Nagy Márton minisztériuma szerint, ha az „effektív minimálbért” nézzük, akkor az EU középmezőnyéhez tartozunk. Csakhogy a 17. hely bajosan nevezhető középmezőnynek, az NGM összehasonlítása pedig eleve félrevezető.

„Az uniós középmezőnyben a magyar effektív minimálbér” – ezzel a címmel adott ki közleményt augusztus 7-én a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az NGM szerint „egyes orgánumok előszeretettel tálalják úgy az Eurostat statisztikáit”, hogy azokban a magyar minimálbér „uniós összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll”. Ezt szakmaiatlan és eltorzított összevetésnek nevezi a minisztérium, majd kijelenti, hogy ha az „effektív minimálbérrel”, azaz a minimálbér és a garantált bérminimum súlyozott átlagával számolunk, akkor Magyarország a 17. helyet éri el az EU-n belül (vagyis a közlemény címének interpretációjában a középmezőnyhöz tartozik).

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Fotó: Balogh Zoltán/MTI

A minimálbér összege jelenleg – kormányrendelet alapján – 266 800 forint, a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben dolgozókra érvényes garantált bérminimumé pedig 326 ezer forint. A kettő súlyozott átlaga az NGM közleménye szerint körülbelül 306 ezer forint.

Azért kell a súlyozott átlagot, tehát az effektív minimálbért nézni – magyarázza a minisztérium -, mert „az uniós országokban nem létezik a magyarhoz hasonló garantált bérminimum rendszer”, nálunk viszont „garantált bérminimumban több mint kétszer annyian részesülnek, mint minimálbérben”.

A minisztériumi közlemény állításait Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter augusztus 21-én az Indexnek adott interjújában is megismételte.

Ebben a cikkben először megnézzük,

Ezután rátérünk arra,

Legfontosabb következtetésünk, hogy a magyar minimálbér még a kormány módszertani újításával sem szerepel a középmezőnyben az uniós összevetésben (nem 27, hanem 22 ország közül áll a 17. helyen), a kormány eljárása ráadásul félrevezető, mert nem veszi figyelembe, hogy más EU-s országokban is létezik többlépcsős minimálbér-szabályozás.

Minimálbérek az Eurostat statisztikájában

Bár az NGM szerint „egyes sajtóorgánumok” értelmezik úgy, hogy az Eurostat minimálbér-listáján Magyarország az utolsó előtti helyen szerepel, valójában teljesen világosan ez derül ki az uniós statisztikai hivatal 2024 második félévére vonatkozó számaiból.

A 675 eurós (266 800 forintos) magyar bruttó minimálbérnél csak a bolgár alacsonyabb az EU-ban.

Ez az Eurostat saját közleményében és ábráján is így szerepel.

Az Eurofound, az EU munkaügyi ügynöksége szintén a 266 800 forintos magyar minimálbért veszi alapul az európai összehasonlításhoz. Az ő legfrissebb jelentésükben azért előzzük Bulgária mellett Romániát is, mert az adatok itt 2024 elejére vonatkoznak. (Romániában év közben emelték a minimálbért, a magyar minimálbér euróban kifejezett értéke pedig az árfolyamváltozás miatt csökkent valamelyest 2024 első és második féléve között.)

Maga a béreket szabályozó kormányrendelet címe – „a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról” - is a 266 800 forintos összeget, azaz a kötelező legkisebb munkabért nevezi minimálbérnek. Így tesz a KSH is, ami értelemszerűen ezt az összeget küldi tovább az Eurostatnak az uniós összehasonlításhoz.

A magyar kormány által most bedobott effektív minimálbér koncepcióját nem használják az EU-s statisztikákban. Egyedül amerikai kontextusban találtunk példát az előfordulására, de ott sem az adott területen belül érvényes, különböző szintű minimálbérek átlagát értik alatta, hanem az egyes amerikai államok saját hatáskörben bevezetett minimálbéreinek átlagát.

Mire elég az effektív minimálbér?

A kormány szerint a 306 ezer forintos effektív minimálbérrel Magyarország az utolsó előtti helyről a 17. helyre lépne előre az EU-ban, és a középmezőnyhöz tartozna.

Mivel tudjuk, hogy az Eurostat második féléves összehasonlításában a 266 800 forintos magyar minimálbér 675 eurónak felelt meg, egyszerűen kiszámolható, hogy 395,1-es euró/forint árfolyammal kalkuláltak.

Ugyanezt az árfolyamot alkalmazva megkapjuk, hogy a kormány által megadott 306 ezer forintos effektív minimálbér 774 eurónak felelne meg.

Ezt az adatot a fenti táblázatba behelyettesítve tényleg az jön ki, hogy az effektív minimálbérrel számolva Magyarország a 17. helyen állna az uniós rangsorban.

Az azonban csúsztatás, hogy ez a középmezőnynek felel meg, az EU 27 tagországából ugyanis csak 22-ben van törvényileg meghatározott kötelező minimálbér.

Ausztriában, Dániában, Finnországban, Olaszországban és Svédországban nem törvények, hanem ágazati kollektív megállapodások szabályozzák a legkisebb béreket, így ezek a tagállamok nem is szerepelnek az Eurostat minimálbér-statisztikáiban.

Vagyis a 17. hely is csak azt jelentené, hogy Bulgária mellett Lettországot, Romániát, Szlovákiát és Csehországot előznénk meg.

Hogy számolták ki az effektív minimálbért?

A kormányzati közlemény szerint az effektív minimálbér a minimálbér és a garantált bérminimum súlyozott átlaga, garantált bérminimumot pedig több mint kétszer annyian keresnek, mint minimálbért.

Ha a garantált bérminimum összegét kétszeres, a minimálbérét pedig egyszeres súllyal vesszük, akkor nagyjából tényleg 306 ezer forintot (pontosan 306 267 forintot) kapunk átlagként.

Arról nincsenek friss adataink, hogy valójában hányan keresnek jelenleg minimálbért, és hányan garantált bérminimumot. Az NGM sem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésünkre.

Az ugyanakkor az Eurofound 2024-es tanulmányában is szerepel, hogy bár Magyarországon a minimálbér a hivatalos legkisebb munkabér, garantált bérminimumot többen keresnek. Sőt, az Eurofound oldalán található országprofilban azt írják, hogy míg minimálbért körülbelül 200 ezren keresnek Magyarországon, garantált bérminimumot közel 750 ezren.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, az Eurofound magyar szakértője azt mondta a Lakmusznak, hogy ez a becslés egy korábbi bértarifa-felmérés alapján készült.

Mindenesetre az elérhető információk azt valószínűsítik, hogy a kormány által alkalmazott súlyozás reális lehet.

Ami felvethető, hogy ha az effektív minimálbérbe beleszámolták a minimálbérnél törvény alapján többet keresőket (a garantált bérminimumon foglalkoztatottakat), akkor miért nem számolták bele a közmunkásokat, akik szintén törvény alapján kevesebbet keresnek, mint a minimálbér.

A közfoglalkoztatási bért a minimálbér 50 százalékában állapítja meg a jogszabály, jelenleg így bruttó 133 400 forint.

A közfoglalkoztatottak létszáma a KSH legfrissebb, 2024. júliusi gyorstájékoztatója szerint 57 ezer fő volt. Tehát jelentősen kevesebben vannak, mint a minimálbért vagy garantált bérminimumot keresők, de beszámításuk ettől még lefelé húzta volna az effektív minimálbér összegét.

Miért fals az összehasonlítás?

Van azonban egy másik, ennél fontosabb oka is annak, hogy a magyar effektív minimálbéren alapuló EU-s összehasonlítás félrevezető.

Bár más uniós országokban is léteznek a törvényben garantált legkisebb bérnek különböző szintjei, a kormány ezeket nem vette figyelembe.

Az az állítás, hogy „a magyarhoz hasonló garantált bérminimum rendszer” máshol nem létezik, annyiban valószínűleg igaz, hogy pont ugyanilyen rendszer nincs az európai országokban. Az viszont kiderül az Eurofound tanulmányából (a 9. oldalon található táblázatból), hogy vannak a magyaron kívül más országok is, ahol a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő minimális bérszintek vonatkoznak.

Ezen országok közé tartozik Románia, Szlovákia és Csehország is, három ország, amit a kormány számítása szerint Magyarország megelőzne az effektív minimálbérrel.

Az Eurofound 2024 januári állapotot tükröző táblázata alapján

Arról nincs információnk, hogy ezekben az országokban hányan keresnek minimálbért, és hányan keresik a magasabb minimális bérszinteket.

Így viszont azt sem tudhatjuk, hogy ha a kormány módszertanával ezekre az országokra is kiszámolnánk az effektív minimálbért, az hogyan alakulna a magyarhoz képest.

Egyébként van egy hivatalos Eurostat adatsor, amit az NGM közleménye nem említett, pedig ugyanúgy 17. helyen állunk benne, mint az effektív minimálbéren alapuló félrevezető statisztikában.

Ez a minimálbérek vásárlóerő-paritáson (purchasing power standard, PPS) való összevetése, ami az árszínvonal- és az árfolyamkülönbség kiküszöbölésével azt mutatja meg, hogy a minimálbér „mennyit ér” az adott országban érvényes árak mellett.

Ebben a statisztikában a magyar minimálbér a bolgár mellett a lett, az észt, a szlovák és a cseh minimálbért előzi meg.

(Címlapi kép: Kiss Bence/444)