A kormánypárti lap egyéb félrevezető állításokat is közölt Kamala Harris alelnökjelöltjéről, például azt, hogy létrákat gyártana a migránsoknak.

Augusztus 6-án derült ki, hogy Tim Walz minnesotai kormányzó lesz Kamala Harris alelnökjelöltje. A Magyar Nemzet egy nappal később a ‘Törvénybe iktatta a kiskorúak nemváltásának lehetőségét Harris alelnökjelöltje’ című cikkben mutatta be a politikus eddigi pályafutását.

Azt írták, hogy minnesotai kormányzósága alatt Walz volt az, aki „ törvénybe foglalta a kiskorúak nemváltó kezelésének lehetőségét, valamint bevezette az abortuszhoz való jogot”.

Utánanéztünk a Walz vezetése alatt (tehát 2019 óta) elfogadott törvényeknek, és azt találtuk, hogy bár a kormányzó valóban következetes támogatója a transz emberek jogainak és az abortusznak,

valójában csak megerősítette azt a gyakorlatot, amit Minnesotában korábban is követtek. Emellett az általa aláírt jogszabályok más államok polgárait védik, és biztosítják számukra, hogy Minnesotában ők is igénybe vehessenek nemi megerősítő kezelést vagy abortuszt.

A Magyar Nemzet ugyanebben az írásban további félrevezető információkat is közölt Tim Walzról. Cikkünk második felében ellenőrizzük, mi igaz abból, hogy Walz

1. Nemváltó kezelések és abortusz

Annál az állításnál, miszerint Walz „ törvénybe foglalta a kiskorúak nemváltó kezelésének lehetőségét, valamint bevezette az abortuszhoz való jogot” , a Magyar Nemzet az AP hírügynökség egyik cikkét linkeli. Ebben azonban nem egészen arról van szó, amit a kormánypárti portál állít: az AP ehelyett azt fejtegeti, hogy Minnesota (és Washington) törvénnyel reagált arra, hogy több más amerikai államban korlátozták vagy betiltották a nemi megerősítő kezeléseket vagy az abortuszt.

A minnesotai jogszabályokat áttanulmányozva arra jutottunk, hogy nem igaz az az állítás, hogy Walz foglalta törvénybe a kiskorúak nemváltó kezelésének lehetőségét, az pedig – a kontextus ismertetése nélkül – félrevezető, hogy ő vezette be az abortuszhoz való jogot.

Nézzük, hogy a két témakörben milyen jogszabályok születtek Tim Walz kormányzósága alatt!

Nemváltó kezelések

2023. március 8-án Walz kiadott egy rendeletet , ami a címe szerint megvédi és támogatja a nemi megerősítő kezelés (‘gender affirming health care’) igénybevételéhez való jogot. A szöveg egyértelművé teszi, hogy az ilyen kezelések korábban is jogszerűek voltak Minnesotában. A rendelet kiadását az indokolta, hogy több más államban viszont korlátozták a nemi megerősítő kezeléseket, vagy akár kriminalizálták az ilyen kezelést nyújtókat, illetve azokat a szülőket, akik ilyen kezelést keresnek gyermekük számára.

Részlet a rendeletből

Néhány szimbolikus kinyilatkoztatás után a rendelet érdemi része arról szól, hogy Minnesota nem működik együtt az ilyen korlátozó-büntető szabályokat elfogadó államokkal és nem ad nekik jogi segítséget.

2023. április 27-én Walz aztán egy törvényt is aláírt, ami konkretizálta a rendeletben megfogalmazott elveket. A törvény lényege, hogy Minnesota állami szervei gyermekelhelyezési- vagy büntetőügyekben nem működnek együtt a nemi megerősítő kezelést korlátozó vagy kriminalizáló államokkal, így például nem segédkeznek az idézések, letartóztatási parancsok és kiadatási kérelmek végrehajtásában.

Ugyanezen a napon egy másik minnesotai törvény megtiltotta, hogy úgynevezett átnevelő vagy reparatív terápiát végezzenek 18 év alatti vagy más okból sérülékeny személyeken. (A reparatív terápia célja, hogy „ visszavezesse” az LMBTQ-embereket a „ normális” nemi vagy szexuális identitáshoz.)

https://www.instagram.com/p/CrlM5Qfu9P1/?utm_source=ig_embed&utm_campaign=loading

Egyik Walz vezetése alatt elfogadott dokumentum sem szabályozza a nemi megerősítő kezelések tartalmát vagy azt az életkort, amitől kezdve ilyen kezelések nyújthatók.

A Lead Stories tényellenőrző oldalnak Leigh Finke minnesotai képviselő is megerősítette, hogy nem hoztak semmilyen életkori szabályt. A nemi megerősítő kezelések Minnesotában országos és nemzetközi egészségügyi irányelveket, ajánlásokat követnek Finke szerint. Az ilyen kezeléseket nyújtó nagyobb szervezetek 18 év alattiakon nem végeznek műtéteket, ebben az életkorban másfajta, például pszichológiai vagy hormonális kezelés a bevett eljárás.

Abortusz

Tim Walz 2023. január 31-én aláírt egy törvényt, ami „ lefektette” a reproduktív egészséghez, így az abortuszhoz való alapvető jogot, és megtiltotta a helyi önkormányzatoknak, hogy ezt a jogot korlátozó szabályokat fogadjanak el.

Ezzel együtt félrevezető azt állítani, hogy ő „ vezette be” az abortuszhoz való jogot, a 2023 januári törvény ugyanis nem eredményezett konkrét változást a minnesotai gyakorlatban.

Inkább egy szimbolikus lépés volt ez, amivel a minnesotai törvényhozás arra reagált, hogy a szövetségi Legfelsőbb Bíróság konzervatív többsége 2022. márciusában a Roe kontra Wade ítélet megsemmisítésével országos szinten eltörölte az abortuszhoz való jog alkotmányos alapját. Ezt követően számos amerikai államban betiltották az abortuszt vagy szigorították az abortuszhoz való hozzáférést.

Minnesotában 1974 óta legális az abortusz, az 1995-ös Doe kontra Gomez ügyben pedig a minnesotai legfelsőbb bíróság már kimondta, hogy a minnesotai alkotmányból is következik az abortuszhoz való jog.

Maga Walz is a reproduktív egészséghez való jog „ megőrzését és védelmét” hangsúlyozta a 2023-as törvény elfogadásakor, arra az esetre ha a minnesotai legfelsőbb bíróság összetétele megváltozna.

2023. április 27-én aztán egy újabb abortuszról szóló törvényt fogadtak el Minnesotában. Ez a nemi megerősítő kezeléseket szabályozó törvényhez hasonlóan azt tartalmazza, hogy Minnesota bírósági ügyekben nem működik együtt az abortuszt tiltó-büntető államokkal.

2. Minnesotai tüntetések

„ Hagyta lángba borulni állama egyik legnagyobb városát” – így fogalmazott a Magyar Nemzet cikke Tim Walzról. Később kifejtették, hogy a 2020-as minneapolisi Black Lives Matter tüntetésekre gondolnak, ahol szerintük Walz túl későn („ többnapi késlekedés után”) vetette be a Nemzeti Gárdát, így a tüntetők lerombolták a belvárost. „ Állítólag azért [késlekedett], mert nem akarta magára haragítani progresszív szavazóit” – írta a Magyar Nemzet.

Walzot valóban többen kritizálták a 2020-as tüntetésekre adott reakciója miatt, azonban az, hogy hagyta lángba borulni Minneapolist, túlzó kijelentés.

Az eseményeket a New York Times cikke alapján rekonstruáltuk.

George Floydot 2020. május 25-én ölte meg egy szolgálatban lévő rendőr Minneapolisban, ezt követően a városban és országszerte is hatalmas tüntetéshullám indult. A demonstrációk gyorsan eszkalálódtak, Minneapolisban például egy rendőrőrst is megtámadtak a tűntetők.

Tényleg több helyen tűz ütött ki, azonban az nem igaz, hogy Walzék ölbe tett kézzel ültek. Egy az állami kormányzat reakcióját értékelő jelentés szerint május 26-án, egy nappal a tüntetések kezdete után több mint 700 állami rendőrt és a minisztériumi tisztet vetettek be, hogy segítsék a város rendőreit.

Tüntetők Minneapolisban 2023. április 26-án. Fotó: KEREM YUCEL/AFP

A jelentésben az is szerepel, hogy a Nemzeti Gárda bevetését a minneapolisi városi vezetés és az állami kormányzat közötti kommunikációs problémák késleltették.

Május 27-én este Jacob Frey, Minneapolis (egyébként demokrata párti) polgármestere arra kérte Tim Walz kormányzót, hogy mozgósítsa a Nemzeti Gárdát. Frey egy segítője a New York Times beszámolója szerint aznap este 8 óra körül küldött egy SMS-t kollégájának arról, hogy Walz hezitál a bevetés kapcsán. Walz azzal érvelt , hogy szerinte Frey nem tudta pontosan, mit kér, azaz nem határozta meg a szükséges csapatok számát, típusát és a konkrét céljukat.

Másnap, 28-án reggel Frey egy hivatalos kérelmet nyújtott be, ezt követően Walz rövidesen elrendelte a Nemzeti Gárda bevetését , nagyjából két nappal a tüntetések kezdete után. A Nemzeti Gárda aznap délután X-en (Twitteren) jelezte, hogy készen áll a feladatra:

“We are ready and prepared to answer the Governor’s request. We are currently in process of assigning and preparing units to respond,” said Maj. Gen. Jon Jensen.

— Minnesota National Guard (@MNNationalGuard) May 28, 2020

Érdekesség, hogy 2020-ban Donald Trump még elégedett volt Walz reakciójával, most azonban kampánycélra használja a túlzott késlekedésről szóló narratívát, amit a Magyar Nemzet is átvett.

3. Migránsok és létrák

„ Ami a határhelyzet kezelését illeti, abban [Walz] még a jelenlegi amerikai vezetésnél is radikálisabb álláspontot képvisel. Egy interjúban elmondta, hogy befektetne egy létragyártó üzembe, hogy létrákat adhasson a Donald Trump volt amerikai elnök által épített határkerítésen átjutni kívánó migránsoknak” – írta cikkében a Magyar Nemzet.

Tim Walz 2024. július 30-i CNN -interjúj árahivatkoztak, amiből egy rövid részletet be is szúrtak a cikkbe:

Minnesota Gov. Tim Walz says he wants to invest in a “ladder factory” to help illegal immigrants climb Trump’s border wall, says we won’t have Thanksgiving dinner anymore without illegal immigrant workers.

Recent polling shows a majority of Americans support building a border… pic.twitter.com/9B5b7Qa44Z

— Alpha News (@AlphaNewsMN) August 1, 2024

Walz mondandóját a Magyar Nemzet szó szerint vette, még azt is hozzátették, hogy „ a kormányzó ezt komolyan gondolta”.

A kontextust figyelembe véve azonban egyértelműen ironikus megjegyzés volt Walz létrákra vonatkozó mondata.

„ Amikor [Trump] erről a falról beszél, mindig azt mondom, hogy mondd meg, milyen magas. Ha 25 láb magas, akkor beruházok egy 30 láb magas létragyárba. Ezt nem így lehet megállítani” – kezdte mondandóját a témában Tim Walz.

Ezután rátért arra, hogy más módszerekkel viszont kezelni lehet a bevándorlást. A teljes szövegkörnyezetből nyilvánvaló, hogy Walz nem komoly felvetésnek szánta a létragyáras befektetést, csak azt akarta érzékeltetni vele, mennyire nem működőképes megoldás a határkerítés.

Így folytatta:

„ Ezt elektronikai eszközökkel lehet megállítani, több határellenőrző ügynökkel lehet megállítani, és egy olyan jogi rendszerrel lehet megállítani, amely lehetővé teszi azt a hagyományt, hogy az emberek idejöjjenek, ahogyan az én rokonaim is idejöttek, hogy dolgozni tudjanak, és megteremtsék az amerikai álmot. Őt [Trumpot] ez nem érdekli. Ő démonizálni akar.”

4. Beavatkozás egy nyomozásba

A Magyar Nemzet azt is írta Walzról, hogy „ megpróbált beavatkozni egy rendőr ellen folyó nyomozásba” .

Kormányzóként Walznak van jogköre arra, hogy egy adott ügyet másik ügyészre szignáljon. Egy esetben élt is ezzel a lehetőséggel, azonban nem egy rendőr elleni nyomozásnál.

Abban az ügyben, amire a Magyar Nemzet valószínűleg gondolt, az eredeti ügyész végül maga ejtette a vádat.

Tim Walz egy alkalommal, 2023-ban élt ügyáthelyezési jogával, amikor egy gyilkossági nyomozást vett el egy ügyésztől. Zaria McKeevert a hatóságok szerint volt barátja akarta megölni, aki két tinédzsert bízott meg ezzel. Az ügyet eredetileg Mary Moriarty ügyész vitte, aki az egyik 15 éves elkövetőt egy kétéves, fiatalkorú bűnelkövetőknek szóló rehabilitációs programba küldte volna börtön helyett.

McKeever rokonai enyhének tartották a büntetést, így egy másik ügyész engedélyt kapott Tim Walz kormányzótól, hogy átvegye az esetet. Azóta a fiatalkorú vádlott bűnösnek vallotta magát, és az ügyészek azt mondják, hogy 23 éves koráig börtönben lesz – írta a New York Times.

Egy későbbi gyilkossági ügy kapcsán Walzot a McKeever ügyben hozott döntésére hivatkozva többen arra kérték, hogy ismét változtasson az ügyész kilétén. Ryan Londregan rendőr 2023. július 31-én lelőtte Ricky Cobbot egy közúti ellenőrzés során. Az ügyben indult nyomozást szintén Mary Moriarty vezette ügyészként. Most azért akarták leváltani, mert figyelmen kívül hagyta egy szakértő véleményét, aki Londregan tettét jogszerűnek látta.

Walz 2024 márciusában sajtótájékoztatón bírálta a nyomozás körülményeit, egész pontosan azt mondta, vannak fenntartásai azzal, ahogy Moriarty az ügyet kezeli. Végül azonban nem vette el az ügyet Moriarty-tól, aki 2024 június elején maga ejtette a Londregan elleni vádat .

Az MPR News beszámolója szerint Moriarty azzal magyarázta a döntését, hogy az ügyészség nem tudta volna bizonyítani a fegyverhasználat indokolatlanságát.

Moriarty bírálta Tim Walzot, amiért a kormányzó nyilvánosan beszélt a folyamatban lévő nyomozásról, de az ügyészség leszögezte: a vád ejtésében nem játszott szerepet az a szóbeszéd, miszerint Walz arra készült, hogy újfent lecserélje az ügyészt.

A Londregan-ügyben egyébként a rendőri szervezetek mellett éppen Walz politikai ellenfelei, a republikánus képviselők érveltek amellett, hogy a kormányzónak el kellene vennie a nyomozást Moriarty-tól.

Címlapi kép: Brett Johnsen / NurPhoto / AFP