Ha jobban megnézzük, nem is olyan kedvező az Energiaügyi Minisztérium statisztikája az elektromos autókról

2024. október 9. 13:55


Ezt a cikket 2024 októberében írtuk.
A benne lévő információk azóta elavulhattak.

Bár a kormány sikerkommunikációja ezt a képzetet keltheti, az újonnan regisztrált tisztán elektromos autók száma uniós összevetésben nem kiemelkedő Magyarországon. Megnéztük, mi van a minisztérium által közölt látványos adatok mögött.

Az Energiaügyi Minisztérium szeptember 19-én közleményt adott ki a Magyarországon forgalomba helyezett új elektromos autókról, amit több kormánypárti médium is átvett. A közlemény szerint:

  • Magyarország „ ezüstérmes a kontinensen” az új, tisztán elektromos autók számának bővülésében, csak Máltán volt dinamikusabb a növekedés 2024 első nyolc hónapjában.
  • Az augusztusi havi számok EU-szinten közel 44 százalékos visszaesést mutatnak tavaly augusztushoz képest, és csak hét tagállamban látható növekedés, köztük Magyarországon.
  • „ Az idei bővülést nagyban előmozdította” az e-autó beszerzést támogató 30 milliárd forintos kormányprogram.

A fenti állításokat ellenőrizve arra jutottunk, hogy az adatok és százalékos arányok többnyire helyesek, de kontextus nélkül alkalmasak a félrevezetésre. Ha a bővülés mértéke mellé odatesszük az országok arányos zöldautószámait, illetve tágabb időintervallumban vizsgáljuk az európai piac alakulását, más kép rajzolódik ki.

Az tényszerűen igaz, hogy a magyar elektromosautó-flotta bővüléséhez „ hozzájárult” a céges elektromos autó – személyautó, kisbusz és kisteherautó – beszerzéseket támogató, februártól pályázható, 30 milliárdos keretösszegű, az unió – orosz energialeválást segítő – REPowerEU fejezetéből finanszírozott kormányprogram.

Persze ilyen támogatások más országokban is vannak/voltak – a német kormány például éppen a tavaly megszüntetett elektromosautó-beszerzést támogató programjának újraindítására készül. Az „ EU-ezüstérmes” magyar pozíciónak inkább az összeurópai piacnövekedés idei megtorpanása az oka, illetve az, hogy az új elektromos autók száma a bázisnak használt tavalyi évben kevéssé növekedett Magyarországon.

Belassult növekedés

Bár a minisztérium csak a 2024 augusztusára vonatkozó számokhoz adott meg forrást, az európai autógyártók szövetségének (ACEA) szeptemberi táblázataiban megtaláltuk a minisztériumi közleményben szereplő összes adatot.

2024 január-augusztusi időszakában 2023 ugyanezen időszakához képest 53,5 százalékkal több új, tisztán elektromos autót regisztráltak Magyarországon. Az EU-ban ugyanezen időszakot nézve átlagosan 8,3 százalékkal csökkentek az új e-autó regisztrációk.

Az is stimmel, hogy 2024 augusztusát az előző év augusztusával összevetve az EU-s bővülés dinamikájának visszaesése közel 44 százalékos, Magyarországon viszont mintegy 9 százalékot nőtt az új zöldautók regisztrációja. A 28 tagállamból Magyarországgal együtt összesen kilencben történt növekedés (a minisztériumi közlemény hét ilyen országról írt).

Ezek az adatok azonban csak korlátozottan értelmezhetők az abszolút darabszámok nélkül.

Svédországban például a 2024 augusztusi 31 százalékos visszaesés azt jelenti, hogy 6790 új elektromos autót regisztráltak a 2023 augusztusi 9784 helyett. Ehhez képest a 39 százalékos horvát növekedésúgy jött ki, hogy 147-ről 204-re nőtt az újonnan forgalomba állt elektromos autók száma tavaly augusztusról idén augusztusra. A magyar bővülés 476 helyett 518 új regisztrációt jelent.

Az európai bővülés megtorpanása a hatalmas német és francia piacon a leglátványosabb. Németország közel 87 ezer új e-autóról esett vissza mintegy 27 ezerre, Franciaország pedig majdnem 20 ezerről mintegy 13 ezerre, ha 2024 augusztusát az előző év azonos időszakával vetjük össze.


Orbán Viktor a BYD autógyárban, a dél-kínai Sencsenben 2023. október 19-én. Fotó: MTI/Fischer Zoltán

A nyolc hónapos január-augusztusi időszakok összehasonlításánál is érdemes a százalékok mellé tenni az abszolút számokat. Míg Magyarországon az „ ezüstérmes növekedés” azt jelenti, hogy a tavalyi 3749-ről idén 5753-ra növekedett az új e-autók regisztrációja, addig például a csupán 10 százalékos portugál növekedésen 22 839 helyett 25 015 új regisztrációt kell érteni. A svéd 21 százalékos zuhanás pedig még így is 54 304 új regisztrációt jelent az év első nyolc hónapjában.

A százalékban megadott változás pont azt nem mutatja meg, hogy az országokban mekkora az elektromos autók piaca, hol tartanak a zöld átállásban.

A magyar elektromos autózás bővülésének mértéke valóban megugrott idén az előző évhez képest, de ugyanez az adat tavaly csak kis mértékben mozdult: míg 2022 első nyolc hónapjában 3028 új zöldautót regisztráltak, addig 2023 ugyanezen időszakában 3750-et. A magyar növekedés 23,8 százalékos volt 2022 első nyolc hónapja és 2023 első nyolc hónapja között , miközben az EU-ban átlagosan 62,7 százalékkal növekedett az újonnan forgalomba helyezett e-autók száma.

A magyarénál kisebb mértékű bővülést akkor egy ország produkált az EU-ban: Málta, pont a mostani minisztériumi közleményből az „ aranyérmes”, ahol összesen 755 új e-autót regisztráltak 2023 első nyolc hónapjában. Innen jött létre a hatalmas mértékű növekedés idén.

Tehát igaz, hogy az idei magyar növekedés a tavalyihoz képest kiemelkedő arányú az EU-ban, de ez azért is történt így, mert az azt megelőző évi adatok szerint épphogy utolsó előttiek voltunk.

Ha az EU-országok idei eddigi e-autó állomány bővülését a 2022 első nyolc hónapjában látott növekedéshez viszonyítjuk, Magyarország az új regisztrációk összességében 90 százalékos emelkedésével a középmezőnyben foglal helyet. Vagyis az idei gyorsulás a tavalyi lemaradás behozásának látszik.

Melyik ország hol tart?

Ha nem a növekedés mértékét, hanem az országok elektromosautó-állományának nagyságát szeretnénk összehasonlítani, akkor vagy a népességhez vagy a teljes gépkocsi-állományhoz érdemes viszonyítani. Mivel Magyarország motorizációs rátája, tehát a lakosságarányos személygépkocsi-aránya meglehetősen alacsony, az EU-ban csak Romániát és Lettországot előzzük meg , a korrektebb összevetésért érdemesebb az elektromos autók elterjedtségét az összes azonos kategóriájú új autó arányában megragadni.

Az alábbi ábrán ez látható 2023-ig az EU országaiban, az Eurostat adatai alapján.

Tavalyig Magyarország biztosan bőven és stabilan EU-átlag alatt teljesített minden évben.

2023-ban a Magyarországon regisztrált új személygépjárművek 5,86 százaléka volt elektromos autó, szemben a 14,58 százalékos uniós átlaggal. Romániában 2021-óta magasabb ez az arány, mint Magyarországon, Portugália messze előttünk jár. Ugyanakkor a térségből így is megelőztük Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát tavalyi adatok szerint.

Mivel az ACEA sajtóközleményei az újonnan regisztrált tisztán elektromos autók száma mellett a forgalomba helyezett összes új autó számát is megadják, könnyen kiszámolható, hogy a minisztérium által kiemelt 2024 január-augusztusi időszakban a Magyarországon regisztrált új autók 7,2 százaléka volt elektromos (5753 autó a 79 976-ból).

A teljes EU-ban ennél magasabb, 12,5 százalékos volt az elektromos autók aránya az újonnan regisztrált járművek között (902 011 elektromos autó a 7 180 492-ből.)

(Címlapi fotó: MTI/Fischer Zoltán)

A szerzőről

Pálos Máté

Pálos Máté

Az ELTE BTK-n végzett, szerkesztett folyóiratot, írt kritikákat. 2014 óta teljes állásban újságíró. Dolgozott a régi Origónál, a Magyar Narancs hetilapnál és a G7.hu gazdasági portálnál. 2024-ben csatlakozott a Lakmuszhoz, 2025 márciusa óta szerkeszt is.

Kövess minket

Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kéthetente csütörtökön küldjük neked a legfontosabb cikkeinket, kiegészítve újságíróink személyes ajánlásaival: érdekességek, programok, podcastok, könyvek, filmek. Ha szeretnél képben lenni a legfrissebb dezinformációs trendekkel, iratkozz fel a Lakmusz hírlevelére!

A hírlevélről bármikor leiratkozhatsz.
Bővebb információkért olvasd el adatkezelési szabályzatunkat!