frontex rendszerében.

Azóta a közelébe sem értünk ennek a kiugró számnak, bár az igaz, hogy a Covid-járvány után enyhe emelkedés mutatkozott az adatokban. 2016 februárja után először tavaly augusztusban, szeptemberben és októberben érte el az 50 ezret a havi irreguláris határátlépések száma.

Az idei év első hét hónapja azonban csökkenést mutat. Összesen 116 ezer határátlépést regisztráltak január és július között, míg 2023 azonos időszakában 176 ezret, 2022 júliusáig pedig 151 ezret.

Bár a részletes adatokat tartalmazó táblázatot még nem frissítették, a Frontex az augusztusi számokról is kiadott egy sajtóközleményt . Ez alapján elmondható, hogy 2024 első nyolc hónapjában 39 százalékkal csökkent az irreguláris határátlépések száma az egy évvel korábbihoz képest.

Korrupció vs. korrupció

„Szívesen elmondtam volna, hogy ha nem a Soros György által finanszírozott korrupciós jelentéseket olvassák, hanem, mondjuk, a Világbank adatait, akkor láthatnák, hogy Magyarország korrupció tekintetében állja a sarat, egyáltalán nem lóg ki az Önök országainak sorából” - reagált Orbán a képviselők kritikáira.

Orbán kijelentésének megvannak az előzményei a kormányközeli nyilvánosságban. Sebestyén Géza, a Corvinus egyetemi docense és a kormányközeli MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szeptember 8-án arról posztolt, hogy a „ világhírű” magyar korrupció egész egyszerűen nem létezik a Világbank statisztikái szerint.

Az, hogy a Világbank adatai ellentmondanak az EU-ban használt korrupciós jelentéseknek, csúsztatás. Orbán és Sebestény a Világbank adatai közül csak egy alkategóriára utalhatott, amelyben nem teljesít rosszul Magyarország. A Világbank összetett korrupciós listáján azonban ugyanolyan rossz helyen szerepel Magyarország, mint más globális korrupciós indexeken.

De nézzük, pontosan mely statisztikákról van szó!

Orbán felszólalásában csak általánosságban a „ Soros György által finanszírozott korrupciós jelentéseket” említi, anélkül, hogy konkrétan megnevezné, mely adatokra gondol. Feltételezhető, hogy az EU-ban széleskörűen használt és elfogadott, a Transparency International (TI) berlini Titkársága által évente összeállított Korrupció Érzékelési Indexre (Corruption Perceptions Index, CPI) vonatkozik a megállapítása.

A CPI - a nyilvánosan elérhető módszertana szerint - a korrupciót a közszféra korrumpálásaként határozza meg. Többek közt a következő területeket vizsgálja:

A CPI 13 különböző korrupciós jelentésből és értékelésből dolgozik, a 2023-as index összeállításához a következő forrásokat használták:

Ahhoz, hogy egy ország felkerüljön a listára, a fenti 13 forrásból minimum 3-ban szerepelnie kell.

Orbán a beszédében ehhez képest a Világbank adataira utalt, Sebestény Géza Facebook-bejegyzésében pedig pontosan meg is jelölte, melyek ezek: a World Bank Enterprise Survey (WBES) egyik adattérképétosztotta meg. Ezeket a térképeket a World Bank's Enterprise Analysis Unit, vagyis a Világbank vállalati-üzleti szektor feltérképezését végző alegysége készíti.

Orbán Viktor távozik a strasbourgi ülésről. Fotó: Frederick Florin/AFP

Ezek az adatok kifejezetten a magánszektor állapotát írják le, az adatgyűjtést pedig élőszavas interjúk keretében végzik: azaz bizonyos témákról megkérdezik a szektor szereplőinek tapasztalatát.

A korrupció kategóriában 11 altémát találunk, többek közt arra kérdeznek rá, hogy a cégek tapasztalták-e, hogy

valamilyen ellentételezést, ajándékot várnak tőlük hatóságok.

Az altémák közül Sebestyén a tavaly legalább egy vesztegetési kísérlettel találkozó cégek arányát emelte ki. Ez Magyarországon mindössze 1,2 százalék, ami európai szinten valóban alacsonynak tekinthető. A további altémák nem teljesen ezt a képet mutatják, például a köztisztviselők potenciális vesztegetéséről már a cégek 3,5 százaléka számolt be, ráadásul a 11-ből 3 altémánál Magyarországnál egyáltalán nincsenek adatok. De ezek az adatok valóban nem mutatnak EU-mércével Magyarországon kiemelkedően rossz „korrupciós helyzetet”.

Csakhogy a WBES-felmérés adatai - kontextus nélkül - nem használhatók országok összetett korrupciós mutatóiként, hiszen a korrupciónak csak egy szűk területére, a magánszektorban tapasztalt visszaélések leírására vonatkoznak. Maga a Világbank sem ezeket használja globális összehasonlításokhoz.

Például az 1999 óta évente kiadott kormányzási mutató, a Worldwide Governance Indicators korrupcióról szóló része több mint 30 NGO és nemzetközi szervezet adatait és szakértői riportjait összegzi. Ez is egy széles körben használt globális korrupciós index, több mint 200 ország szerepel rajta. Magyarország 2022-es adatok alapján a 103. helyen áll, az EU-ból csak Bulgáriát előzzük meg.

Emellett a Világbank adatösszegző és -vizualizáló oldala, a Prosperity Data360 az országok korrupciós szintjének vizualizáláshoz is a CPI-t használja, és ugyanígy jár el az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat .

A nemzetközi sajtóban lehet találkozni még a Trace Bribery Risk Matrix nevű globális korrupciós mutatóval is, amit egy, az üzleti élet tisztaságáért dolgozó NGO hozott létre, de a metodológiája alapján az üzleti élet és a közszféra korrupciós szintjét egyszerre akarja megragadni. Ehhez felhasználja a vállalati WBES-felmérés adatait és a különböző szakértői jelentéseket is, például az ENSZ e-kormányzási indexét, a V-Dem Institute demokráciaindexét vagy a Freedom House mutatóit.

Ezen a listán sem teljesít fényesen Magyarország: 194 országból a 96. helyen szerepel, az EU-ból utolsó helyen.

(Címlapi fotó: Frederick Florin/AFP)