Ha jobban megnézzük, nem is olyan kedvező az Energiaügyi Minisztérium statisztikája az elektromos autókról
2024. október 9. 13:55
Ezt a cikket 2024
októberében írtuk.
A benne lévő
információk azóta elavulhattak.
Bár a kormány sikerkommunikációja ezt a képzetet keltheti, az újonnan regisztrált tisztán elektromos autók száma uniós összevetésben nem kiemelkedő Magyarországon. Megnéztük, mi van a minisztérium által közölt látványos adatok mögött.
Az Energiaügyi Minisztérium szeptember 19-én közleményt adott ki a Magyarországon forgalomba helyezett új elektromos autókról, amit több kormánypárti médium is átvett. A közlemény szerint:
- Magyarország „ezüstérmes a kontinensen” az új, tisztán elektromos autók számának bővülésében, csak Máltán volt dinamikusabb a növekedés 2024 első nyolc hónapjában.
- Az augusztusi havi számok EU-szinten közel 44 százalékos visszaesést mutatnak tavaly augusztushoz képest, és csak hét tagállamban látható növekedés, köztük Magyarországon.
- „Az idei bővülést nagyban előmozdította” az e-autó beszerzést támogató 30 milliárd forintos kormányprogram.
A fenti állításokat ellenőrizve arra jutottunk, hogy az adatok és százalékos arányok többnyire helyesek, de kontextus nélkül alkalmasak a félrevezetésre. Ha a bővülés mértéke mellé odatesszük az országok arányos zöldautószámait, illetve tágabb időintervallumban vizsgáljuk az európai piac alakulását, más kép rajzolódik ki.
Az tényszerűen igaz, hogy a magyar elektromosautó-flotta bővüléséhez „hozzájárult” a céges elektromos autó – személyautó, kisbusz és kisteherautó – beszerzéseket támogató, februártól pályázható, 30 milliárdos keretösszegű, az unió – orosz energialeválást segítő – REPowerEU fejezetéből finanszírozott kormányprogram.
Persze ilyen támogatások más országokban is vannak/voltak – a német kormány például éppen a tavaly megszüntetett elektromosautó-beszerzést támogató programjának újraindítására készül. Az „EU-ezüstérmes” magyar pozíciónak inkább az összeurópai piacnövekedés idei megtorpanása az oka, illetve az, hogy az új elektromos autók száma a bázisnak használt tavalyi évben kevéssé növekedett Magyarországon.
Belassult növekedés
Bár a minisztérium csak a 2024 augusztusára vonatkozó számokhoz adott meg forrást, az európai autógyártók szövetségének (ACEA) szeptemberi táblázataiban megtaláltuk a minisztériumi közleményben szereplő összes adatot.
2024 január-augusztusi időszakában 2023 ugyanezen időszakához képest 53,5 százalékkal több új, tisztán elektromos autót regisztráltak Magyarországon. Az EU-ban ugyanezen időszakot nézve átlagosan 8,3 százalékkal csökkentek az új e-autó regisztrációk.
Az is stimmel, hogy 2024 augusztusát az előző év augusztusával összevetve az EU-s bővülés dinamikájának visszaesése közel 44 százalékos, Magyarországon viszont mintegy 9 százalékot nőtt az új zöldautók regisztrációja. A 28 tagállamból Magyarországgal együtt összesen kilencben történt növekedés (a minisztériumi közlemény hét ilyen országról írt).
Ezek az adatok azonban csak korlátozottan értelmezhetők az abszolút darabszámok nélkül.
Svédországban például a 2024 augusztusi 31 százalékos visszaesés azt jelenti, hogy 6790 új elektromos autót regisztráltak a 2023 augusztusi 9784 helyett. Ehhez képest a 39 százalékos horvát növekedésúgy jött ki, hogy 147-ről 204-re nőtt az újonnan forgalomba állt elektromos autók száma tavaly augusztusról idén augusztusra. A magyar bővülés 476 helyett 518 új regisztrációt jelent.
Az európai bővülés megtorpanása a hatalmas német és francia piacon a leglátványosabb. Németország közel 87 ezer új e-autóról esett vissza mintegy 27 ezerre, Franciaország pedig majdnem 20 ezerről mintegy 13 ezerre, ha 2024 augusztusát az előző év azonos időszakával vetjük össze.
A nyolc hónapos január-augusztusi időszakok összehasonlításánál is érdemes a százalékok mellé tenni az abszolút számokat. Míg Magyarországon az „ezüstérmes növekedés” azt jelenti, hogy a tavalyi 3749-ről idén 5753-ra növekedett az új e-autók regisztrációja, addig például a csupán 10 százalékos portugál növekedésen 22 839 helyett 25 015 új regisztrációt kell érteni. A svéd 21 százalékos zuhanás pedig még így is 54 304 új regisztrációt jelent az év első nyolc hónapjában.
A százalékban megadott változás pont azt nem mutatja meg, hogy az országokban mekkora az elektromos autók piaca, hol tartanak a zöld átállásban.
A magyar elektromos autózás bővülésének mértéke valóban megugrott idén az előző évhez képest, de ugyanez az adat tavaly csak kis mértékben mozdult: míg 2022 első nyolc hónapjában 3028 új zöldautót regisztráltak, addig 2023 ugyanezen időszakában 3750-et. A magyar növekedés 23,8 százalékos volt 2022 első nyolc hónapja és 2023 első nyolc hónapja között , miközben az EU-ban átlagosan 62,7 százalékkal növekedett az újonnan forgalomba helyezett e-autók száma.
A magyarénál kisebb mértékű bővülést akkor egy ország produkált az EU-ban: Málta, pont a mostani minisztériumi közleményből az „aranyérmes”, ahol összesen 755 új e-autót regisztráltak 2023 első nyolc hónapjában. Innen jött létre a hatalmas mértékű növekedés idén.
Tehát igaz, hogy az idei magyar növekedés a tavalyihoz képest kiemelkedő arányú az EU-ban, de ez azért is történt így, mert az azt megelőző évi adatok szerint épphogy utolsó előttiek voltunk.
Ha az EU-országok idei eddigi e-autó állomány bővülését a 2022 első nyolc hónapjában látott növekedéshez viszonyítjuk, Magyarország az új regisztrációk összességében 90 százalékos emelkedésével a középmezőnyben foglal helyet. Vagyis az idei gyorsulás a tavalyi lemaradás behozásának látszik.
Melyik ország hol tart?
Ha nem a növekedés mértékét, hanem az országok elektromosautó-állományának nagyságát szeretnénk összehasonlítani, akkor vagy a népességhez vagy a teljes gépkocsi-állományhoz érdemes viszonyítani. Mivel Magyarország motorizációs rátája, tehát a lakosságarányos személygépkocsi-aránya meglehetősen alacsony, az EU-ban csak Romániát és Lettországot előzzük meg , a korrektebb összevetésért érdemesebb az elektromos autók elterjedtségét az összes azonos kategóriájú új autó arányában megragadni.
Az alábbi ábrán ez látható 2023-ig az EU országaiban, az Eurostat adatai alapján.
Tavalyig Magyarország biztosan bőven és stabilan EU-átlag alatt teljesített minden évben.
2023-ban a Magyarországon regisztrált új személygépjárművek 5,86 százaléka volt elektromos autó, szemben a 14,58 százalékos uniós átlaggal. Romániában 2021-óta magasabb ez az arány, mint Magyarországon, Portugália messze előttünk jár. Ugyanakkor a térségből így is megelőztük Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát tavalyi adatok szerint.
Mivel az ACEA sajtóközleményei az újonnan regisztrált tisztán elektromos autók száma mellett a forgalomba helyezett összes új autó számát is megadják, könnyen kiszámolható, hogy a minisztérium által kiemelt 2024 január-augusztusi időszakban a Magyarországon regisztrált új autók 7,2 százaléka volt elektromos (5753 autó a 79 976-ból).
A teljes EU-ban ennél magasabb, 12,5 százalékos volt az elektromos autók aránya az újonnan regisztrált járművek között (902 011 elektromos autó a 7 180 492-ből.)
(Címlapi fotó: MTI/Fischer Zoltán)
A szerzőről

Pálos Máté
Az ELTE BTK-n végzett, szerkesztett folyóiratot, írt kritikákat. 2014 óta teljes állásban újságíró. Dolgozott a régi Origónál, a Magyar Narancs hetilapnál és a G7.hu gazdasági portálnál. 2024-ben csatlakozott a Lakmuszhoz, 2025 márciusa óta szerkeszt is.
Kövess minket
Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!
Ajánlott cikkeink

Hogy lehet, hogy az európai statisztika szerint több gyerek születik Magyarországon, mint amennyiről a KSH beszámol?

Termékenység, orvoslétszám, rezsicsökkentés, magyarok az űrben – Orbán parlamenti szezonnyitón elhangzott 4 állítását ellenőriztük
